Tornaóra egy általános iskolában - itt egyforma alapokról kell felkapaszkodni

Kurucz Árpád

Az, hogy egy gyerek óvodába járjon, a családtól is erőfeszítést kíván: idejében fel kell kelni, megmosdatni, felöltöztetni az álmos, vonakodó apróságot, azután - sokszor sárban, zimankóban - elcipelni több száz méter vagy éppen több kilométer távolságra. Az a szülő, akinek nem kell korán, pontos menetrend szerint kezdenie a napot, mert hosszú ideje nincs munkahelye, talán fel sem teszi magának a kérdést, hogy megéri-e mindez, hanem egyszerűen hagyja, hogy a kicsi a másik oldalára forduljon. Így - jellemzően - ezek a gyerekek hatéves korukra egy sor olyan készséget nem sajátítanak el, amelyek nélkül szinte kódolt az iskolai kudarc. A tanárok jó része pedig azoknak a készségeknek van híján, amelyek felzárkózásukat, beilleszkedésüket segítenék.

Ilyen és ehhez hasonló szituációkra kellene megoldást találni ahhoz, hogy sikerüljön az ország hosszú távon talán legégetőbb gondját, a nemzetközi összehasonlításban is kirívóan alacsony foglalkoztatottságot enyhíteni. A hazai helyzet sajátossága ráadásul az, hogy az alacsony képzettségűek lényegesen kisebb eséllyel találnak munkát, mint sorstársaik bármelyik európai országban. A munka nélküli családok gyerekei ezért nagy valószínűséggel szüleik útját járják majd. Az otthonról hozott hátrányokat - a kutatások és a mindennapi tapasztalatok szerint - a magyar oktatási rendszer nem képes ellensúlyozni, sőt mérsékelni sem. A változtatást célzó javaslatok kidolgozására szól az Oktatási és Gyerekesély Kerekasztal (OKA) mandátuma is.

A védőnők számának és jövedelmének jelentős növelése, a halmozottan hátrányos körülmények között cseperedő kicsik szüleinek érdekeltté tétele gyerekük óvodáztatásában, egységes óvodai-bölcsődei hálózat kialakítása, a pályakezdő tanárok bérének jelentős megemelése - ezek a nemrég bejelentett kormányintézkedések az OKA javaslatai alapján születtek.

A kerekasztal a legsürgősebbnek tartott változtatásokat az "adott körülmények" figyelembevételével dolgozta ki - összegzi egy év munkáját Fazekas Károly, a kerekasztal elnöke -, tehát lehetőleg ne igényeljenek kétharmados törvénymódosításokat, és finanszírozhatók legyenek. Emellett még tavasszal elkészül az a generációkon átívelő programcsomag, amely több évtizedes távlatban fogalmazza meg a tennivalókat. Az esélyegyenlőség javítását célzó javaslatok - hangsúlyozza Fazekas - jelentős mértékben támaszkodnak a Ferge Zsuzsa nevéhez kapcsolódó Legyen jobb a gyerekeknek program eredményeire.

Integrált és egymással együttműködő intézmények kialakítása volt a cél - válaszol arra a kérdésre, hogy miért éppen a védőnők kerültek a kiemeltek körébe. Ahhoz ugyanis, hogy már az újszülöttek megkapják a későbbi életútjukat is meghatározó, szakszerű ellátást, a legeldugottabb településre is eljutó védőnők tudják a legnagyobb segítséget nyújtani. Az, hogy három év alatt háromszázzal növekedjen a számuk - az OKA szakértőinek számítása szerint - öszszesen 350 millió forintba kerül évente, az pedig, hogy gyerekenként ezer forinttal tegyék őket érdekeltté a vizsgálatokban, 2010-től mintegy 600 millió forint pluszkiadással jár.

A gyerekek egészséges fejlődésének alapja másfél-két éves kortól - szülői gondoskodás mellett - a kortárs közösség és a szakszerű nevelés. Javaslataik között ezért szerepel az egységes óvodai-bölcsődei hálózat kialakítása. Reményeik szerint a beiratkozáskor adott 20 ezer forint támogatás, majd az óvodai foglalkozásokon való rendszeres részvétel "jutalmazása" - félévenként további tízezer forinttal - kellő ösztönzést ad ahhoz, hogy három-, illetve legkésőbb négyéves kortól óvodába járassák gyereküket a halmozottan hátrányos helyzetű családok. A kérdésre, hogy ez nem szül-e feszültséget ott, ahol sokan élnek nehéz körülmények között, de nem mindenki kerül be a támogatott körbe, Fazekas válasza: az egész közösség érdeke, hogy minél több gyerek már felkészülten kerüljön iskolába.

Az intézkedéscsomag másik - feltehetően nagy vitát kiváltó - része lesz a pályakezdő tanárok végzettségtől függő 25-40 ezer forintos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetűeket oktatók 30-50 ezer forintos havi pótléka. A kerekasztal elnöke szerint ez nem azt jelenti, hogy elvesznek a pályán régebben dolgozóktól, hanem "kisimítottabbá" teszik a szolgálati idő szerinti kereseti pályát. A feszültségek enyhítését hivatott szolgálni a minőségi bérpótlék emelése, összesen kétmilliárd forinttal - ez mintegy tízezer oktatót érintene.

A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, ott vonzó a tanári pálya, ahol a kezdő keresetek versenyképesek a vállalkozásoknál ajánlott fizetésekkel. Ma Magyarországon nemcsak az a gond, hogy túl sok helyen képeznek nem igazán "ellenőrzött minőséggel" tanárokat, hanem az is, hogy a végzettek közül többnyire a gyengébb képességűek maradnak a pályán. A minőség javításának fontos eszköze a képző intézmények nemzetközi akkreditációja, miként történt ez Cipruson is a közelmúltban. Ez a tanárképzés megújításának kétségtelenül drága és nem konfliktusmentes eszköze - tér vissza a realitások világába Fazekas.

A realitások figyelembevétele okán a kerekasztal indítványai között a szabad iskolaválasztás megszüntetése sem szerepel, a szabad gyerekválasztásé azonban igen. A szegregáció visszaszorítását szolgálja egyebek között az a javaslatuk, hogy a közpénzekkel támogatott nem önkormányzati - alapítványi, egyházi - iskoláknak is részt kell vállalniuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában. Az önkormányzati iskolák pedig nem válogathatnak a gyerekek között, tehát a körzetből jelentkezőket előnyben kell részesíteniük.

- A pedagógushallgatók most gyakorlatilag nem találkoznak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel - szögezi le Fazekas -, hiszen a gyakorló iskolákba zömében jellemzően jó családi hátterű diákok járnak. Így meg kell oldani, hogy a képző helyek se "mazsolázhassanak", valamint a jövendő tanárok eljussanak olyan iskolákba, ahol elsajátíthatják a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásának módszereit.

Arra a kérdésre, egyesek szerint mindez egy újabb osztogatási politika előszele, a közgazdász válasza, hogy a kora gyerekkori fejlesztési programoknak, a közoktatás minőségi megújításának hozama a meszsze meghaladja minden más fejlesztési terület megtérülési mutatóját. A mintegy 120 ezer óvodást és kisiskolást érintő integrációs és esélyteremtő programok kiterjesztésére és a pedagógusok ösztönzésére rendelkezésre álló összeg a költségvetésből és a Nemzeti fejlesztési tervből együtt évente 130-140 milliárd forint.

- A magyar iskolarendszer megújításának azonban - hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján - a pénznél is fontosabb feltétele - jegyezte meg - a tanári szakma társadalmi presztízsének emelését célzó és a tanári kar minőségét javító intézkedések meghozatala.