Alternatív megoldás: elektronikus bilincs házi őrizeteseknek
Szabó Barnabás

A 2003. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény vezette be az óvadék intézményét - a bírák által meghatározott összeg fejében, indokolt esetben, így kiváltható az előzetes letartóztatás. 2003. július 1-jétől 2007. október 31-ig - a Legfőbb Ügyészség adatai szerint - a nyomozás és a vádemelés idején 1085 óvadék iránti kérelem érkezett a bíróságokhoz, amelyből 433-at fogadtak el.

- Az ország valamennyi bíróságának letéti számláin jelen pillanatban összesen 831 millió forint van; ez azonban nem teljes egészében gazdagítja az állam, így a bíróságok költségvetését - mondták érdeklődésünkre az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál (OIT). Az óvadékként letett pénz ugyanis minden esetben visszajár, kivéve, ha a terhelt megszökik vagy elrejtőzik a hatóság elől.

Az első óvadékos hárommillió forintért került szabadlábra 2003 júliusában, Veszprém megyében. A fiatalembert emberölés előkészületével és lőfegyverrel való viszszaéléssel vádolták; mindezért akár 12 év szabadságvesztés is kiróható. A bíróság azonban azzal indokolta a döntését, hogy nem megrögzött, veszélyes bűnözőről van szó, s a történteket alapvetően féltékenység motiválta.

- Az óvadék összegét a bíró mindig az eset összes körülményeinek (a terhelt személyi és anyagi helyzete, a bűncselekmény súlya) figyelembevételével állapítja meg - mondta Miszori László, a Pest Megyei Bíróság büntetőkollégiumának vezetője. Hozzátette: szó sincs arról, hogy csak a tehetősek szabadulhatnának óvadék fejében, a bírók ugyanis minden egyes esetben megvizsgálják a terhelt anyagi helyzetét.

A Fővárosi Bíróságon a legkisebb összeg, amit a szabadulásért szabtak 170 ezer forint volt. A legmagasabb pedig - ki is fizették - 30 millió. Miszori László tájékoztatása szerint a Pest Megyei Bíróságon 200 ezer forint volt a legalacsonyabb összegű óvadék, a legmagasabb pedig 4,5 millió. A büntetőkollégium vezetője szerint ez is azt mutatja, hogy a bíróságok nem ítélnek meg olyan irreális összegeket, amelyeknél esély sem lenne a szabadulásra.

- A Pest Megyei Bíróságon többnyire zsarolás, rablás és kábítószerrel való visszaélés miatt indult büntetőeljárásokban ítéltek meg óvadékot. Olyanokról van szó, akiket először gyanúsítottak vagy vádoltak meg, hiszen a visszaesők esetében jogilag ugyan nem, de gyakorlatilag szinte kizárt az óvadék - mondta Miszori László.

A Fővárosi Bíróságon azt közölték: náluk és az illetékességükhöz tartozó bíróságokon leginkább kábítószerrel visszaélés, hűtlen kezelés, sikkasztás, vesztegetés, valamint testi épség elleni és emberölés miatt indult büntetőügyek terheltjeivel szemben alkalmazták.

A törvény nem zárja ki, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett személy is óvadék iránti kérelemmel éljen, a Pest Megyei Bíróságon pedig már arra is volt példa, hogy egy ilyen esetben meg is ítélték az óvadékot.

Ötvenmillió forintba került volna a szabadsága annak a férfinak, aki 2001-ben Piliscsabán egy géppisztolysorozattal életveszélyesen megsebesítette főnökét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem udvarán. Az ügyészség fellebbezése nyomán azonban a Fővárosi Ítélőtábla elvetette az óvadékot. Az indokolás szerint a kiszabható szabadságvesztés mértékére tekintettel nem állapítható meg olyan összeg, amely valószínűsítené, hogy a vádlott a bíróságon megjelenjen, illetve olyan magas összeg, ami a fenyegetettséghez arányosítható lenne. Ez sokak szerint valójában azt jelenti, hogy az ítélőtábla állást foglalt abban, hogy életfogytig tartó büntetéssel fenyegetett személy nem kerülhet óvadékkal szabadlábra.

Tehát azt, hogy ki és menynyiért szabadul, a bíróság dönti el. Persze az sem "mellékes", hogy a vádlottnak vagy hozzátartozóinak van-e annyi készpénzük. "Szabadítani" ugyanis csak készpénzzel lehet s csak akkor, ha a bíróság gazdasági hivatala igazolja a befizetést. Számos esetben fordult már elő, hogy jogerősen megállapították ugyan az óvadék összegét, ám a terhelt vagy hozzátartozói azt nem fizették be. Az első ilyen eset Száva Lajosé volt, aki ellen kábítószerrel visszaélés miatt indult büntetőeljárás. 2003. júliusában a bíróság úgy döntött: 25 millió forintos óvadék fejében szabadulhat, de sem ő, sem hozzátartozói nem fizettek. Néhány hónap múlva azonban szabadlábra helyezték, mert letelt az előzetes letartóztatásban maximálisan eltölthető három év.

Az óvadék bevezetésekor sokan attól tartottak, hogy tömegével kerülnek majd ki a fogva tartásból a társadalomra veszélyt jelentő elkövetők. Fölösleges volt az aggodalom. A Fővárosi Bíróságon csupán egy, kábítószerrel való visszaéléssel gyanúsított személy szökött meg azt követően, hogy óvadékkal szabadult. Ő eltűnt - a pénz az államé lett.