Az IBM irodaháza Budapesten. Jöttek volna egyébként is?

Sopronyi Gyula

Az Ericsson budapesti szolgáltató központja
Teknős Miklós

A mostani helyzet Fodor Istvánt, az Ericsson volt elnökét a '90-es évek eleji összeszerelő- és feldolgozóipari dömpingre emlékezteti. - Akkoriban az olcsó munkaerő miatt rengeteg cég települt Magyarországra, ám ezek szép lassan ki is vonultak Kína gyártónagyhatalommá válásával párhuzamosan. A mindenkori hatalom elkövette azt a hibát, hogy nem vette észre: a betelepülés motivációja az olcsó munkaerő. A cégek majd mindegyike akkor is idejött volna, ha egy fillért nem kapnak. Ma ugyanez a helyzet az alacsony hozzáadott értékű tartományba eső szolgáltató központokkal - véli a K+F területen jelenleg 800 embert foglalkoztató céget másfél évtizeden át irányító ericssonos vezető.

Szerinte azt később semmi nem akadályozza meg abban, hogy bármikor szó nélkül odébbálljon, aki
az egy-kétmilliárdos állami támogatás miatt - és nem a számára szükséges tartalmi feltételek meglétéért és a gazdasági környezetért - dönt Magyarország mellett. Akár cipőgyárról, akár magas hozzáadott értéket előállító szolgáltató központról van szó.

- Groteszk helyzet - mondja Fodor István -, hogy Magyarország finanszírozza (akár a legkisebb mértékben is) bármely nagy multinacionális cég fejlesztéseit. A kutatás-fejlesztési befektetések, a magas színvonalú mérnöki vagy épp informatikai tudást igénylő beruházások az itt lévő kreatív képességű emberek miatt jönnek - akár lökésszerűen, akár folyamatosan. Ha nincs meg a tartalmi feltétel, ezek a cégek semmiképpen sem minket választanak, ha pedig megvan, még akkor is idejönnek, ha bizonyos tényezők komolyabb kihívások elé állítják őket, mint máshol - véli.

- A döntéshozók még mindig nem ismerik eléggé a nemzetközi multivilág lelkületét, gondolkodásmódját; azt, hogy

A szakember szerint legfeljebb a földrajzi "eloszlást", a lemaradással küzdő régiók felzárkóztatását érdemes pénzzel, dotációval irányítani, a főváros túlsúlyát kompenzálandó, és az állami támogatásért cserébe mindig valami extra, írásba foglalt ellenőrizhető - és később valóban ellenőrzött - juttatást kell kérni. A kivételek legfeljebb csak erősíthetik a szabályt.

Az Ericsson jelenleg Magyarország egyik legnagyobb K+F befektetője, a cég által foglalkoztatott ezer emberből közel 550 kutató- és fejlesztőlaboratóriumokban dolgozik, további 250 pedig már működő technológiák továbbfejlesztésén. A külföldiek aránya egy százalék alatt van. Mintegy 300 egyetemi, főiskolai hallgató és 120 PhD-s kötődik az Ericssonhoz workstationjeiknek, egyetemi laboratóriumaiknak köszönhetően. - Ez a K+F-bázis 17 év alatt jött létre, és támogatásként a cég egyetlen fillért sem kapott az államtól - mondja Fodor István.

Az alacsony hozzáadott értéket előállító központoknak - például callcentereknek, a pénzügyi vagy adminisztrációs háttértámogatást nyújtó létesítményeknek - elsősorban a foglalkoztatáspolitikai vetülete jelentős, a magas színvonalú termelés pedig - ilyen egy Magyarországra kihelyezett K+F-részleg - hosszú távú, gazdasági "mágneses térrel" bír. A központok most jellemzően a regionális pénzügyi szolgáltatások, a hr, az ügyfélszolgálat terén tevékenykednek, gyakori a back-office jellegű munka, az informatikai szolgáltatás és a kódolás szintű szoftverfejlesztés is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érkező vagy bővülő vállalatok egyre magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket folytatnak, és sokszor Magyarországról irányítják, felügyelik a kelet-közép-európai terjeszkedést.

- A szép szavak sokszor intelligens rabszolgamunkát takarnak, például kontírozásnak, könyvelésnek kikiáltva. Az ügyfélszolgálati callcenterekhez már nyelvtudás is kell, és ez így megy felfelé a dolgozóktól várt hozzáadott érték függvényében. A szellemi csúcson persze a kutatás-fejlesztés kihelyezése, az anyagi csúcson pedig a high-end pénzügyi cégek állnak - meséli Tibor, aki négy évig dolgozott az egyik óriásnál, pénzügyi-számviteli területen. Csak falanszterként emlegeti egykori munkahelyét annak merev normarendszere miatt. - A jelszó: hatékonyság - mindenekfelett. Mindent mérnek, mindent szabályoznak, mindent pontosan meghatároznak, még azt is, hogy az embernek hány csengés után kell felvennie a telefont. Idegőrlő. Ugyanakkor minél magasabb tudást követelnek az embertől, annál jobban megfizetik, természetesen bejelentve. Kitapossák a beledet, de ezt megmondják előre. Van, aki egy-két év után elmegy, van, aki marad, mert ezek a keretek passzolnak a személyiségéhez, vagy mert máshol úgysem keresne többet - mesélik.

