Román gazda génmódosított szójával

REUTERS - Bogdan Cristel

Újabb vitába keveredhet a magyar kormány Brüsszellel a géntechnológiával módosított (GMO) növények tiltása miatt. Magyarország ugyanis továbbra is mereven elzárkózik a GMO-organizmusok alkalmazásától - különösen az unióban engedélyezett organizmusok közül a Magyarországon is sikeresnek ígérkező MON 810 kukoricafajta-csoport alkalmazásától. A fajtára még 2005 januárjában jelentett be védzáradékot az ország (vagyis közölte, hogy annak ellenére korlátozza az itteni forgalomba hozatalt, hogy azt Brüsszel az unióban lehetségesnek mondta). Az Európai Bizottság (EB) megalapozottság hiányában kezdeményezte is a tilalom visszavonását. Tavaly azonban a 27 tagállamból 22 - közöttük Magyarország is - az EB javaslata ellen szavazott, így a korlátozás továbbra is fennmaradt. Az uniós szabályok szerint a bizottság még egyszer a tagállamok tanácsa elé terjesztheti a GMO-növények termesztési tilalma feloldásának határozattervezetét, s erre még az idei kukoricavetési szezon előtt sor kerülhet.

A kormányzati védekezés alapját most a géntechnológiával kapcsolatos magyar stratégiát meghatározó 2006. évi országgyűlési határozat végrehajtásáról szóló jelentés képezi, ezt a napokban tárgyalják a parlamenti szakbizottságok. A jelentésből kiderül, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) újabb kutatási eredményekkel szeretné alátámasztani a magyar tilalom indokait, hogy ezzel is meggyőzhessék az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szakértőit. A KVVM tavaly hárommillió forintot különített el az ilyen jellegű kutatások elvégzésére, valamint arra, hogy a génmódosított növények feltételezhető hatásait bemutathassák a gazdálkodóknak egy a napokban kezdődő országos kampány keretében. Ám a kutatásról és a tájékoztatásról is megoszlanak a vélemények.

A környezetvédelmi tárca szerint a független kutatásokat nehezítette, hogy a biotechnológiai cégek nem adtak át megfelelő anyagot. Ezért a tárca jogszabály-változtatást szeretne elérni. A növénygenetikai kutatások ismerői szerint azonban a kutatásra elkülönített hárommilliós összeg legfeljebb a táblák őrzésére lett volna elegendő. A hazai géntechnikai kutatásban és az alkalmazásban érdekelt szervezeteket tömörítő Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE) szerkesztőségünkhöz eljuttatott véleménye szerint komolytalan volt a KVVM felvetése, s amikor az egyeztetésre sor került, azt sem tudták megmondani, milyen vizsgálatokra kérnek vetőmagot. Az egyesület szerint kifogásolható, hogy a gazdákat egy olyan szervezet tájékoztatja a géntechnológia hatásairól, amely kifejezetten ennek alkalmazása ellen küzd. Az Ökotárs Alapítvány mindenesetre rövidesen megkezdi az állami finanszírozású kampányt: a tervek szerint az idén 11 helyszínen tartanak majd előadásokat, s húszezer példányban készül egy brosúra is.

A merev magyar álláspontot egyes szakértők érthetetlennek tartják. Részben azért, mert más környező országok már engedélyezték a GMO-növények alkalmazását, Csehország, Szlovákia és Románia termelői is használhatják a MON 810 kukoricafajt. Ráadásul - a géntechnológia fejlődésének hatására is - az Európai Unió egyre megengedőbb: a génmódosított növények vetésterülete tavaly 77 százalékkal nőtt, és - a környezetvédők információi szerint - Brüsszel jelenleg is tárgyal újabb, eddig tiltott növények uniós forgalomba hozatalának engedélyezéséről.

Dudits Dénes növénygenetikus akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgatója, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnöke szerint az elmúlt néhány évben jelentősen megváltoztak a mezőgazdasági gazdálkodás körülményei. Az élelmiszer- és bioüzemanyag-ipar növekvő alapanyagigényét csak korszerű technológiákkal, a hatékonyság növelésével lehet kielégíteni, különben a hiány miatt beindul - már be is indult - az élelmiszerár-spirál.

Mindeközben az egyre szárazabb, aszályosabb időjárás kihívás elé állítja a gazdákat: tavaly a vártnál 45 százalékkal kevesebb kukorica és 12 százalékkal kevesebb búza termett a csapadékhiány miatt. Ezenkívül a kártevők elleni védekezés is egyre költségesebb: csak az elmúlt évben félmillió tonna terméskiesést okozott Magyarországon a kukoricabogár, miközben 4,2 milliárd forint értékű, háromezer tonna rovarölő szerrel próbáltak védekezni ellene.

Az akadémikus úgy véli: a mezőgazdaság csak a modernizáció révén felelhet meg az elvárásoknak. Lehet javítani a növényeket és a növénytermesztés műszaki hátterét, de ennek a folyamatnak a géntechnológia is része. Egy éves jelentés - véli Dudits Dénes - alkalmas volna arra, hogy a génmódosított növényekkel szembeni korábbi merev elutasítást a nemzetközi - akár a szomszédos országokbeli - tapasztalatok nyomán felülbírálják.

- Miközben a feltehető veszélyekről, az élő környezet sokszínűségének esetleges elvesztéséről sok szó esik - ez a magyar kormányzati ellenállás központi eleme -, arról nem beszélnek, hogy a legújabb fajtáknál már nagyon pontos a beavatkozás, és a módosítás - szemben a rovarirtó, gyomirtó szerekkel - csak a célzott kártevőre van hatással - teszi hozzá. A kukoricabogár-rezisztens fajták amerikai termesztési tapasztalatok szerint - száraz körülmények között - hektáronként két tonnával többet termettek, mint hagyományos társaik. Pusztán azért, mert a kukoricabogár nem károsította a gyökérzetét, és ezért a növény száraz környezetben is több nedvességet tudott felvenni.

A GMO-haszonnövények fejlesztői és támogatói szerint a génmódosítás révén forradalmasítható a mezőgazdasági termelés. Az úgynevezett első generációs GMO-növényekbe olyan gének kerültek mesterséges úton, amelyek bizonyos gyomirtó szereket elviselnek, illetve rovarellenálló képességet kölcsönöznek a fajtáknak. A magyar vita jelenleg az első generációs növények, elsősorban a MON 810 jelű és hozzá hasonló tulajdonságú kukoricafajták körül zajlik. Ezekbe a fajtákba a Bacillus thuringiensis (Bt) nevű baktérium toxintermelő génjét építették be. A növényekben a gének hatására képződő fehérjék csak a célzott kártevőkre veszélyesek. Az Egyesült Államokban 1996 óta vannak köztermesztésben a molyrezisztens GMO-kukorica-fajták, összes vetésterületük meghaladja a százmillió hektárt.

Vannak második, harmadik, sőt negyedik generációs GMO-növények is. A második generációs elnevezés vírusellenálló vagy módosított beltartalmú - például több vitamint termelő - fajtákat,
a harmadik generációs hideg- és szárazságtűrő fajtákat, a negyedik generációs pedig gyógyszer- és enzimtermelő fajtákat jelöl. A hozzáadott tulajdonság minden esetben géntechnológiai módszerrel, más fajból származó génnel kerül az új GMO-növénybe.