Készülő hőszigetelés és új nyílászárók Skokk Csaba mogyoródi házán

Kurucz Árpád

Hőátbocsátás-mérés a program tavaszi meghirdetésekor. Lelohadt a jelentkezési láz
Móricz Simon

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által a lakosságnak meghirdetett energiamegtakarítási és megújuló energiás támogatásokra az áprilisi kezdet óta mintegy 4600 igénylés érkezett - tudtuk meg a pályázatot lebonyolító Energia Központ Kht.-nél. A minisztérium a kiírás idején az idén rendelkezésre álló, minden eddiginél nagyobb, 2,4-2,6 milliárdos keretből még 14-15 ezer lakás-korszerűsítés támogatását célozta meg. Mivel a levelek száma jó ideje nem változik, ez a cél a jelenlegi feltételek mellett aligha valósulhat meg.

A beérkezett mennyiségből eddig 1290 pályázatra bólintottak rá, ami tehát a több mint kétmilliárdos keretből eddig összesen 300 millió forint lekötését jelenti. (Ezt is csak a konkrét építkezés végén, számlák ellenében kell majd folyósítani.) Összesen 2700 pályázatot viszont már "befogadtak", így azokról napokon belül döntés születhet - tájékoztatták lapunkat a kht.-nél. 1100 pályázatot elutasítottak, 550 jelentkezőnek pedig adatokat kell pótolnia.

Ahogy eddig, energiahatékonyság-növelő beruházásra - például ablakcserére vagy szigetelésre - e pályázat keretében idén is csak a hagyományos, vagyis 1994 előtt épült lakások magántulajdonosai kaphatnak támogatást. Megújuló energiát termelő berendezésekre azonban újabb lakások tulajdonosai is kérhetnek pénzt. A félszáz oldalt is kitevő pályázati anyagból kiderül: idén a bruttó számla 15 százalékát állja az állam, ami takarékossági, illetve megújuló energiás célra pályázatonként legfeljebb 265 ezer forint. Újdonság, hogy a fennmaradó pénzt sem kell feltétlenül saját zsebből állni, hiszen erre az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) mintegy 6,5 százalékos kamatozású hitelt ajánlott. Ennek a teljes idei kerete 16 milliárd forint. Kóka János gazdasági miniszter márciusi beharangozóján arról is szót ejtett, hogy a kormány 2013-ig összesen 120 milliárd forintot szán a célra. Kiderült az is, hogy az MFB kerete pedig 100 milliárd.

A szép számok hallatán sokan a korábbi évekhez hasonló rohamra számítottak: tavaly az 1,2 milliárdos keretre, 30 százalékos állami támogatás és pályázatonként 400-600 ezres támogatási plafon mellett, tíz nap alatt 9 ezren jelentkeztek. A befogadást ekkor függesztették fel, és nem is tudták mindenki pályázatát elfogadni.

A csökkenő állami hozzájárulás miatt sokan már áprilisban sejtették, hogy ennek megismétlődésére semmi esély. Részben szerencsére - mondhatnánk, mert mára kiderült: az első, áprilisi napokban beérkezett háromezer kérvényt is csak augusztus végére tudták feldolgozni. Ezzel indokolták azt, hogy több esetben túllépték a válaszadásra rendelkezésre álló 90 napot. Pedig a mostani pályázat felkészülése során még "áramvonalasították" is a feldolgozást. Elképzelhető, mi lett volna, ha nem áramvonalasítanak, és megismétlődik a tavalyi roham.

Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára azt a véleményt határozottan elutasítja, hogy a kudarc oka tavalyhoz képest az alacsonyabb támogatási arány lenne. Hozzáfűzte, több mint háromezer lakás számára még így is megítélték a támogatást. Semmilyen formában nem kíván teret engedni azoknak az érveknek, miszerint "a magyar úgyis adót csal", vagyis ha a támogatás aránya alacsonyabb az áfánál, feketén még mindig kevesebbet kell fizetni a beruházásért. Ennek kapcsán hivatkozott a kormánynak a gazdaság kifehérítését célzó elképzeléseire, amelynek eredményei például egy ilyen szemléletű pályázat sikerében is megmutatkozhatnának - fogalmazott. A 15 százalékos támogatási arányt szakértőik javasolták, akik szerint - ha nem tekintjük az igénybevevőt adócsalónak - így már mindenkinek hamar megtérül egy ilyen építkezés. Azt elismerte, hogy a jelenlegi ütemben év végéig valószínűleg nem fogy el a keret.

Azért, hogy ez ne így legyen, még idén változtatnak a feltételeken. No nem a támogatás növelésével: erre idén bizonyosan nem kerül sor. Sokkal inkább az adminisztrációs terheket kívánják csökkenteni. A szakállamtitkár szerint ugyanis sokakat bizonyára a több mint 50 oldalas feltétellista riasztott el a jelentkezéstől. Ezenkívül még idén szeretnék bővíteni a pályázási lehetőségeket, de egyelőre konkrétumokról nem kívánt beszámolni.

