Magasabb munkabérekért, a kedvezményes nyugdíjkorhatár fenntartásáért tüntetnek a francia szakszervezeti aktivisták

REUTERS - Benoit Tessier

Franciaországban a XVII. század végére, még XIV. Lajos döntésére vezethetők vissza a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségek. Az első ilyen a párizsi Operaház dolgozóit illette meg, de az elképzelés fokozatosan az lett: a különösen veszélyes vagy megterhelő munkák elvégzőit kell kompenzálni. Ma az országban általános negyven év helyett 37,5 év kedvezményes munkaviszony illeti meg főként a közlekedési dolgozókat és a nagy energiavállalatok munkavállalóit. Nyugdíjkedvezményben részesülnek még a tengerészek és - ki gondolná - a képviselők is.

A gond, hogy a kedvezményesek 1,1 milliósra duzzadt táborával ma 500 ezer járulékos áll szemben - vagyis az államnak kell folyamatosan kipótolnia az eurómilliárdokat. Nem akarja; Nicolas Sarkozy elnök bejelentette, hogy a kedvezményt eltörli, és egységesen negyven év lesz a megkövetelt szolgálati idő. A minap napokig húzódó tömegközlekedési sztrájkba kezdtek a szakszervezetek a kedvezmény megtartásáért, ám egyelőre hiába - írta brüsszeli tudósítónk, Szőcs László.

Az idősebbek nem öregek - e jelszóval hirdetett harcot Németországban a korkedvezményes nyugdíjazások ellen Franz Müntefering alkancellár és szövetségi munkaügyi miniszter. A szociáldemokrata politikus szerint a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 67 évre nem a szociális vívmányok lebontását jelenti. - A szolgáltatóiparra épülő XXI. századi nyugati társadalmakban igenis szükség van az ötven feletti aktív korosztályokra. Ha nem is az állványokon, de a számítógépek mellett mindenképpen - hangoztatta a politikus.

Mint berlini tudósítónk, Dési András jelenti, a Bundestag az idén márciusban fogadta el azt a törvényt, amely a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatárt - 2012-től kezdve, fokozatosan 2029-ig - 67 évre emeli. A rendelkezés értelmében a százszázalékos nyugdíj előfeltétele a legalább 45 éves múltra viszszatekintő nyugdíjjárulék-fizetés, ez azonban nem jelenti azt, hogy a nehéz fizikai szakmák művelői ne tudnának 63 évesen visszavonulni.

Teljes embert igénylő munkája miatt a házmester, a balett-táncos és a pincér is korkedvezménnyel mehessen nyugdíjba - ezt követelték az elmúlt hetekben az olasz szakszervezetek a római kormánnyal a szociális reformcsomagról tartott tárgyalások során. Táblázatok készültek a dolgozók fizikai-pszichikai erejét felemésztő munkákról, amelyek szerint egyedül az egyetemi tanároknak és az újságíróknak van "könnyű" állásuk - írja római tudósítónk, Sárközy Júlia. Végül is a főleg éjszakai műszakban vagy folyamatosan dolgozók és a futószalag mellett kötelező műveleteket végzők kaptak kedvezményt. 2008. január elsejétől továbbra is 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba, a többiek számára jelenleg előírt - és 2008-tól évről évre emelkedő - 58 év helyett. A korkedvezményben közel 1,3 millió olasz dolgozó részesül; ebből 700 ezer gyári munkás.

Csehországban és Szlovákiában a rendőrök és a katonák tizenöt szolgálati év letöltése után kérhetik korkedvezményes nyugdíjaztatásukat. Mindkét országban szeretnék legalább húsz esztendőre növelni a járandóság odaítéléséhez szükséges határt, mert - különösen az utóbbi időben - növekedett azoknak a száma, akik viszonylag magas nyugdíjjal, negyven-negyvenöt éves korukban távoztak az állományból - és jól jövedelmező állásokat vállaltak őrző-védő szolgálatoknál vagy más biztonsági cégeknél.

Csehországban a bányászok és más veszélyes kategóriában dolgozó személyek mehetnek 55 éves koruktól korkedvezményes nyugdíjba. Rajtuk kívül mások is kérhetik ezt a kedvezményt, ám a nyugdíjkorhatár elérése előtt legfeljebb három évvel. A legújabb prágai reformcsomag alapján fokozatosan 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.

Szlovákiában 2004-ben eltörölték a veszélyes munkahelyeken dolgozók korkedvezményes nyugdíjaztatásának lehetőségeit - jelentette pozsonyi tudósítónk, Szilvássy József. A bányászok viszont ideiglenesen (a jövő év végéig) még élhetnek a korábbi kedvezménnyel. Északi szomszédunknál a napokban elfogadott törvénymódosítás szerint már csak a nyugdíjkorhatár elérése előtt két esztendővel lesz lehetőségük az egészséges személyeknek a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra. Eddig ugyanis az ötvenedik életévüket betöltött személyek közül sokan vonultak idő előtt nyugdíjba, miközben más bevételi forrást is kerestek, feketén vagy részmunkaidőben. Viera Tomanová szociális és munkaügyi miniszter azt is szeretné elérni, hogy a korkedvezménynyel nyugdíjba vonult személyek továbbra is maguk fizessék az egészség- és más biztosítást, ha dolgoznak.

Ha nem létezne korkedvezményes nyugdíjazás, akkor a statisztika szerint nem is léteznének nyugdíjas férfiak Oroszországban. Alapesetben a férfiak hatvan, a nők 55 évesen mehetnek nyugdíjba. Ám míg az utóbbiak átlagosan 73 évre számíthatnak, addig az erősebbik nem gyengébbnek bizonyul: születéskor várható élettartamuk nem egészen 59 év - jelenti moszkvai tudósítónk, Nyilas Gergely.

Az, hogy az évente fél százalékkal csökkenő 142 milliós lakosságnak így is egynegyede nyugdíjas, annak köszönhető, hogy másfél ezer foglalkozás (bányászok, tengerészek, sofőrök, katonák, nehézipari dolgozók) esetében öt-huszonöt évvel előbb vonulhatnak nyugdíjba a munkavállalók. A négy vagy több gyereket nevelő nők foglalkozástól függetlenül ötvenévesen mehetnek nyugdíjba.

Az alacsony nyugdíjakat elméletileg kedvezményekkel egészítik ki, például kétévenkénti szanatóriumi üdüléssel, bányászok esetében ingyenes szénjuttatással és kedvezményes rezsifizetéssel. Ám ezeknek a juttatásoknak a hiányát vidéken több esetben az érintettek tüntetése jelzi. A természetbeni juttatásokhoz azonban még így is jobban ragaszkodik az érintettek többsége, ellenezve ezek pénzre váltását, amit a kormány a nyugdíjreform jegyében kezdeményezett.