A szolgáltató központok előszeretettel alkalmaznak nyelvtudással rendelkező friss diplomásokat, így még el nem rontott munkamorálú "alapanyaghoz" jutnak.

- Miután a gyártás rövid ittlét után az olcsóbb munkabérköltségű országokba távozott, munkaalkalmat kell ugyan valamivel teremteni az embereknek, de a szolgáltató központok sem jelentenek hosszú távon előrevivő stratégiát. Ezek a cégek ugyanis nem, vagy alig hoznak ide modern technológiát. Egy callcenterrel csak kiállunk a nemzetközi szintű "Moszkva térre", és hosszú távon ugyanúgy magunk alatt vágjuk a fát, ahogy egész Európa. A gyártás után mostanra már a szolgáltatások, sőt a kutatások és az azokra fordított pénzek is elindultak keletre - ezt kontírozók, ügyfélszolgálatosokká avanzsált egykori tanítónők hadával nem, csak it-fejlesztőkkel, mérnökökkel, a K+F-et előre vinni képes szakemberekkel lehet megállítani. A szolgáltató központok valódi jelentősége tehát messze nem akkora, mint amekkorának tűnik, de ha létezik komoly előnyük, akkor az az, hogy kultúrát, tempót, stílust, mutyizásmentes attitűdöt, nemzetközi színvonalú munkamorált hoznak. Ha a fiatalok ebben szocializálódnak, később sem fognak kiskapukat keresni az adózásban vagy saját alkalmazottaik bejelentésekor, ahogy azt a korábbi generációk megszokták - véli Héjj Tibor, az Ír-Magyar Üzleti Kör (IHBC) alelnöke, a Proactive Management Consulting Kft. ügyvezető igazgatója. (Ez a független tanácsadó cég volt például az első regionális egyetemi tudásközpontok egyik stratégiai tanácsadója, az első, kétmilliárd forint költségvetésű kutatási klaszterek egyikének megszervezője.)

Az Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) szakemberei szerint a következő évek kihívása, hogy Magyarország és a főváros megőrizze versenyképességét a regionális szolgáltató központok vonzásában. Ennek egyik eszköze szerintük a vidéki, elsősorban egyetemvárosok népszerűsítése a befektetők körében. A kisebb, két-háromszáz embert foglalkoztató központok számára ideális helyszín lenne például Debrecen, Szeged, Miskolc vagy Pécs, hiszen ezeken a településeken a fővároshoz képest alacsonyabbak a működési költségek, ugyanakkor rendelkezésre áll a képzett, nyelveket beszélő munkaerő. Az ösztönzőrendszer 2008-ban is az uniós pályázatokon és a nagyobb beruházások számára egyedi kormánydöntéssel odaítélt fejlesztési támogatásokon alapul majd.

- A regionális szolgáltató és az általában globális K+F-központokat nem szabad öszszemosni - véli Fodor István. Ahhoz, hogy a világméretű gazdasági újrarendeződésben megálljuk a helyünket, valamilyen sajátos értéket kell felmutatnunk, olyat, ami évtizedekig itt tartja a befektetőket.

Jöttek, láttak, bővítenek

A Budapest Bank békéscsabai Bankműveleti Központja, amely lakossági és vállalati ügyfeleknek végez számlanyitást, a kintlevőségek telefonos kezelését, értékesítést, hitelkérelem-bírálatot, a régió egyik legnagyobb foglalkoztatója. Tavaly év végén 390-en dolgoztak a központban, idén ez a szám 540-re, jövőre pedig 700-ra emelkedik majd. Állományuk közel fele diplomás pályakezdő, többségük teljes munkaidőben dolgozik, de folyamatosan nő a részmunkaidős foglalkoztatás aránya. A létszámnövekedéssel párhuzamosan a tevékenységek köre is bővülni fog.

Az IBM ISSC budapesti szolgáltató központja a földrajzi határoktól függetlenül, globálisan szállít ügyfelei számára. - Az integráció világméretű, sok nemzetközi virtuális team működik együtt ebben a felépítésben. Egy-egy tevékenységet ott folytatunk, ahol a munkatársak tudása, képességei a legmegfelelőbbek az adott feladatokhoz. Azt például, hogy az IBM három beszerzési központjából az egyik Budapestre kerüljön, a nyelveket magas szinten beszélők tették lehetővé - tudtuk meg Kap Évától, az IBM Hungary International Shared Services Centre Kft. ügyvezető igazgatójától.

Az ISSC kapcsolatban áll az egyetemek, főiskolák zömével, roadshow-kat tartanak, karriernapokon, állásbörzéken vesznek részt és szinte minden részlegükön alkalmaznak gyakornokokat. Egyre több munkatársuk dolgozik rendszeresen otthonról.