A műhely teológiai értelmezésekkel, egyházpolitikával nem foglalkozik, ugyanakkor társadalomfilozófiai természetű kérdésekben, mint a család vagy a drogfogyasztás, állást foglal - mondta Semjén Zsolt. Szólt arról, hogy a magyar társadalomban tudatosítani kell: "a magyarországi zsidóság politikai felfogása sokszínű, és ez a műhely egy a sok szín között".

Felhívta a figyelmet, hogy a zsidóság között vannak, akik a kereszténydemokráciát magukhoz közelállónak érzik, mert "a Biblia a keresztények és a zsidók közös öröksége". Hozzátette: a KDNP-nek vannak izraelita származású tagjai és szimpatizánsai, akik kérték, hogy létesítsenek a párt keretein belül zsidó társadalomfilozófiai műhelyt.

Az alapító nyilatkozatban kitérnek arra is, hogy "a most megalakuló Izraelita Műhely szeretné előmozdítani, hogy a vallásos zsidóság a hazai kereszténydemokrata világban politikai partnerre találjon, miként erre Franciaország és a mai Németország is jó példát nyújt."

Semjén Zsolt szerint a műhelyt "már 18 évvel ezelőtt létre kellett volna hozni", megjegyezte ugyanakkor, hogy létrehozása kapcsán számítanak a szélsőségesek támadásaira.

Weisz Péter, a tizenhárom taggal indult szervezet szóvivője és elnöke arról beszélt, hogy "a magyarországi zsidóság mindig integráns része volt a magyar nemzetnek". Kiemelte I. Szent István király Intelmek című politikai végrendeletét, amelyben fiának a "mózeshitűek" védelméről írt.

Személyes példájaként felhozta, hogy Debrecenben minden évben visz egy szál virágot és egy kavicsot az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékművéhez a keresztény és a 22 ezer zsidó áldozatra emlékezve.

Mészáros József, a Barankovics Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta: a műhely első konferenciája a kereszténység és a zsidó vallás társadalmi tanításáról szól majd, ezenkívül ősztől társadalomfilozófiai könyvsorozat kiadását is tervezik a témában.

A műhely megalakulását bejelentő sajtótájékoztatón jelen volt Halmos Sándor korábbi debreceni zsidó hitközségi elnök. Egyes sajtóorgánumok szerint a tagok között szerepel Haraszti György, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem professzora. Weisz Pétertől ugyanakkor a Magyar-Izraeli Baráti Társaság Országos Szövetsége az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében elhatárolódott, mondván, hogy ő a "műhely megalakításában magánemberként vehet részt, abban legfeljebb önmagát, azonban Szövetségünket nem képviseli".

Az MTI érdeklődésére Weisz Péter elmondta, hogy a műhely tagjai nevének közléséhez a tagok beleegyezése szükséges, ezért a neveket ő nem hozhatja nyilvánosságra.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a műhely megalakulására úgy reagált: "Magyarországon szólás-, és gyülekezési szabadság van, ezért, ha egy zsidó ember úgy gondolja, hogy egy ilyen ügyben részt kíván venni, ehhez magánemberként nyilván joga van." A Mazsihisz szervezetileg azonban nem vesz részt ebben. "Nem is gondoljuk, hogy helyes volna, ha ilyen részvétel történne, mert (...) a Mazsihisz semmilyen párttal nem kíván együttműködni" - tette hozzá.

Az elnök elmondta: Weisz Péter korábban a debreceni zsidó hitközség elnöke volt, de most nem tölt be funkciót sem ott, sem a Mazsihisz országos szervezetében. Halmos Sándor, akiről szintén úgy tudják, hogy belépett a műhelybe, másfél éve nem tanít, még óraadóként sem, a rabbiképző egyetemen - közölte.

Véleménye szerint "egy normálisan működő demokráciában részt vehetnek különböző vallású emberek a nem szélsőséges pártokban, ez vonatkozik egy kereszténydemokrata pártra is." Semjén Zsolt tavaly őszi parlamenti felszólalása azonban, amiért soha nem kért elnézést a zsidó szervezetektől, "komoly kétségeket ébresztenek bennünk, hogy itt komoly együttműködés lehetséges" - mondta Feldmájer Péter.

Semjén Zsolt 2007. szeptember 10-én, parlamenti hozzászólásában azt a kérdést tette fel, hogy jó-e a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika "mintegy túszként löki maga elé a Schwarcz bácsit és a Weisz nénit".

A KDNP elnöke felszólalása végén Scheiber Sándor néhai főrabbit idézte, akit nagy tudósnak, igaz embernek és jó magyarnak nevezett. Szerinte ő azt mondta, hogy "az örökkévaló mentse meg a magyar zsidóságot attól a mentalitástól, amelyet az jellemez, hogy ha van konjunktúra, akkor van pajesz, ha pedig nincs konjunktúra,   akkor nincs pajesz". Semjén mindennek a megfontolását kérte az izraelita honfitársaktól és minden jó szándékú magyar embertől.

Scheiber Mária két nappal később az MTI-nek azt mondta, hogy aki valaha ismerte édesapját, kapcsolatba került vele, az tudhatja, hogy ő ilyet soha nem mondott. Hozzátette: nem tudja, hogy Semjén Zsoltnak hogyan juthatott eszébe, hogy a mindenki által tisztelt Scheiber Sándorral takarózva mondjon ilyesmit. A KDNP szóvivője, Halász Zsuzsa akkor úgy nyilatkozott: Semjén Zsolt a Scheiber Sándorral folytatott személyes beszélgetéseik alapján idézett az 1985-ben elhunyt főrabbitól.