Az Ocskay László százados, az elfelejtett hős című, szinte mesébe illő történetet föltáró film készítése akkor kezdődött, amikor Kollarik Tamás producer egy kávéházi asztalnál beszélgetve hallotta az Ocskay család Budapesten élő képviselőjétől, Ocskay Rudolftól: nem a Rákóczi szabadságharc emlékezetes "Ocskay brigadérosa" az egyetlen családi hős, hanem László százados is, ám az ő tette a közfeledés homályába veszett. Jóllehet, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet hosszas vizsgálat után a Világ Igaza címet adományozta neki, erről emléktábla is tudósít a zuglói Radnóti Miklós Gimnázium (volt zsidógimnázium) falán. Az első világháborúban megsebesült, a negyvenes években reaktivált Ocskay ebbe az épületbe menekítette azt az 1680 embert - zsidó munkaszolgálatosokat és családtagjaikat -, akik fedőszervezetet alkottak: munkaszolgálatos századként ruhákat gyűjtöttek, illetve javítottak a fronton levő bajtársaknak. - Ez a hivatalos megbízás és Ocskay kiváló kapcsolatai tették lehetővé, hogy a katonai századnál jóval nagyobb létszámú menekülő elhelyezését, élelmezését, egészségügyi ellátását Budapesten szervezze meg. Annak ellenére, hogy 1944 novemberében az ilyen "védett századokat" a nyugati határra hurcolták sáncmunkára - említi Szita Szabolcs, a holokauszt múzeum vezető történésze, a film szakértője. Egyedül a nyilasok nem akarták elismerni az Ocskay fennhatósága alá tartozók védettségét, kísérletet tettek elhurcolásukra. A századparancsnok azonban megegyezett egy német SS-különítménnyel, amelynek tagjai akkor már a bőrük mentésére gondoltak: őrzésük alá vonják az épületet. Az a különös helyezet alakult ki, hogy a (hazai sváb katonákból álló) SS védte meg a magyar zsidókat a magyar nyilasoktól.

Ocskay László soha nem próbált előnyökhöz jutni kivételesen bátor tettéért. Volt katonatisztként, ismert nemesi család sarjaként 1947-ben jobbnak látta családjával emigrálni. Az amerikai Kingstonban élt rendkívül szerényen a hatvanas években bekövetkezett haláláig. - A "magyar Schindlernek" tarthatnánk, csakhogy ő soha nem volt kollaboráns, nem húzott hasznot az embermentésből - jegyzi meg Fonyó Gergely, a film rendezője, aki játékfilmet is készítene a történetből.

A dokumentumfilm látható az Uránia moziban és a január 29-én kezdődő 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjában. A Duna TV és más hazai csatornák is érdeklődnek iránta. Az alkotók reményei szerint a DVD-változatot az iskolai oktatás segédanyagaként is használhatják majd.