Bent vagy buy-t vagy die-t árusítanak. Esetleg körberajzolt áldozatot

Budapesten tízből jó, ha három ember képes elmagyarázni a brit turistáknak, hogyan jutnak el a Hősök terére, a város mégis úgy fest, mintha lakóinak az angol volna a második anyanyel-vük. A kocsma leginkább pub, a halovány termékeket kínáló üzlet discount vagy store, a központ center, az étterem minimum restaurant, a bolt pedig shop, csak hogy ne tévedjünk. Ez persze egyrészt közhely, másrészt nem vagyunk vad nyelvőrök, harmadrészt semmi bajunk az angollal. Negyedrészt viszont jeleznénk: van egy törvényünk, több mint öt éve, amelyet a jelek szerint senki sem tart és tartat be.

2003-ban vált hatályossá az jogszabály, amely kimondja: az üzletek portáljain magyarul kell megjeleníteni, mit tesznek-vesznek odabenn. A törvény ad egy kis mozgásteret: elfogadja a profilt jelző idegen nyelvű közlést, ha alatta/mellette ugyanez magyarra fordítva is látható. A jogszabály-alkotók a könnyítést azzal indokolták, hogy a turistaforgalom miatt az idegen nyelvű tájékoztatásnak is helye van.

Elég egy rövid séta a városban, hogy az ember meggyőződhessen róla: a kereskedők egy része nagy ívben tesz a törvényre. Alig egy órát mászkáltunk a körúton és a Rákóczi úton, de így is többtucatnyi cégért, táblát láttunk a boltok fölött, amelyen kizárólag angol szót találtunk. Van egy hely a Teréz körúton, ahol még meg is duplázták az adagot, a shop felirat alá, az üvegre matricázva azt is kiírták, hogy outlet, a miheztartás végett.

Terézvárosban valóban sok az olyan üzlet, ahol a tulajdonosok nem tartják be a szabályt - ismerte el a kerület szóvivője. Szilágyi Erika közölte: az önkormányzat kereskedelmi osztályának munkatársai tudnak a szabálytalan táblákról, de eljárást még nem indítottak a kereskedők ellen. Több okból. Részint, mert a munkaidejük legnagyobb részét a helyi lakosság szempontjából fontosabb feladatok megoldására szánják, vagyis a helyi kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenység ellenőrzésével, a visszaélések szankcionálásával töltik, részint pedig azért, mert a (csak) idegen nyelvű táblák tulajdonosainak felelősségre vonása olyan hosszú, akár évekig is elhúzódó procedúra lenne, hogy nem volna érdemes belevágni. Mire a végére érnének, az üzlet profil- és tulajdonosváltás miatt nagy valószínűséggel már nem létezne. Tehát a felirat sem - mondta Szilágyi Erika.

Ha a VII. kerület 3000 boltjának valamelyikén a jogszabálynak ellentmondó elnevezést talál a hatóság, akkor annak megszüntetésére, a szabályoknak megfelelő felirat kihelyezésére szólítják fel kereskedőt. Ha ennek nem tesz eleget, szabálysértési eljárás indulhat, pénzbírságot szabhatnak ki, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tulajdonosok a hatóság felszólítására korrigálják az üzlet elnevezését. Ezért még nem volt példa pénzbüntetésre. Ha bejelentés érkezik a hivatalhoz, vagy egy ellenőrzés során idegennyelvű elnevezést fedeztek fel, megteszik a szükséges intézkedéseket - tudatta a helyi ügyfélszolgálati irodát vezető Csüllög Szilvia. Mi azonban kicsit értetlenül állunk e nyilatkozat előtt: ha Erzsébetvárosban ekkora a következetesség és a konstruktivitás, hogyan láthattunk ott mégis annyi szabálytalan feliratot?

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) főtitkára azt mondja, a jogszabálynak semmi értelme. Fölösleges, mert az idegen szavak zöme úgyis beépül ebbe a rendkívül flexibilis és befogadó nyelvbe - ha ugyan már rég be nem épült - másrészt úgysem tartatják be. Wieszt János szerint mindemellett azért sincs szükség a papírtigrisre, mert bizonyos üzletek, főként a vendéglátóhelyek, sokszor valóban csak angol - ritkábban olasz - felirattal tudják visszaadni a lokál hangulatát, jellegét; a pub szó például igenis helyén való lehet egy olyan helyen, ami se nem kocsma, se nem italbolt, de még csak nem is igazi söröző. Wieszt szerint az efféle problémákat általában a piac maga oldja meg, nem kell hozzájuk törvény, pláne akkor nem, ha az senkit sem érdekel.