- Változóban a kultúrafinanszírozás rendszere - mondja Dér Csaba Dezső kulturális menedzser, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Arts & Business programjának szakvezetője és oktatója. - Az állam ad bizonyos keretet, de a kulturális programok további finanszírozását az intézményekre bízza. Van intézmény, amelyik ilyen feltételekkel jól működik, mások nem. Menedzserszemléletre van szükség: partnereket, szponzorokat kell keresni.

Három félév alatt képzik a menedzsereket, akik megtalálják a kapcsolatot az úgynevezett forprofit és a nonprofit szféra között. - Az eddig hangsúlyosan sportot támogató cégek szívesen áldoznának kultúrára, ha tudnák, mire érdemes - mondja Dér Csaba Dezső. - Az érdeklődést jelzi, hogy nem egy vállalat íratta be képzésünkre marketingmenedzserét. Stratégiai célunk volt úgy összeválogatni 30-50 főt a kulturális és az üzleti élet területéről, hogy a gyakorlati projektfeladatok kidolgozása során már együtt gondolkodjanak a különböző szemléletű emberek.

A programvezető szerint ha a kulturális menedzser szakot közgazdászoknak hirdetnek, a kulturális oldalt kell erősíteni, ha a kulturális intézményrendszerből érkeznek a hallgatók, akkor a menedzserismeretekre kerül a hangsúly.

Az első félévben még az elmélet dominál. A vállalkozási, államháztartási ismeretek, pénzügyi fogalmak és jogi kérdések elmélyítésén túl megismerkednek a hallgatók az Európai Unió kultúratámogatási rendszerével. Az órák külső helyszínei Budapest közművelődési intézményei - a Magyar Állami Operaház, a Millenáris, a Szépművészeti Múzeum, a Trafó -, de minden félév végén ellátogatnak egy vidéki fesztiválra vagy helyszínre, hogy az ottani tapasztalatokat is megismerjék.

Az ország kultúratámogatással foglalkozó szakemberei saját tapasztalataik alapján elemzik, hogyan működik a kulturális élet adott területe, hogyan lehet hatékonyan működtetni, mik a buktatói. És a képzés során megvizsgálják ezeket a problémákat az üzleti élet oldaláról is.