A legpesszimistább tagállam címétől csak a tavaly csatlakozott Romániának és Bulgáriának sikerült megfosztania Magyarországot - azaz mégsem teljesen. Bár a románok (49 százalék) és a bolgárok (38 százalék) között még kevesebben elégedettek az életükkel, mint a magyaroknál (52 százalék), verhetetlennek bizonyult hazánk, amikor arról faggatták az embereket: az elkövetkező egy évben várnak-e javulást az életükben. Erre a megkérdezettek mindössze tizenöt százaléka felelt igennel, ami bizony messze van Románia 41 százalékától. Kelet-Közép-Európából csupán a csehek és a szlovének bizonyultak az EU-átlagnál is boldogabbaknak.

S miért éppen itt hiányozna az örökzöld politikai megosztottság? A magukat baloldalinak valló magyarok nagyobb arányban (57 százalék) elégedettek a sorsukkal, mint a jobboldaliak (46 százalék). Hasonló eltérés figyelhető meg az uniós tagság értékelésénél is: a baloldali szavazók 53 százaléka szerint jó dolog az EU-hoz tartozás, míg a jobboldaliak közül csak 39 százalék vallja ugyanezt - derül ki az Eurobarometer legújabb felméréséből.

Ám az igazán intő jel, hogy évről évre kevesebben tartják Magyarországon "kimondottan jó dolognak" a tagságot, és egyre többen választják a "se nem jó, se nem rossz" minősítést. Mostanra a két tábor öszszeért (40, illetve 41 százalék), és ha a tendencia folytatódik, könnyen bekerülhetünk az euroszkeptikus skatulyába.

Felhőtlenül örülhetünk-e ezek után, hogy az uniós átlagnál (48 százalék) is jobban bíznak a magyarok (60 százalék) az EU-ban? Talán azért, mert a saját kormányuk és parlamentjük iránt viszont jóval kevésbé viseltetnek bizalommal (21 százalék), mint az európai átlagpolgár. A hazai politikai pártok bizalmi indexe még az egy évvel ezelőttinél is mélyebbre süllyedt, és már csak nyolc százaléknál tart.

És mégis: amikor arról kell dönteni, hogy maradjanak-e nemzeti hatáskörben, vagy inkább engedjünk-e az Európai Uniónaknak beleszólást olyan érzékeny területekbe, mint az oktatás, az egészségügy vagy az adózás, a magyarok többsége a sokat szidott itthoni politikusokra bízná a dolgot. Magyarázat erre az ellentmondásra is van. A magyaroknak csak egyharmada hiszi, hogy az EU megfelelően figyelembe veszi hazánk érdekeit; ennél is kevesebben (29 százalék) gondolják, hogy számít a szavuk az unióban - és tíz emberből egy (!) érzi úgy, hogy személyesen is részt vesz az európai ügyekben.