A romapolitikus viszont, akit Kisberk Szabolcs, a tévé munkatársa szintén álnéven hívott, kimondja, hogy két éve kaptak pénzt: a felvétel végén elhangzik, hogy 2006-ban a választásokkor "először kaptunk 70-et, utána 30-at még". De hogy harminc vagy hetven micsodáról van szó, arról nem tudunk meg semmit.

A tévések eljárásáról, illetve az ügyről lapunknak nyilatkozva Ignácz József, a Rádió C főszerkesztője elmondta, hogy szerinte nem csoda, ha egy kistelepülési cigány képviselő egy miniszteri kampányfőnök hívásától megszeppenve mindenre igent mond, de ettől még a vád valószínűleg nem alaptalan. Azt mondja, ebben az ügyben "a romák csupán eszközök".

Az általában a jobboldali médiában dolgozókat tömörítő Magyar Újságírók Közösségénél (MÚK) érdeklődésünkre a MÚOSZ-hoz irányítottak bennünket azzal, hogy a két szervezetnek közös etikai kódexe van. A MÚOSZ etikai bizottságának illetékességét a szakmában általánosan elfogadják médiaetikai kérdésekben, de ha az adott újságíró nem tagja a szövetségnek, nem büntetheti meg. Halák László, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) etikai bizottságának elnöke szerint Kisberk egyértelműen megsértette a szakma szabályait. Újságíró nem adhatja ki magát másnak, mint aki. Szerinte, ami történt, az hazug beugratás, és ha a bizottság elé kerül az ügy, ő ezt az álláspontot fogja képviselni.

Az újságírók etikai kódexe tiltja, hogy az újságíró hazudjon, hogy más jó hírnévhez való jogát megsértse, de egyúttal kiköti: "Az újságíró nem maradhat semleges, ha a demokratikus értékek védelméről van szó." Kérdés, hogy mikor alkalmazható ez a minősítés.

Az újságírói munka során gyakran előfordul, hogy a riport későbbi szereplői nem tudják, sajtómunkással van dolguk. "Álruhás" újságírók lettek már a szakma hősei. Még bűncselekmény elkövetése is szóba kerülhet: nehéz például másképpen ellenőrizni egy repülőtéri biztonsági rendszer hatékonyságát. De az már súlyos etikai kérdéseket vet fel, ha az újságíró tudja, hogy cikk írása céljából tett föl kérdést, de kifejezetten megtéveszti partnerét.

Kérdés tehát: érvényes-e a becsületszabály olyan esetekre is, amikor megtévesztéssel csak feltételezett korrupcióra, csalásra keres bizonyítékot az újságíró, s az eredményt nyilvánosságra hozza akkor is, ha az igencsak kétséges.

Ezzel kapcsolatos kérdéseinket megpróbáltuk feltenni a Hír TV munkatársának. Kisberk Szabolcs azonban elzárkózott a válaszadástól, az intézményben nyilatkozási tilalmat rendeltek el.