A nyilvánosság kérdése osztja meg leginkább a szakértőket

Teknős Miklós

Az igazságszolgáltatás működéséért felelős, többségében bírákból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet (EKKI), a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet (PPKE) és a Pécsi Tudományegyetemet (PTE) kérte fel arra, hogy világítsák át a bíróságok tevékenységét.

A bírói függetlenségről az EKKI úgy véli, hogy "miközben a közjogi intézményrendszerben számos válságjelenséggel találkozunk, a bírói szervezet... egészében intakt maradt".

A PTE kutatói is hasonló következtetésre jutnak. Szerintük "minden megkérdezett bíró, bírósági vezető határozottan állította, hogy függetlenek". Hozzáteszik viszont, hogy "számos kifogás merülhet fel a bíróságok finanszírozásával és a bírók juttatásaival kapcsolatban, a bíróságokkal kapcsolatos médiatudósítások esetenként nem megfelelő hangnemével és a bírókat ért kritikai támadásokkal összefüggésben".

A PPKE szerint sincs baj a függetlenséggel, azt állítják: "ennek jogi feltételei az 1980-as évektől mindinkább kiépültek, 1990-1991-ben ténylegesen megszilárdultak. Az önálló, független - azaz csak a törvényektől függő - ítélkezés megvalósult, azóta is érvényesül".

Az igazságszolgáltatás szervezetéről szólva az EKKI leszögezi: "nem kétséges, hogy a reform megteremtette azt a bírósági szervezetet, amely (...) biztosítéka a bírói függetlenségnek". Ám szükségesnek tartanának hatásvizsgálatot arról, hogy a bíróságok igazgatásának új rendszere valóban jobb-e, mint az előző. A jelentés szerint erre annál is inkább szükség van, mivel az OIT hivatalában 183 fő dolgozik, míg korábban az Igazságügyi Minisztériumban 14 fő végezte a bíróságok igazgatási feladatait. Az intézet megfontolandónak tartja azt a javaslatot, amely "az OIT tagjai sorából kizárná azokat a bírósági vezetőket, akiknek tevékenységét az OIT ellenőrizni hivatott". Így ugyanis önmaguk felett ítélkeznek. Azt sem tartanák elképzelhetetlennek, hogy bizonyos döntések esetén a köztársasági elnök vétójogot kapjon.

A PPKE e vonatkozásban szintén kritikusan fogalmaz, mondván, "az OIT belső összetétele olyan, hogy a külső kontroll gyakorlati megvalósulása kizárt". Ennek oka, hogy a tanácsban a bírák kétharmados többségben vannak, ezért az OIT kívülálló tagjai érdemben nem befolyásolhatják a döntést. Emiatt felvetik, hogy "az igazságügyi igazgatás, s azon belül a bíróságok igazgatása inkább az igazságügy-miniszter hatáskörébe tartozzék". Hozzáteszik, hogy a miniszter "jelenlegi hatáskörében - mint igazságügyi és rendészeti miniszter, azaz rendőrminiszter - e feladat ellátására nem alkalmas".

A Pázmány egyetem szakértői szerint minden rendben van, mert "az OIT (...) valamennyi feladatát, amelyet jogszabály ír elő, s ezen túl, amit az ésszerűség megkövetel, kifogástalanul látja el". Ugyanakkor hozzáteszik: "a bírói ítélkezésben - vagy akár a bírák közérzetében - lényeges javulás nem mutatható ki attól, hogy a bíróságok adminisztrációját az OIT testülete a tanács hivatalára támaszkodva végzi". Egyes bírák szerint pedig "érzékelhető a részleges egyoldalúság, vagyis az OIT hatalmi súlyának esetenkénti érvényesülése".

A bíróságok tevékenységének nyilvánossága kapcsán a leginkább eltérőek az értékelések. Az EKKI szerint "a bíróságok tevékenységének a sajtó, a civil társadalom és a tudományos kutatók általi vizsgálhatósága (...) nem érvényesül megfelelően". Az intézet nem elégedett az ítélkezés nyilvánosságával, mert "a bíró sem saját, sem más ügyéről (kijelölés hiányában) nem mondhat véleményt". Ez a helyzet szerintük az alkotmányossági vizsgálatot sem állná ki. A jelentés kifogásolja, hogy a bíróság elnöke, illetve megbízottja nem köteles tájékoztatni, hanem csak tájékoztathat, betekintést engedhet - ha úgy látja jónak.

A PTE ezzel szemben állítja, hogy "a médiumok és az igazságszolgáltatás kapcsolata sokat fejlődött. (...) A bírósági vezetők médiában megjelenő nyilatkozatai kiegyensúlyozottak és mértéktartóak". "A nyilvános tárgyalásokon bárki hallgatóként részt vehet és megismerheti a bíróság eljárását" - hangsúlyozzák a kutatók. Bírósági vezetőkre hivatkozva azt állítják: nem igaz, hogy az OIT és hivatala tevékenysége "átláthatatlan vagy követhetetlen lenne".

A PPKE sem lát gondot, mert a jogszabályok szerint "megfelelő tájékoztatás nyújtható a bírósági ügyekről a média számára", és az ítéletek indoklásából - amelyekhez a kutatók szerint bárki hozzáférhet - minden kiderül. Az ítélet "nem doktori értekezés, amelyet nyilvános vitában kell tárgyalni és megvédeni" - teszik hozzá.