...és felszántva, a természetes növénytakaró elpusztítása után

Az Ikva menti láprét még érintetlen állapotában...
Hogy 15,5 hektárnyi föld művelésbe vonásával lehet-e 50 millió forintot keresni, az legalább is kétséges. Könnyen kiderülhet azonban, hogy ugyanennyi pénzt nagyon könnyű elveszíteni a fenti módszerrel. Az Ikva menti láprét felszántásával ugyanis az egyelőre (hivatalosan) ismeretlen elkövető az első becslések szerint ekkora környezeti kárt okozott, márpedig a hasonló esetekben a bírság megegyezik a kár mértékével.

Az ügyre még március 17-én derült fény, amikor a Fertő- Hanság Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálata munkatársai a helyszínen járva észrevették (és le is fényképezték) a beavatkozás következményeit. A történet egyébként meglehetősen szokatlan: egy nagyjából 16 hektáros természetvédelmi területet valaki gyakorlatilag teljes egészében felszántott, azaz 15,5 hektáron feltörte a gyepet. Így a terület természetes növénytakarója gyakorlatilag megsemmisült: nem csak a fű, hanem a védett növények sokasága - több ezer tő szibériai nőszirom és lápi nyúlfarkfű, valamint több száz tő védett réti iszalag, magyar lednek, békakonty és ujjaskosbor (hazai orchideafaj) - is elpusztult.

Értesüléseink szerint a szántásért a terület bérlője felelős (lapunk úgy tudja, az illető a természetvédelmi hatóság előtt ezt el is ismerte), meglepő ugyanakkor, hogy a feltételezett tettes csupán 5,5 hektárt bérel, a többi állami föld. Arra pedig végképp nehéz magyarázatot találni, hogy miért szántja fel valaki más földjét. A rendőrség mindenesetre nyomozást indított, hogy a rejtélyes eset körülményeit tisztázzák.

Mint Váczi Miklós, a természetvédelmi őrszolgálat vezetője kérdésünkre elmondta, a tulajdonosnak és a bérlőnek elvileg tudnia kellett, hogy milyen védett értékek vannak a területen. A gyep felszántása ugyanis a művelési ág megváltoztatásának számít, amit a földhivatalnál is be kell jelenteni, márpedig a tulajdoni lapon régóta rajta vannak a védettséggel kapcsolatos bejegyzések.

Takács Gábor, a természetpusztítást elsőként észlelő természetvédelmi őr szerint a hasonló esetek nem számítanak ritkaságnak a térségben, bár a mostani mindenképpen kirívó. - Sosem történt még olyasmi, hogy valaki gyakorlatilag faltól falig felszántott volna egy természetvédelmi területet - jegyzi meg, azt is hozzátéve, hogy részleges gyepfeltörések viszont rendszeresen előfordulnak. Tavaly például valaki felszántotta a szintén a nemzeti park hatósugarában lévő iváni szikeseket (ott még tart a természetvédelmi és a büntetőeljárás), illetve Répceszemere mellett is történt gyepkárosítás.

A hivatásos természetvédő szerint a gyepek azért vannak veszélyben, mert a legeltető állattartás gyakorlatilag megszűnt, a támogatási rendszer pedig a szántóföldi növénytermesztést részesíti előnyben, így aki tudja, felszántja a tulajdonában vagy kezelésében lévő gyepterületeket. Nyugat-Magyarországról emiatt az utóbbi években gyakorlatilag eltűntek a gyepterületek, és a maradékot is csak a hatóságok beavatkozása (adott esetben az elrettentő mértékű bírság) mentheti meg.