2007-ben Szélesi lett a legjobb európai sci-fi író

Reviczky Zsolt

- Mi történt, hogy távoli bolygók helyett a mai Budapestre kalauzolja az olvasót?

- Nincs ebben semmi különös, jön majd klasszikus sci-fi történetem is apa-fiú kapcsolatról egy idegen bolygón. Már benne voltam ebben a novellafüzérben - amelynek részei főként misztikus, olykor horrorba hajló írások -, amikor megkaptam az Európa-díjat.

- Ha jól tudom, nem is a fővárosban született.

- Véletlenül éppen ott születtem, de veszprémi vagyok. Éltem, dolgoztam Nyíregyházán, Kaposváron is, aztán Pesten lettem főállású szerkesztő, író. Korábban nem vonzott Budapest, harminckét évesen kezdtem fölfedezni. Rácsodálkoztam az emberekre, a helyszínekre, sarkokra, megtaláltam a szerethető részeket. Ez közrejátszott e kötet írásakor.

- Hogyan lehet megállapítani, ki Európa legjobb tudományos-fantasztikus írója?

- Az európai sci-fi szövetség tagországainak képviselőié a döntés joga. Szubjektív a megítélés, noha objektív írástechnikai ismérvek is megalapozzák. Rajtam kívül tizenhárom jelölt volt. Szerencsére angolra fordított válogatáskötetem megkönnyítette a választást.

- Van kedvenc írója?

- Talán meglepi: Hemingway a number one. Kevésbé ismert Vándorünnepét szeretem a legjobban, amelyben párizsi tartózkodásának mindennapjait írja le. Lehet, hogy ez is motiválta Budapestről szóló írásaimat.

- Nagyon jelentős az Európa-díj, ám a műfaj Amerikában izmosabb.

- Igaz, de erős Oroszországban is. Amikor elindult a nagy iparosítás, a technikai-tudományos fejlesztés a Szovjetunióban, ez a műfaj volt hivatva bemutatni, milyen nagyszerű lesz a jövő "szocialista" embere. Emiatt hivatalosan támogatták. Magyarországon is ebből a megfontolásból kapott teret. Aztán belecsempésztek "eretnek" gondolatokat: ezotériát, paratudományokat, némi ellenzékiséget. Amerikában viszont a szórakoztató irodalom egyik ágaként alakult ki.

- Ami a világ egyik felén szórakozás, az a másikon menekülés?

- Azt hiszem, a sci-fi manapság nem menekülés, hanem intellektuális játék, szellemi kaland. Leginkább a jövővel kapcsolatos félelmeinket dolgozza föl.

- És ön mitől fél?

- Én a műfajnak azt az ágát képviselem, amely az emberre összpontosít, kevésbé a jövő technikai csodáira. Attól tartok, a technika túlburjánzása veszélyeztetheti a közvetlen emberi kapcsolatok kibontakozását. Ez már ma is érzékelhető.

- Hány művét fordították le idegen nyelvre?

- Az említett angol válogatáson kívül egy kötetem Szlovákiában vár kiadásra.

- Meglepően kevés. A magyar irodalom manapság igen népszerű német, olasz, francia nyelvterületen is.

- A szépirodalom, nem a tudományos-fantasztikus művek. Ez a műfaj a nagy európai nyelveken bezárkózik, nem befogadó. Kelet-európai szerzők nehezen tudnak oda betörni.

- Ön forgatókönyvíró is, most a Tűzvonalban című sorozat egyik szerzője. Merőben más feladat.

- Regényíróként isten vagyok, bármit megtehetek a hőseimmel. A film viszont teammunka, még akkor is, ha a második évadot már csak ketten írjuk. Rengeteg szempontnak kell megfelelni, de jó a változatosság. Munkamániás vagyok, ha ezt az évadot befejezzük, biztos, hogy új regényen fogok dolgozni.

- És sci-fi íróként az Európa-díj után még mit érhet el?

- Talán Nobel-díjat? (Nevet.) Tréfán kívül, a pecsét a kiadónak fontos, nem nekem. Meg talán az olvasónak, aki ennek alapján keresi a következő könyvemet. Engem arra kötelez, hogy csak jó minőséget adjak ki a kezem alól, bár eddig is maximalista voltam. Ezután sem lazsálhatok.