Ütősök - a Jobbik felvonulása 2007. február 11-én, Horthy Miklós halálának 50. évfordulóján

Kurucz Árpád

Kis létszámú, szélsőjobboldali nézeteket valló - a törvényesség határait feszegető - félkatonai szervezetek a rendszerváltás óta voltak és vannak Magyarországon. E csoportok a tavaly ősszel kitört kormányellenes zavargások során, az utcán találtak egymásra. A különféle zavaros eszmeiségű alakulatokat valószínűleg képtelenség egyetlen táborba terelni, de több szervezet is küzd azért, hogy a szélsőjobb zászlóshajója legyen. Pillanatnyilag úgy fest, erre a Jobbik pályázik a legnagyobb eséllyel.

A Jobbik eddig sem riadt vissza attól, hogy botránykeltéssel vonja magára a figyelmet - emlékezzünk csak a közterületi keresztállításokra vagy a cigányellenes kirohanásokra -, de a Magyar Gárda létrehozásának terve minden korábbi akciónál nagyobb vihart keltett. Elégedettek lehetnek: már ezért is megérte.

A Magyar Gárda első ötvenhat tagját ma avatják a budai Várban, a köztársasági elnök rezidenciájának tőszomszédságában. A gárdisták, akik a lőfegyverek használatát is elsajátítják, árpádsávos címert és fekete egyenruhát viselnek.

Nem kell merész fantázia ahhoz, hogy az árpádsávot a nyilas korszakkal, a fekete egyenruhát a náci Németországban használatos SS-uniformissal társítsuk. Ungváry Krisztián történész ugyanakkor lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: a színválasztás önmagában nem feltétlenül határozza meg a tartalmat. Fekete egyenruhájuk volt a szovjet harckocsizóknak is, de a napjainkban működő őrző-védő cégek is előszeretettel öltöztetik feketébe embereiket. A mögöttes szándék a döntő - mondta.

A gárda létrehozása ritkán tapasztalható felháborodást váltott ki. Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek mellett Tom Lantos, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának magyar származású elnöke, legutóbb pedig az Országos Cigány Önkormányzat is tiltakozott. Sólyom László egyelőre nem lát okot arra, hogy nyilvánosan véleményt alkosson (Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztályvezetője szerint az államfő "ilyenkor nem szokott megszólalni"), Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azonban kellően aggasztónak ítélte a helyzetet ahhoz, hogy az ügyben a legfőbb ügyészhez forduljon. Ezúttal az a Fidesz sem maradt néma, amely más esetekben kínosan igyekszik távol maradni ettől a kommunikációs tértől. Orbán Viktor pártelnök és Navracsics Tibor frakcióvezető levélben próbálta nyugtatni a zsidó szervezeteket: a Fidesz nem engedi, hogy bármely honfitársunkat származása, vallása vagy egyéb identitása alapján hátrányos mekülönböztetés érje.

Szembe kell nézni azzal a dilemmával, hogy milyen módon lehet demokratikus eszközökkel fellépni egy olyan szervezettel szemben, amely emberi jogaira hivatkozva az emberi jogokat veszélyezteti. A hatósági eljárások nem mindig vezetnek eredményre: hiába oszlatták fel például a Vér és Becsület Egyesületet, a szervezet más néven újra megalakult.

Annyi biztos, hogy a megoldást nem lehet csak az államtól és a politikai elittől várni. A jelek szerint erre a felismerésre jutottak azok a civil szervezetek is, amelyek antifasiszta demonstrációkkal tüntetnek a Magyar Gárda megalakulása ellen. A Nagy Imre Társaság fővárosi szervezete, a Bibó István Közéleti Társaság, a Magyar Antifasiszta Liga, valamint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége demonstrációja ma délután két órától, az I. kerületi Dózsa György téren lesz, ahol mások között Tamás Gáspár Miklós mond beszédet. A Háttér Társaság a Melegekért, a Humanista Mozgalom, a Labrisz Egyesület és más civil szervezetek a képviselői irodaház mellé, az Olimpiai parkba hirdettek antifasiszta pikniket: ez a rendezvény délután három órakor kezdődik.