Így "gyakorol önkritikát" Bayer

Március 30-án a z Echo TV Mélymagyar című műsorában Bayer Zsolt műsorvezető - az antiszemita cikke által kiváltott botrány (lásd erről a botrányról összeállításunkat) kapcsán - a következőket mondta:
"...szándékaim szerint ez a beszélgetés elsősorban ma este ne is az én cikkemről szóljon, de ha már szóba hoztad, azt azért, azt azért mindenképpen el kell mondjam, önkritikát gyakorolok. Az a mondat, hogy "indok zsidóink", akiknek a puszta létezése indokolja az antiszemitizmust, én azt hiszem ott azért én is elkövettem egy hibát. Nevezetesen azt, hogy nem a puszta létezésük indokolja, hanem a szavaik, tetteik, cselekedeteik. Azt gondolom én, így lett volna helyes, hiszen valakinek a puszta létezése nem indokolhat semmit, csak az, amit tesz. Úgyhogy ennyiben meg én tennék egy distinkciót."
A műsor további részében vendégeivel azokat a "zsidókat" támadták, akik szerintük szavaikkal, tetteikkel, cselekedeteikkel indokolják az antiszemitizmus létezését....

Elek István a Magyar Hírlapban indokolta meg, miért nem írta alá a Széles Gábornak címzett tiltakozó nyílt levelet. Elek cikkéből idézünk:
"Publicistaként is választhatunk, hogy növelni óhajtjuk, vagy inkább csökkenteni a közéleti hisztériát. Bayer Zsoltnak erős a hajlama arra, hogy növelje. Ungváry tévesen idézett szavaira alapozva értekezik arról, hogy a "mainstream értelmiség" az őszödi beszéd Gyurcsánya elleni társadalmi ellenállást azzal akarja ellehetetleníteni, hogy a zsidókat fenyegető veszély képeit festi fel. Vagyis voltaképpen ugyanazt teszik, mint egy "nagy magyar író", Kornis Mihály, aki amikor a történet szerint rászólt valaki a Lukács uszodában, hogy ne fújja bele az orrát a medencébe, állítólag körberohangálva azt kezdte ordítozni, hogy "itt inzultálják a zsidókat". Most is erről van szó, mondja Bayer. Csak most a Gyurcsány beszéde és a kormány politikája által kiváltott tiltakozást, a népszavazáson a Fidesz mögé állt több mint hárommillió ember akaratát próbálják meg a zsidóságra veszélyes erőként, fenyegető jövő előkészítőjeként beállítva ellehetetleníteni." Elek István: "Nem írhattam alá a nyílt levelet"

Korábbi lapszemlénkben megemlékeztünk a Heti Válasz honlapján olvasható cikkről is: "Stumpf szerint Bayer nem antiszemita">>>>>
A hetivalasz.hu közzétette Fekete György mentálpedagógus, történelemtanár Stumpfnak címzett bírálatát, ("míg Bayer immár nyíltan zsidózik, addig Stumpf marad a kódolt - rejtőzködő - antiszemitizmusnál (amelyet a téma örökérvényű tragikumával szemben megnyilvánuló viccelődős, jópofizó stílussal, vagyis cinizmussal kombinál - lásd cikke felütését)" - írja Fekete György) és Stumpf András válaszát. ("... hogy Fekete nem értette írásom lényegét, még azt is megértem. Eltérő fogalomkészlettel dolgozunk ugyanis. Én nem tudok, és nem is akarok a rozsdálló népi-urbánus, zsidó-nem zsidó, antiszemita-filoszemita tengely mentén haladni. Energiáimat nem az köti le, hogy felcímkézzek embereket. Feketéét - írása erről tanúskodik - igen. Lekeresztényez" - írja Stumpf András).
(Stumpf azonos azonos távolságot tart Ungvárytól és Bayertől - „Dein Kampf, Rudolf. Und deins, Zsolt. Harcoljatok, ha jól esik.” Vagyis ő "felülemelkedik" az antiszemitizmust elutasító ember harcán... Valóban "eltérő a fogalomkészlete", amivel dolgozik.)

Az osztrák liberális Der Standard című lap összeállítása a Bayer-botrányról, készítette Gregor Mayer:
"Unsere Rechtfertigungsjuden" - Antisemitische Ausritte in "Magyar Hirlap" - Ungarns Intellektuelle protestieren



Az MTI lapszemléje

 Függőben - kérdés, meddig

Miközben a közvéleményt elárasztják a kormányválsággal, a koalíciós szakítással  kapcsolatos politikai hírek, vajmi kevés szó esik arról, mi lesz a  megkezdett vagy már el is indított gazdasági-jogalkotási  folyamatokkal - olvasható a Világgazdaság szerdai számában.
A lap azt vette sorra, melyek azok az SZDSZ-es tárcákhoz tartozó ügyek, amelyekben halasztódhatnak a döntések.
Ezek között említették az egészségügy átalakításával, az  energiaárakkal és ellátással valamint a közlekedéssel összefüggő  kérdéseket, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a gazdaságra és a  társadalom egészére.
A helyzetet az is bonyolítja, hogy több ilyen jogalkotási kérdés  tartalmáról, irányáról eddig is viták voltak a koalíciós partnerek  között, így kérdés, egy kisebbségi kormány hogyan tudja majd  "átverni" a parlamenten az ezeket érintő törvényeket - írja a Világgazdaság. (MTI)

