Német tanterem - ők javítottak a három évvel korábbi eredményeiken

PISA-teszt eredmény (pdf)

E mostani vizsgálatban ismét átlag alatt teljesítettek a magyar gyerekek: természettudományokban a 13-17. helyet szerezték meg az értékelhető eredményeket adó 29 résztvevő ország közül, szövegértésben a 17-22., míg matematikából a 18-23. helyen végeztek. Az élen az európai országok közül Finnország áll. Szintén az élbolyba tartoznak a távol-keleti országok és - az USA kivételével - az angolszász országok.

A PISA (Programme for International Student Assessment) a fejlett országok gazdasági szervezetének (OECD) megbízásából készülő felméréssorozat nem a lexikális tartalmakat kéri számon, hanem azt, hogy a diákok miként alkalmazzák a tanultakat. Ezen keresztül az adott ország oktatási rendszeréről, illetve annak minőségéről is világos képet lehet kapni. Csapó Benő egyetemi tanár, a PISA nemzetközi igazgatótanácsának a tagja mindezt úgy foglalta össze: a felmérésben arra kíváncsiak, hogy az iskola mennyire neveli az életre a diákokat.

A PISA-tesztek három területre koncentrálnak: a matematikára, a szövegértésre és a természettudományokra. A vizsgálatot háromévenként ismétlik. Magyarország először 2000-ben szerepelt ilyen teszten - hasonló eredménnyel, mint most és 2003-ban.

A Magyar Bálint vezette, korábbi oktatási kormányzat éppen a PISA-vizsgálat rossz eredményeivel indokolta a 2004-es közoktatási reform elindítását, s épp a reformmal magyarázta azt, hogy a tízéves diákok eredményének javulását mérték nemrég a PIRLS-teszten. Csapó Benő szerint a változásokat azonban rövid távon is csak 4-6 év múlva lehet érzékelni, a mostani PISA-felmérésben tehát még nem. A reform így a PISA korosztályáig tehát nem juthatott el. Már korábban is fölhívták a figyelmet arra, hogy a gyerekek fejlődésével tízéves korig nincs gond, utóbb viszont annál inkább. Vagyis az alapkészségek kialakulása terén jól állunk, azokat viszont a tanulók nem hasznosítják megfelelően.

Minden PISA-vizsgálatban van egy kiemelt terület. Ez tavaly a természettudományos tudás mérése volt. Mérték, hogy a diákok felismerik-e az adott természettudományos jelenséget, meg tudják-e magyarázni, illetve hogyan alkalmazzák ismereteiket, ha bizonyítani kell. Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője, a PISA-felmérések magyarországi koordinátora azt mondja, itt is kiütköznek az oktatási rendszer gyengéi. A diákok a jelenségeket nem azonosítják jól, de ha már felismerték a problémát, azt jól magyarázzák.

Halász Gábor, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója is megerősítette: az OECD országaiban a munkaerőpiac a PISA-tesztben vizsgált problémamegoldó képességet követeli meg, és ez a tudás határozza meg a társadalomban való sikeres boldogulást is. A diáknak, azaz a leendő munkaerőnek tudnia kell kezelnie a nyitott, bizonytalan helyzeteket is.

Nos, a magyar diákok, feltehetően nem tudnák. Az OECD átlagához képest rosszabb eredményeket értek el matematikában és szövegértésben. A fiúk és a lányok között szövegértésben van a legnagyobb eltérés a lányok javára (40 ponttal teljesítettek jobban, mint a fiúk), viszont matematikából és természettudományokból a fiúk értek el jobb eredményeket (10 és 6 ponttal). Ezek a különbségek megegyeznek az OECD nemek közötti különbségeket mérő átlagával (Hollandia diákjai produkálták a legkisebb különbségeket, ami összefüggésben lehet azzal, hogy náluk érvényesül talán a leginkább a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség.)

