Telt ház

Kovács Bence

A legjobb helyzetben lévő országrészekben is létszámstop van a bölcsődékben, a legkorábban szeptemberre veszik előjegyzésbe az újszülötteket. Kizárólag annak jut hely, aki előrelátó volt, s már hosszú hónapokkal előre felíratta magát a várólistára. Miközben a bölcsőde épp a szülők munkavállalását segítené, van olyan intézmény, ahol, amint csak lehet, szabadulnak a gyerekektől: legutóbb egy kisgyereket azért küldtek el a bölcsődéből, mert kistestvére született, jóllehet mindössze két hónapja volt még hátra ahhoz, hogy óvodáskorú legyen. A szakemberek szerint ugyan minden ilyen döntés a helyi fenntartó hatásköre, vagyis úgy szűkítik a gyerekfelvételt, ahogy kedvük tartja, ez a gyakorlat azonban nemigen jellemző. A férőhely azonban rettentő kevés.

- Az ország 533 bölcsődéje most is 120-130 százalékos kihasználtsággal működik, 23 890 a férőhely, s ide majd 28-29 000 gyerek jár, de több mint háromszoros lenne az igény. Azoknak, akik krízishelyzetben vannak, valahogy szorítunk helyet, de a szociálisan hátrányos családok gyerekei is legfeljebb a sor elejére kerülhetnek, hely ugyanis most nincs - mondja Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke. A szakember szerint itt ráadásul azokról a helyekről beszélünk, ahol egyáltalán van ilyen intézmény: a 3200 településből ugyanis 190 helyen működik bölcsőde.

- A legrosszabb a helyzet Borsod, Baranya, Nógrád, illetve Zala megyében, ahol nagyon kevés a bölcsőde. Van, ahol szinte alig akad, és mondjuk Salgótarjánban, Nógrád székhelyén - a törvényi kötelezettség ellenére - egyetlenegy sincs, az önkormányzatoknak nincs pénzük rá - mondja a szakember. Egy férőhely fenntartása 1,2 millió forintba kerül, ehhez viszont 547 ezer forint a normatív támogatás, vagyis az állami hozzájárulás, a többit a fenntartó önkormányzatnak kell pótolnia, amin a havi 5-6, éves szinten 72 ezer forintos szülői étkezési hozzájárulás sokat nem enyhít.

Hiába az uniós irányelv, illetve a többszörös kormányígéret, hogy a korosztály 30 százalékának jut majd bölcsődei férőhely, ma is csupán a gyerekek nyolc százalékának elegendő a kapacitás. Annak ellenére is, hogy az utóbbi két évben 800 hellyel bővült a rendszer. Vidéken, a kisebb lélekszámú, 10-40 fős bölcsődékbe sokszor másfélszer annyian járnak, mint amennyien elférnének.

A legkatasztrofálisabb a községek helyzete - a tízezer fő alatti településeken még csak nem is kötelező az önkormányzatnak bölcsődét fenntartani. Problémák persze Budapesten is vannak bőven: a kilencvenes években megszűnt a bölcsődei férőhelyek majdnem fele, míg a korosztály létszáma a kétharmadára csökkent. A budapesti, mintegy 8000 férőhellyel szemben az itt élő gyerekeknek alig 1000 férőhelyen kell osztozniuk, noha a korosztály körülbelül 20 százaléka él kistelepülésen.

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének új elnöke szerint pontos számok az ellátottságról és kihasználtságról nincsenek, a szervezet a bölcsődei egyesülettel átfogó felmérésre készül, hogy látleletet kaphassanak.

- Ennek birtokában már hatékonyabban kereshetjük a megoldásokat a helyzetre, amit a férőhelybővítésre már meghirdetett uniós pályázatok is segíthetnek - mondja az elnök. Igaz, ebben újabb kérdés: hogyha megvannak a helyek, vajon ki fogja ellátni a kisgyermekeket, hisz a gondozói létszám legalább ilyen gondot jelent.

A helyzet megoldása leginkább azért égető, mert a kismamák negyven százalékának azért okoz nehézséget visszatérnie a munkába, mert nincs kire hagyniuk a gyereket, és közülük minden negyedik nő a bölcsődei férőhelyeket kevesli.

A községekben, kistelepüléseken élők számára alternatívát jelenthet a családi napközi intézménye. Ez olyan kis, legföljebb hétfős "gyermekmegőrzőt" jelent, ahol egy legalább középfokú végzettségű és családinapközi-vezetői szakképesítésű személy közalkalmazotti státuszban felügyel maximum öt gyereket.

Mindez azonban évek óta nem indult el nálunk, ráadásul valóban csak kis szeletét oldhatná meg a gondoknak. Az állami normatíva fejenként
152 000 forint, a közalkalmazotti fizetés a bértábla legalacsonyabb fokán pedig járulékok nélkül is körülbelül 69 000 forint havonta. A családi napközi, teljes feltöltöttség mellett is, éppen csak a személyzet kifizetésére elég - és akkor még nem volt szó egyéb kiadásokról és az étkeztetésről. A helyzetet tovább rontja, hogy ha esetleg öt gyereknél több tartana igényt az ellátásra, akkor 6 vagy 7 gyereknél két gondozó szükségeltetik, ami aránytalanul megdrágítja, ellehetetleníti az üzemeltetést. Így a családi napközi meglehetősen szűk körben jelent valós alternatívát. A nagyvárosokban még kevésbé elképzelhető.