A Lafayette is érdeklődik a Divatcsarnok iránt

A francia Lafayette áruházlánc szemet vetett az Andrássy úti Párizsi  Nagyáruházra, mai nevén a Divatcsarnokra - írta szerdai számában a  Napi Gazdaság ingatlanpiaci szereplőkre hivatkozva.
Az áruház rendkívül vonzó a luxusmárkákat kínáló cégek számára, amelyek egyre nagyobb számban szeretnének megjelenni a  világörökség részét képező Andrássy úton.
A Divatcsarnok a tervek szerint 2008 második felére készül el.  Az 1911-ben épült, Budapest első modern áruházaként létrejött, és  ebben a szerepében 1999-ig működő épületben a tervek szerint a kereskedelmi felület mellett irodahelyiségek is lesznek. (MTI)

Ki minősülhet közszereplőnek?

Több rétegű, differenciált közszereplő-fogalom bevezetésére lenne szükség a  készülő új Polgári törvénykönyvben - véli a Társaság a  Szabadságjogokért ügyvivője. A Schiffer Andrással készült interjú a  Népszava szerdai számában jelent meg.
Az említett új fogalom bevezetése a Ptk-ba a közhatalmat gyakorlóknál biztosítani tudná az információ-szabadságot, ugyanakkor  például sportolók, színészek, médiaszemélyiségek esetében védené a  magánszférát, amelynek megismeréséhez nem fűződik közérdek - mondta  el a lapnak az ügyvivő.
Schiffer András szerint egy intézkedő rendőr, egy tüntetésen  felszólaló demonstráló éppúgy közszereplő lenne, mint egy adott  helyi közösség esetében mondjuk a közös képviselő. Az a magánszemély  pedig, aki beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, az adott ügyben ugyancsak közszereplő lenne - tette hozzá. (MTI)

Szentesi perselyezés

Önkormányzatok adhatják össze a szentesi légimentő-bázis  kialakításához szükséges pénzt, ugyanis más már nem hiányzik ahhoz,  hogy megépülhessen a mentőhelikopter leszállóhelye - írta szerdai  számában a Magyar Nemzet.
A szükséges 80 millió forintból huszonötöt már összeadott Szentes városa és a Csongrád megyei közgyűlés.
A lap úgy tudja, hogy más önkormányzatok, illetve a dél-alföldi  régióban működő cégek további 25 millió forinttal támogatták a beruházást. (MTI)

Vidéki lapokból

Megdöbbentő voksolás Borsodban

A Borsod Online olvasóinak több mint 82 százaléka - egy villám voksoláson - nem tartja helyesnek, ha a hátrányos helyzetű szülőket pénzzel motiválják, hogy gyermekeiket óvodába járassák – olvasható a Borsod Online-on.
Miskolcon a jövőben 20 ezer forint beóvodázási támogatást és félévenként 10 ezer forint juttatást kaphatnak azok a szülők, akik rendszeresen járatják a gyermeküket óvodába. Az elképzelés része az "Új Tudás, Műveltség Mindenkinek" elnevezésű programnak, melynek kiemelt célja a hátrányos helyzetű gyermekek korai fejlesztése. Ennek keretén belül kívánja a szakminisztérium megerősíteni a védőnői, bölcsődei és óvodai hálózatot.
A miskolci Egyesítet bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat igazgatója szerint ez az intézkedés nem elég arra, hogy minden hátrányos helyzetű gyermek bőcsődébe járjon, mert a jelenlegi férőhelyszámra elsősorban a dolgozó szülők gyermekei kerülnek be.
Dr. Kovács Katalin szerint az igazi megoldás nem a bölcsőde lenne, hanem azok a játszóházak, melyek a „Biztos kezdet” programon belül jöttek létre a megyében nyolc helyen - egyelőre anyagi támogatás nélkül, csupán szakmai segítséggel -. Itt a szakemberek nemcsak a kicsiket fejleszthetik, hanem a szülőket is megtanítják, hogyan kell gyermeküket nevelni, játszani vele, énekelni, mesélni neki.
Az igazgató személyes tapasztalatait mesélve az újságnak kifejtette: egy-egy telepen a gyerekek éheznek, emiatt az agyuk nem fejlődik rendesen. Nincsennek játékaik, nem ismerik vécét. „Az anyák főzni sem tudnak, nem is tudom, mit esznek ezek a családok?” – tette fel a kérdést a szakember.
Egy hátrányos helyzetű szülő a Borsod Online-nak így nyilatkozott: "Nekem négy gyermekem van, a legkisebb most óvodás. Érdemes óvodába járatni a gyerekeket, mert könnyebben beilleszkednek az iskolai közösségbe, később a társadalomba. A tanulás is jobban megy ha előtte óvodások voltak, fogékonyabbak, érdeklődőbbek. Vannak olyan szülők azonban, akiknek gond a gyerek óvodáztatása. Reggel hozni kell, délután hazavinni. A többségnek segíteni fog a támogatás." - mondta Illés Attiláné édesanya