April Foley nagykövet és Holló József tábornok

Kovács Bence

Tegnap a HM Hadtörténeti Intézetében April Foley amerikai nagykövet asszony és az intézet vezetője, dr. Holló József tábornok ünnepélyesen megemlékezett a hős katonáról, a kutatásról és az ezt rögzítő dokumentumot írt alá. Martin törzsőrmester után az amerikai hadsereg Hawaiiban lévő parancsnokságának, a JPAC-nek a különlegesen képzett szakemberei kutattak.

Magyarországon még 30, a második világháborúban elesett amerikai katona földi maradványait keresik, a kutatást egyezménytervezet segíti elő. Magyar katonák egyébként 54 országban vannak eltemetve. Ez a többi között annak tulajdonítható - mondotta Holló tábornok -, hogy az ország, geopolitikai helyzeténél fogva nem maradhatott ki a háborúkból.

Egy magyar szemtanú, dr. Tassy-Becz Éva 1945-ben hétéves gyermekként látta a roncsot, ott állt a Liberator ütötte kráternél. Így emlékszik az átéltekre:

- Édesapám a helyszínen felvett egy csontot, gondosan a zsebkendőjébe csomagolta, és a zsebébe tette. A mintegy 20 cm hosszú csontdarab talán egy kar vagy láb része lehetett. Élcelődtek apámmal. "Íróasztalodra szánod?" Apu csak hallgatott. Bennem nagy volt a zűrzavar, de emlékeim szerint a sajnálkozásom volt a legnagyobb. Hogy mit, vagy kit sajnáltam? Erről lélektani értekezést kellene írni, aminek azonban már semmi értelme nem lenne.

Hazafelé a kompon édesapám elővette a csontot a zsebkendőjéből, és imára kulcsolt kezében tartotta. Arról beszélt anyámnak és nekem - de aki a kompon volt, hallotta -, hogy az ellenség is ember. Szülei vannak ennek a fiatal amerikai katonának is, talán felesége, gyermeke várja haza. Hős, éppen úgy, mint a mi hősi halottaink. A háború csúnya és értelmetlen. Aztán imádkoztunk. Végül a csontot bedobta apám a Balatonba. Ez volt a mi temetési szertartásunk. Tisztelegtünk az Ember előtt.