Egy 2001-es uniós irányelv szigorította meg a GMO-t tartalmazó termékek forgalmazásának feltételeit, és kötelezővé tette a megfelelő címkézést. Eszerint például mindig kötelező a környezeti hatástanulmány elvégzése. A hatóság csak akkor adhatja meg az engedélyt, ha a GMO-t egészségügyi és környezeti szempontból is veszélytelennek találta. Az irányelvnek megfelelően engedélyezett GMO-termékek kereskedelmét a tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják.

Hegyi Gyula jelentésének elfogadásása immár az EP álláspontját tükrözi az irányelv most esedékes módosításában. Az uniós intézmények közötti kompromisszum értelmében a címkézés kérdésében döntési jogköre lehet a parlamentnek. A védzáradékokkal kapcsolatban az Európai Bizottság csak akkor dönthetne egyedül, amennyiben egyetlen érintett országról van szó.

A gyakorlatban a GMO-kkal kapcsolatban rendszerint patthelyzet alakul ki a tagállamok tanácsában, így a döntés viszszaszáll Brüsszelre. Az Európai Bizottság egyébként most először dönthet úgy, hogy Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos javaslatára - és az EU élelmiszerbiztonsági ügynökségének tavalyelőtti kedvező véleménye ellenére - nem engedélyez két génkezelt kukoricavonalat az EU-ban. Az egyiket a svájci Syngenta, a másikat az amerikai DuPont leányvállalata jegyzi. A GMO-fejlesztők ernyőszervezete, az Europabio "meglepetését fejezte ki" a brüsszeli irányváltás miatt. Európában csak a Monsanto egy génkezelt kukoricavonalát termesztik, mégpedig összesen 110 ezer hektáron (ebből 75 ezren a spanyolok, 22 ezren a franciák).