A ma elterjedt típusok közvetlen kontaktussal adják az elektrosokkot, de dolgoznak 30-100 méter távolságra ható drót nélküli megoldások kifejlesztésén is.

Az elektrosokkot alkalmazó készülék nem minősül halálos fegyvernek, a tűzfegyverek biztonságosabb alternatívája. Hívei hatékonyabbnak tartják a szemet vagy a légzést irritáló gázoknál, poroknál, a gumibotnál vagy a fizikai erővel való földre kényszerítésnél. Veszélyes támadó, a rendőrökre, ártatlan polgárokra vagy saját magukra veszélyes egyének ellen vetik be.

A sokkoló fegyver nagyfeszültségű és kis áramerősségű elektromos kisüléssel avatkozik be az izomműködésbe. Az áldozat egy fél másodperces sokkolástól fájdalmat érez és lemerevedik, mozgásképtelenné válik, izmai rángatóznak. Tapasztalatok szerint a vállra, a bordák alá, illetve a csípőre mért sokk a leghatásosabb. Két-három másodperc alatt az áldozat elkábul és rendszerint a földre zuhan. Három másodpercnél hosszabb sokkolás hatására teljesen elveszti tájékozódóképességét. Minél hoszszabb ideig tart a sokkolás, annál nagyobb a kockázat, megbénulhat a légzés, az áldozat meghal. A Taser márkanevet 1969-ben adta találmányának Jack Cover amerikai feltaláló, a TAS betűk egy science fiction hősre, Thomas A. Swiftre utalnak, az ER jelentése Electric Rifle - elektromos puska. A Taser típusú fegyverek kis dobónyílhoz (dart) hasonló elektródát lőnek a célszemélyre, az elektródát drót köti a fegyverhez, a maximális távolság 10 méter, Az új Taser-modell impulzusa kb. 10 mikroszekundum hoszszú. A fegyver elemekből nyeri energiáját. A kimenő feszültség az 50-1000 kilovolt tartományba eshet, leggyakrabban 2-300 kilovolton használják. A csúcsáram 18 amper, a tényleges áram függ a célba vett személy elektromos ellenállásától, bőrtípusától, bőrének sósságától, ruházatától, a fegyver elemeinek állapotától.

A világ sok országának rendőrsége használ elektrosokkoló fegyvereket. A magyar rendőrség is kipróbálta az eszközöket, de elvetették a bevezetését. Az amerikai rendőrőrsök kétharmadában ugyanakkor rendszeresítették a Tasert. Egy amerikai igazságügyi minisztériumi elemzés a 2005 és 2007 közötti években lezajlott közel 1000 Taser-alkalmazásból három esetben talált súlyos sérülést, az esetek háromnegyed részében semmiféle nyomot sem hagyott a sokkoló fegyver alkalmazása. Az Amnesty International viszont 245 sokkolás után bekövetkezett halálesetet tart számon a 2001 és 2007 közötti időszakból. Volt, aki 20 sokkolás után halt meg, egy fiatal férfival két perc 49 másodperces folyamatos sokkolás végzett. A rendőrségek szerint nem egyértelmű, hogy az Amnesty International által számon kért haláleseteket a sokkoló fegyver okozta, mivel az áldozatok rossz egészségi állapotban voltak, sokan erős kábítószerek hatása alatt álltak. A sokkoló fegyvert gyártó cég szerint csak a fegyver alkalmazásakor azonnal bekövetkezett halál írható a sokkoló számlájára, a későbbi elhalálozás nem. Az ENSZ kínzás elleni bizottsága 2007. novemberben az elektrosokkoló Taser fegyver alkalmazását a kínzás egy fajtájának minősítette, amely halált is előidézhet.

Önkénteseken végzett vizsgálatok szerint egészséges, higgadt embereken, nyugodt körülmények között a sokkoló fegyver hatásosan alkalmazható és a sokk elmúltával semmiféle utóhatás, károsodás nem mutatható ki. A brit katonai tudományos tanács bizottsága szerint nem zárható ki, hogy kábítószeres vagy alkoholos állapot, szívbetegség fennállása, egyes szívgyógyszerek szedése esetén sokkoláskor nagyobb valószínűséggel lép fel szabálytalan szívműködés.