Pisa-feladat (pdf)

Magyarországon a tanulók képességei közötti különbségeket 70 százalékban magyarázza, hogy ki melyik iskolából érkezett. Ez az érték nálunk a legmagasabb. Ebből arra lehet következtetni, hogy az oktatási rendszer nem csökkenti az egyenlőtlenségeket: ha egy gyerek hátrányos helyzetből érkezik az iskolába, hátrányban is marad. Ehhez hasonló összefüggés: a felmérésben részt vevő diákok eredményeinek 46 százalékát magyarázza a szociokulturális háttér, azaz a szülők anyagi és szociális helyzete döntően meghatározza, hogy a gyerek a későbbiekben milyen színvonalon teljesít. Ezzel az értékkel szintén nagyon rossz helyen állunk.

Arató Gergely, a szaktárca államtitkára a legnagyobb problémának az iskolák közötti különbségeket látja, ezért szerinte az oktatás esélyteremtő funkcióját kell erősíteni. Az elkezdett reformokat tovább kell vinni, de nem elég az alapkészségeket csak az alsó tagozatban fejleszteni, a felső tagozatos gyereknél sem szabad abbahagyni az olvasási és matematikai alapkészségek fejlesztését. Ez azt jelenti, hogy 5. és 6. évfolyamon a tanórák egy részében a gyerekek megerősítik alapkészségeiket.

Halász Gábor nincs meglepve, hogy az eredmények nem javultak. Az eredmények azért nem túl fényesek, mert a szegény és hátrányos helyzetű diákok rosszabbul teljesítenek, és ők rontják az átlagot. Ez a legelső PISA óta így van, és sajnos nem történt előrelépés.

Magyar Bálint volt szabad demokrata oktatási miniszter úgy látja, hogy a közoktatás legkritikusabb pontja a felső tagozat. Az eredmények ráirányítják a figyelmet a természettudományos oktatás megújításának szükségességére. "Miközben a nyugati országok jelentős részében átfogó természettudományi ismereteket (science) sajátítanak el a diákok, nálunk a korai és túlspecializált (fizika, kémia, biológia) szaktárgyi bontás nem javítja a természettudományok elsajátításának eredményeit. Döntő részüket inkább elkedvetleníti, kiöli kíváncsiságukat, érdeklődésüket - írja közleményében a volt miniszter.

Finnországtól Lengyelországig

Akik komolyan vették a PISA-tesztek tanulságait, sokat fejlődtek az elmúlt években. Finnország például a '70-es években még a középmezőnyben szerepelt, de - a radikális fejlesztésnek és az integrált oktatásnak köszönhetően - ma már az élmezőnyben vannak. Lengyelországban szintén a PISA eredményeinek hatására kezdték el felszámolni a Magyarországéhoz hasonló, szegregált oktatási struktúrát, és az elmúlt években sikeresen fékezték meg azt a fajta szelekciót, ami minket ezen a téren az utolsó helyre sorolt. (Ó. M. D.)

Pokorni: Kis pénz, kis foci

Tanulságos vizsgálatnak nevezte tegnap Pokorni Zoltán a PISA-felmérést. A Fidesz volt oktatási minisztere felhívta a figyelmet: azok a gyerekek, akiket most vizsgál a felmérés, a 90-es évek végén kezdték el tanulmányaikat. - Mi 2000-ben indítottuk el a kerettantervet, s hogy az ténylegesen milyen hatással bír a napi gyakorlatban, azt a 2009-es felmérés mutatja meg - tette hozzá. A felmérések konklúziója szerinte az, hogy "az alsó tagozat rendben van, de a felső tagozattal bajok vannak".
- Úgy tűnik, Magyar Bálint a saját reformjait szeretné alátámasztani a felméréssel - jegyezte meg.

Lapunk kérdésére, hogy a Fidesz miként változtatna (ha a rendelkezésre álló források nem bővülnének), Pokorni úgy reagált: "kis pénz, kis foci", míg ugyanis az óvodában majdnem a nemzetközi átlagot költjük az oktatásra, a felső tagozat esetén csak az OECD-átlag felét. Pokorni szerint saját mérési rendszer kialakítása nélkül "vakrepülés" egy ilyen hatalmas rendszert irányítani. Mindig vannak napi aktuális ügyek, például a buktatásról, a szöveges értékelésről. De ezeket az ötleteket, akciókat, amelyeknek egy része jó, vagy akár megfontolandó is lehet, túlzás lenne reformnak nevezni. (Cs. I.)