A selyemréti iskolában. Nem ösztönzik a vegyülést

Sopronyi Gyula

Levélben fordult az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány Hiller István oktatási miniszterhez, valamint Bajnai Gordonhoz, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget felügyelő önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez. Az Új Magyarország fejlesztési terv lehetőséget nyújt ugyanis jelentős oktatásfejlesztési beruházásokra, e célra komoly források állnak rendelkezésre, s a pályázatok egy részét már kiírták. Az uniós irányelveket kötelezően alkalmazzák a pályázatok elbírálásakor, ezért minden megpályázott projekthez a településeknek úgynevezett esélyegyenlőségi tervet kell készíteniük. Az alapítvány úgy értesült, Miskolc városa is pályázni kíván uniós forrásokra, az ehhez szükséges esélyegyenlőségi terv helyzetelemzését január közepén az önkormányzat már el is fogadta.

Csakhogy az alapítvány 2006-ban jogerősen pert nyert Miskolc városa ellen, az önkormányzat ugyanis korábban - gazdasági megfontolásokból - iskolákat integrált, azonban ezt nem követte az iskolai körzetek összevonása.

- Felfigyeltünk arra, hogy az érintetlen körzethatárok miatt három olyan iskola is működik, amelyeknek cigány tagiskolái vannak. Amikor az iskolák fenntartója ellen pert indítottunk, olyan nyilvánvaló volt a szegregáció ténye, hogy a bíróságnak nem is kellett bizonyítanunk, külön tanulnak-e a cigányok, mert ez a bíró szerint is köztudomású tény volt - mondja Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője. - Arra kellett bizonyítékokat találnunk, hogy a szegregációval rosszabb minőségű oktatást kapnak a gyerekek, azaz a tagiskolában például sokkal szegényesebben szerelték fel a termeket, hiányos a számítógéppark, nincs tornaterem - folytatja.

Az elsőfokú bíróság - bár az elkülönítést és a rosszabb minőségű oktatást nem kérdőjelezte meg - úgy látta, az önkormányzat nem szándékosan idézte elő ezt a helyzetet. A szervezet fellebbezése után az ügy a Debreceni Ítélőtáblára került, ahol azt állapították meg, hogy a "nem cselekvés is cselekvés", azaz elmarasztalható az önkormányzat, ha tétlenül szemléli, hogy a roma származású miskolci gyerekek roszszabb minőségű oktatást kapnak, mint nem roma társaik.

Az ítélet kitér arra, hogy jogellenesen járt el az önkormányzat, amikor az iskolák összevonásával nem egységesítette a körzethatárokat. A várost 2007-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság is elmarasztalta, mert számos iskolájában elkülönítve tanultak a roma gyerekek.

A miskolci helyzetre felfigyelt az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa, Zolnay János szociológus is, aki az Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban című tanulmányában leírja, hogyan zajlik az elkülönítés. Azokban az iskolákban, ahol nagy a szegregációs veszély, "vonzó, összvárosi beiskolázású, két tannyelvű osztályokat indítottak, vállalva annak tetemes többletköltségeit". A szociológus az is megfigyelte, hogy ezekben az osztályokban nincsenek romák. Ahogy a tanulmányban fogalmaz: a nem roma családok is úgy érzik: "garanciát" kapnak arra, hogy gyerekeik nem tanulnak együtt cigányokkal. Ehhez Mohácsi Erzsébet annyit tesz hozzá, hogy létrehoztak zene- vagy testnevelés tagozatos
B osztályokat is, ahol elvétve bár, de azért akadnak romák.

Az önkormányzat az ítélet után összevonta a körzeteit, de a cigány tagiskolák szinte érintetlenül működnek tovább. A selyemréti iskolában például semmilyen kedvező akcióval nem ösztönzik a vegyülést. - Ezért újra pert indítottunk, de most már nem csak az önkormányzat, hanem az iskola ellen is - mondja Mohácsi.

Ráadásul a miskolci képviselő-testület újra megosztotta az iskolai körzeteket, s ezzel gyakorlatilag az esélyét is elvették annak, hogy az iskolák deszegregálódjanak.

- Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat a bírósági döntést és az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztalását semmibe veszi. Azért írtunk a minisztereknek, hogy ha egy városban ilyen gyakorlat tapasztalható, ne jusson európai uniós fejlesztési pénzhez.

Információink szerint a fejlesztési pénzeket a perekben nem érintett iskolák számára pályázza meg a város.