Ha még így is maradna pénz, azzal megnövelhetnék a 2008-ban hasonló célra tervezett támogatás keretét. Az állami büdzsé tervezőitől azonban azt nem fogadná el, hogy jövőre ennyivel csökkenne a lakossági energiatakarékosság ösztönzésére szánt pénz.

Értesüléseink szerint az MFB-hitelkeretet is jóval a várakozásoktól elmaradó mértékben igényelték. Ráadásul az eredeti ígéretektől eltérően az MFB-nek csak a takarékszövetkezeteket képviselő Magyar Takarékbankkal és néhány további helyi pénzintézettel sikerült megállapodnia. Az Ersténél és a Raiffeisennél csak a pályázó társasházak és lakásszövetkezetek kopogtathatnak. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy a kereskedelmi bankok keveslik az MFB által nekik felajánlott 2,5 százalékos kamatmarzsot.

A "Sikeres Magyarországért" Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogramra eddig 20-25-en jelentkeztek - tudtuk meg Őry Kovács Katalintól, az állami bank szóvivőjétől. (Mivel a támogatások felső határa néhány millió forint, a 16 milliárdos keretösszegből emiatt bizonyosan nem kell néhány tízmilliónál magasabb összeget levonni.) Ennek ellenére nem kívánják a lehetőséget megszüntetni, és a feltételek változtatásáról sincs szó. Úgy vélte: hagyományos kereskedelmi bankokkal elsősorban azért nem sikerült megegyezni, mert náluk még nem alakult ki magánszemélyek ilyen típusú hitelezése. (Azt tehát nem kívánta megerősíteni, hogy a bankok kevesellték volna a terméken képződő hasznukat.) Szerinte a magánszemély-ügyfélkör és a hitelnagyság jól illeszkedik a főleg vidéken jelen lévő takarékszövetkezetek tevékenységéhez. A társasházak és lakásszövetkezetek viszont két kereskedelmi banknál is érdeklődhetnek - erősítette meg. Az MFB kékszámán mindenesetre az érdeklődők az összes ezzel kapcsolatos kérdésre választ kaphatnak - tette hozzá.

Vezetőváltás a pályázatokat elbíráló központ élén

A gazdasági tárca vezetőváltást hajtott végre az energiatámogatási pályázatokat gondozó Energia Központ Kht. élén: Molnár Lászlót Rajnai Attila váltotta. Felsmann Balázs szakállamtitkár ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az új, pénzügyi gyakorlatú vezetőtől az adminisztráció egyszerűsítését is várják. Ugyanakkor a távozó Molnár László energetikai szakmai tevékenységére a jövőben is számítanak.

Molnár László - aki eddig sikeresen állt ellen a kht. megszüntetési tervének - távozásának körülményeit nem kívánta kommentálni. Leszögezte, mandátuma most járt volna le, amit néhány hónappal lerövidítettek. A gazdasági tárcától korrekt ajánlatot kapott, így bt.-jén keresztül, energetikai szakemberként a jövőben is a központban dolgozik. Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben látja a hiányosságok okát a központban vagy a minisztériumban, nem kívánt reagálni. Szerinte a program iránti kisebb érdeklődés oka az alacsonyabb támogatás, a bonyolult papírmunka, de talán a gazdasági helyzet is. Az idei év tapasztalatai alapján meg lehet találni azt a támogatásszintet, mely a keret teljes elköltéséhez vezet - vélekedett.

Rajnai Attila a pénzügyi szektorból érkezett: néhány éve a jelenleg az MFB tulajdonában lévő Regionális Fejlesztési Holding Rt. vezérigazgató-helyettese, előtte-utána pedig főként magántulajdonú kereskedelmi bankok vezetője volt. Kérdésünkre a pályázással járó túlzott adminisztrációt szintén "akut, élő" problémának nevezte. A rendszert most tekintik át az egyszerűsítés, racionalizálás lehetőségeit kutatva. Megemlítette, néhány újabb jogcímben is gondolkodnak, de ebből csak a távhőellátást nevesítette. (Ami valamilyen formában jelenleg is pályázható.) Egyelőre további eredmények nincsenek: a változtatásokat novemberben tervezik bevezetni.

Hosszabb távon tarthatatlannak ítéli Felsmann Balázs, hogy a panelházak hasonló felújítását egy másik - az önkormányzati és területfejlesztési - tárca intézze, a cégek helyiségeinek felújítására pedig adott esetben a környezetvédelmi minisztériumon vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül lehessen forráshoz jutni. A gazdasági tárca nem ahhoz ragaszkodik, hogy mindent maga alá gyűjtsön: sokkal inkább azt szeretnék, hogy a hasonló feladatok egy helyre összpontosuljanak.