Lövéspróbán a bevonat. Katonai szempontból a leghasznosabb tulajdonsága a lövedék- és repeszállóság fokozása

A lövedék- és repeszálló védőöltözetek mostanában kerámia-kevlár betéttel készülnek. A kompozit anyag apró darabokra törik a lövedék becsapódásakor, ezzel azonban fel is veszi a lövés energiáját, megóva az alatta lévő testet a komolyabb következményektől. A működési elvből azonban az is következik, hogy a védőmellény optimális esetben is csak az első találatig véd, márpedig éles helyzetben a veszély aligha ér véget az első lövés után. Ha valaki kitalálna egy olyan bevonatot, amelyik 4-5 egymás utáni becsapódásra is "hitelesíti" a mellényt, az olyan lenne, mintha az életüket kockáztató katonák és rendőrök minden egyes akcióban kapnának még három életet - pont úgy mint egy videojátékban, csak sokkal valóságosabban.

A Line-X nevű anyag egyebek mellett éppen erre képes: a rendkívüli kopásállósággal illetve szakadási nyúlással felvértezett kétkomponensű polimer többször felhasználhatóvá teszi az elvileg egyszeri alkalomra tervezett védőeszközöket. Maga az anyag először a polgári világban jelent meg, ahol az alapvegyületet - apró kémiai módosításokkal - igen sokoldalúan hasznosítják: készítenek belőle terepjárókba platóbélést, ipari padlót, tető- és falszigetelést, sőt úszómedence-bevonatot is. A porlasztva, melegen felhordott Line-X bevonat tartósságát és ellenállóságát nem befolyásolja, ha alatta vizes, salétromos vagy éppen repedezett a fal: ha az új réteg megszilárdult (amihez egy perc sem kell), utána gyakorlatilag törhetetlenné és sérthetetlenné válik, akár az omló vakolatot is egyben tartja.

Nem véletlen hogy a hadügy is felfigyelt rá. E téren az első nagyszabású alkalmazásnak a Pentagon belső burkolása számított: a 2001. szeptember 11-i támadás utáni felújítás során olyan bevonattal igyekeztek ellátni a falakat, amely megakadályozza, hogy a beton- és törmelékszilánkok repeszként viselkedve esetleg nagyobb emberveszteséget okozzanak, mint az épületbe csapódó repülő vagy rakéta.

A "mindenálló" bevonat Magyarországra is elkerült, s - Várkonyi Attila, hazai forgalmazó ügyvezetője szerint - a gyorsan beinduló polgári (építészeti, ipari és szigetelési) karriert itt is a védelmi alkalmazások követték. Ez utóbbi területen ráadásul olyan fejlesztések is történtek, amelyekkel másutt korábban senki nem próbálkozott - a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Technológiai Igazgatósága (FLÜ) nem csak golyóálló, hanem például szúrásálló mellényt kifejlesztésével is próbálkozik a Line-X felhasználásával, emellett a csapatszállító teherautók utastér- és platóvédelmét is megoldották az új anyag segítségével (a védőbevonat fő előnye, hogy nem változtatja meg a jármű alakját, nem növeli jelentősen sem a méretet, sem a tömeget). Ez egyrészt azért fontos, mert külföldi béketeremtő és -fenntartó missziókban magyar katonák is dolgoznak harci környezetben, másrészt pedig a NATO RTO (a Kármán Tódor alapította Research and Technology Organisation, azaz kutatási és technológiai szervezet) munkájába is bekapcsolódunk, és itt az egyik kiemelt kutatási területe a Force Protection, vagyis az "erők védelme", ahol a Line-X Magyarországon kidolgozott alkalmazásai kulcsszerephez juthatnak.

- Az anyagnak katonai szempontból a repeszvédőképesség-fokozás a leghasznosabb tulajdonsága - állítja Halász László százados, az FLÜ fejlesztőmérnöke. Szerinte a Line-X felhasználásával készült kiegészítő védőbetéttel jelentős tömegcsökkentés érhető el (a 10-11 kilós mellényeknél már 10 százalékos könnyítés is javíthatja a katonák komfortérzetét).

Létezik egyébként egy harmadik felhasználási terület is, ahol szintén idehaza történtek meg az első kísérletek. A kémiai reakcióba nem lépő, sokféle vegyi hatásnak ellenálló bevonat a környezetvédelemben például kármentő medencék formájában lehet nagyon hasznos - ilyen gyűjtőteknőket telepítettek egyebek mellett egy hazai kohászati üzem nátronlúgtartályai alá.