Charterjárat a sármelléki FlyBalatonon: a légikikötő üzemeltetői szerint nincs ok aggodalomra

Nagy Csongor

Siófok önkormányzata a közelmúltban megállapodott a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal arról, hogy a város 208 millió forintért megvásárolja a siófok-kiliti repülőteret. Az önkormányzat - amely ingatlaneladásából származó 340 millió forintos bevételéből fizeti ki a vételárat - egy-két héten belül már a pályázatot is kiírja a reptér üzemeltetésére, korszerűsítésére. Mivel a kisgépek fogadására alkalmas, füves kifutóval rendelkező légikikötő iránt már korábban is több külföldi, valamint magyar befektető érdeklődött, jó esély van arra, hogy - két év szünet után - már az idén májusban vagy júniusban megnyithatják a repteret.

Ha nem is ilyen hamar, de előbb-utóbb újra fogadhat gépeket a Kilititől légvonalban hatvan kilométerre lévő, most még állami tulajdonú taszári repülőtér is. Már javában tart ugyanis annak a nemzetközi, nyílt, kétfordulós pályázatnak az előkészítése, amelynek során értékesítenék, hasznosítanák az 1995-től kilenc évig amerikai katonai bázisként szolgáló, polgári terminállal is rendelkező légikikötőt.

Ha a siófoki és a taszári tervek is valóra válnak, érdekes szituáció alakul ki a térségben. A Somogy megyei Taszártól és Siófoktól ugyanis légvonalban mintegy hatvan kilométerre, a Zala megyei, a Keszthelyhez közeli Sármelléken már évek óta működik a FlyBalaton repülőtér, amelynek - az üzemeltető ír-magyar Cape Clear Aviation Kft. 2,5 milliárd forintos fejlesztését követően - tavaly már százezres utasforgalma volt: külföldi turisták a balatoni üdülőhelyekre, valamint Hévízre érkeztek pihenésre. A jelenlegi helyzetben hatvan kilométeres körzeten belül három reptér - a sármelléki, a kiliti és a taszári - működik majd. Noha három különböző méretű, funkciójú reptérről van szó, azért felvetődik a kérdés: életképes lehet-e ennyi légikikötő ilyen közel egymáshoz?

Balázs Árpád, Siófok polgármestere szerint a városnak nincs oka aggodalomra, hiszen a kiliti repülőtéren a fejlesztések után is főként kis, 20-30 személyes gépek érkezésére számítanak, s így aligha jelentenek konkurenciát Sármelléknek vagy az előbb-utóbb újranyitó Taszárnak.

A siófoki polgármesterhez hasonlóan vélekedik Palkó Lajos, a sármelléki reptér marketingigazgatója, aki érdeklődésünkre elmondta: Kiliti "más méret és más kategória", így az nem vetélytárs számukra, sőt, még növelheti is forgalmukat. A kisgépes repülésben ugyanis egy-egy újabb reptér megnyitása ismertséget, népszerűséget hozhat egy térségnek, ebből pedig Sármellék is profitálhat.

Palkó Lajos hozzátette: Taszár a nagy gépek fogadására is alkalmas kifutópályájával konkurenciát jelenthetne, ugyanakkor a FlyBalaton repülőtér az infrastruktúra, az ismertség terén már most többéves előnyben van, a fürdővárosok és a Balaton közelsége miatt pedig turisztikai szempontból kedvezőbb az elhelyezkedése. Így pedig aligha kell félteni pozícióikat az egykori katonai bázis esetleges újranyitása esetén - állította a sármelléki reptér marketingigazgatója.

Kolber István, a térség szocialista országgyűlési képviselője, fejlesztéspolitikai államtitkár - taszári miniszterelnöki megbízott - sem tart attól, hogy túl sok reptér lesz a térségben. Szerinte ugyanis a taszári bázis elsősorban logisztikai központnak alkalmas, vagyis vélhetően egészen más funkciója lesz, mint a két másik közeli reptérnek. Éppen ezért - tette hozzá - attól sem fél, hogy a sármelléki légikikötő, valamint az újranyitó kiliti reptér hátrányosan érinthetné a taszári bázis értékesítését, hasznosítását.