Díszegység köszönti Abdullah Gült (mögötte segédtisztje)

REUTERS - Fatih Saribas

A török parlament tegnap - ötödik nekifutásra - államfővé választotta Abdullah Gült. Az áprilisban kezdődött folyamat bővelkedett izgalmakban, de a realitások talaján nem volt igazán kétséges a végeredmény. Annál kétségesebb, mi történik ezután. A modern Török Köztársaság tizenegyedik elnökének megválasztása kétségtelenül fordulatot jelez az ország történetében. A Kemal Atatürk által létrehozott, hangsúlyozottan világi államot mindeddig az alapító szellemi követői elnökölték. A végrehajtó hatalomba többször is bekerültek olyan politikusok és pártok, melyeknek más elképzelésük volt a vallás és az állam viszonyáról, de a hadsereg és a szekuláris elit más alakulatai hol puhább, hol keményebb módszerekkel, négy alkalommal a katonai puccstól sem visszariadva tartották a világi kerékvágásban az országot. Az elnökség elhódítása azonban merőben új helyzet. Az államfőt a parlament választja, középerősnek mondható csak, de képes blokkolni törvényeket, s ami a jelen helyzetben még ennél is fontosabb, az alkotmány szerint ő a hadsereg főparancsnoka.

Gül tegnap letette a hivatali esküt. A szokásoktól eltérően azon nem vettek részt sem a fő ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt képviselői, sem a hadsereg vezetői. Gül beszédében ígéretet tett: fenntartja az állam világiságának alapelvét. Hozzátette: az "garantálja a vallás szabadságát is". A beiktatás idején néhány száz ember tüntetett az elnöki palota előtt.

A legmagasabb beosztású tábornok, Yasar Büyükanit vezérkari főnök hétfőre időzítve dörgedelmes hangon szólt a világi államot veszélyeztető erőkről. A győzelem napja, augusztus 30-a előtt egy nappal a vezérkari főnök mindig tesz egy általános nyilatkozatot. Büyükanit ezt most néhány nappal előre hozta. Ebben azt mondta, hogy növekszenek a török fegyveres erőkkel szembeni támadások, mind belülről, mind külföldről.

Törökország világi rendszerét szisztematikusan bomlasztják - jelentette ki -, de ezek a támadások és árulások nem rettentik meg a hadsereget. - Látjuk a gonosz központjait - mondta Büyükanit. Ugyanakkor kijelentette, hogy a hadsereg továbbra is megvédi a Török Köztársaságot, amely demokratikus, világi, szociális és a törvények uralma alatt álló állam. Büyükanit egyébként már az utóbbi időben is nyilatkozott arról, hogy számukra teljességgel elfogadhatatlan egy olyan elnök, amely nem elkötelezettje a szekularizmusnak. Kétségtelen, hogy nem nevezte meg Gült, így nem vállalt semmilyen nyilvános kötelezettséget arra a helyzetre, ha ő lenne az elnök.

Nagy kérdés ugyanis, hogy Gül veszélyezteti-e a szekuláris államot. Ő maga többször kinyilvánította, hogy a világi Törökország alapján áll, azt elfogadja. Másfelől az is kétségtelen, hogy az új elnök korábban iszlamista alapokon álló pártokban politizált, de az is, hogy a reformista szárnnyal együtt ő is kivált az Erény Pártjából, s alapítója a jelenleg kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP). (Gült egyébként sokat támadják a felesége, Hayrünisa miatt, aki kendőt visel.) Nyugati megfigyelők fősodra általában úgy tekint Gülre, mint aki szakított az iszlamizmussal, Törökországon belül azonban sokan szkeptikusak. Rendre megjelenik a "titkos forgatókönyv" vádja, mely szerint az AKP csak arra használná a demokratikus intézményrendszert, hogy megszerezze a hatalmat, s ha majd meglesz, azt egy iszlám állam kiépítésére használná. Az AKP vezetői, így maga Gül is sorra azt hajtogatják, hogy lojálisak a világi államberendezkedéshez, fő képviselői (és végrehajtói) az Európai Unióhoz való csatlakozásnak.

Gül elnökké választását tegnap üdvözölte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki azt mondta, ez új lendületet ad majd Törökország csatlakozási tárgyalásainak.

Sarkozy nem akadályozza az EU-tárgyalásokat Ankarával

Az Élysée-palota továbbra sem híve ugyan Törökország európai uniós tagságának, de Párizs nem akadályozza meg, hogy újabb fejezeteket nyissanak a csatlakozási tárgyalásokon - tette világossá az új francia politikát Nicolas Sarkozy államfő országa nagyköveteinek értekezlete előtt. A hangsúlyváltás Brüsszelben is figyelmet keltett, s az EU tisztségviselői üdvözlik azt. Sarkozy beszédéből kiderült, hogy két lehetőségben gondolkodik: a tényleges EU-tagságban, illetve "egy, amennyire csak lehet, szoros szövetségben, de csatlakozás nélkül".

A franciák júniusban már megakadályozták, hogy megnyithassák a pénzügyi unióról - vagyis az euró bevezetéséről - szóló tárgyalási fejezetet. Párizs továbbra is ellenzi, hogy olyan témákról is tárgyaljanak, amelyek megvitatásának csak tényleges tagság esetén van értelme. A helyzetet bonyolítja, hogy a 35 fejezet közül nyolcat befagyasztottak, mivel Ankara akadályozza a kereskedelmet az EU-tag, ám általa el nem ismert (görög) Ciprussal.

Brüsszelben elképzelhetőnek tartják, hogy az idén két-három új fejezet nyílik még meg. A 2005 októberében megkezdett csatlakozási tárgyalások akár tíz-tizenöt évig is eltarthatnak, és nincsen rá garancia, hogy a törökök valaha is célba érnek. Franciaországban a török csatlakozást népszavazásnak kell jóváhagynia, de komoly ellenérzéseket vált ki a kérdés Ausztriában és Németországban is. A soros portugál EU-elnökség fellélegezhet: Sarkozy már nem fenyeget azzal, hogy a decemberi uniós csúcson Európa határairól akar vitatkozni. (Ennek a portugálok szerint semmi értelme, annyira eltérnek a vélemények.) Cserébe viszont ahhoz ragaszkodik: jöjjön létre egy "bölcsekből" álló testület Európa távlati jövőjének felvázolására. (Sz. L. L.)