Az utasszámlálás sok jót nem jelent, az álmoskönyv szerint járatritkítást eredményez

Reviczky Zsolt

Évek óta egyre kevesebben utaznak tömegközlekedéssel. A bliccelők elleni akciók hatására tovább csökken az utasok, de legalábbis az utazások száma. Az árbevételben azonban ez nem tükröződik, legalábbis nem kedvezőtlenül, hiszen a fizetős utasokat a szigorú ellenőrzés sem riasztja el. A BKV most igyekszik pontosan megszámolni, mennyien utaznak velük. Az utasszámlálás a földalattin kezdődött, ott a bliccelők miatt egyébként is egyenként ellenőrzik az utasokat. A szerelvényhez igyekvőket egy lézersugaras berendezés regisztrálja, a csúcsforgalmon kívüli hajnali és a késő esti órákban. A számlálás célja ugyanis éppen az, hogy az ezekben az órákban utazók számát és a járművek telítettségét felmérjék, tapasztalatok szerint ugyanis ilyenkor sok viszonylaton kihasználatlanul üzemelnek a járművek. A hivatalos cél a közlekedés jobb szervezése, ez magyarul járatritkítást jelent. Ha ezt a konkrét számok is alátámasztják, akkor érdemes módosítani a menetrenden, például a követési idő növelésével, legalábbis a vizsgált időszakban - erősítette meg a gyanút Regőczi Miklós, kommunikációs vezérigazgató-helyettes.

A hajnali üresjáratokat illetően hasonló a helyzet néhány felszíni járaton is, ezért az utasszámlálást ott is megkezdik, illetve folytatják. A 4-es, 6-os villamosokon ugyanis már jó ideje figyelik a kihasználtságot, korszerűbb megoldás híján egyelőre striguláznak a számlálók. Ha a felszínen is találnak órákig kihasználatlanul ingázó járatokat, míg máshol esetleg zsúfoltan közlekednek a járművek, akkor átcsoportosítással, kisebb menetrendi változtatással javítanak ott, ahol kell, és ahol lehet.

Nemcsak az utasok számát, hanem az éves teljesítményt tételesen rögzítő úgynevezett paraméterkönyvet is átvizsgálna a szolgáltató. A jelenlegi rendszer szerint ugyanis a BKV már az előző év végén leadja tulajdonosának, a fővárosnak a következő évi tervezett teljesítményét - viszonylatok száma, hossza, sebessége -, amelyet a Fővárosi Közgyűlés az esetleg szükséges változtatásokkal elfogadja, így viszont év közben szinte semmi mozgástere nem marad a szolgáltatónak. Regőczi azonban úgy gondolja, egy korszerű cégnek ennél rugalmasabbnak kell lennie, ezért jó lenne legalább tízszázalékos mozgásteret, változtatási lehetőséget elérni. Ez azonban még csak elképzelés, s az esetleges módosításhoz a vállalati döntésen túl a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása kell majd, s akkor is csak leghamarabb jövőre léphetne életbe.

Akkor viszont a dolgozók közül sokan már nem lesznek a BKV berkein belül, százhetven ugyanis a napokban kapják meg a felmondólevelüket, miután az első hullámban - az év első felében - nyugdíjjal és előnyugdíjjal már 650 alkalmazottjától vált meg a cég. Év végégig még mintegy kétszázötven dolgozót küldenek el, s a folyamat jövőre, az úgynevezett "puha" leépítéssel - nyugdíjazással - folytatódik. A BKV vezetése korábban úgy kalkulált, hogy a végkielégítések kifizetéséhez négymilliárd forint hitelt kell felvenniük. A kifizetésekre azonban végül összesen legfeljebb kétmilliárd forintra lesz szükség, ezt a cég belső átcsoportosítással teremti elő.