Magyarországon évente legalább 2300 ember a passzív dohányzás miatt veszti életét, közülük mintegy 1100 sohasem dohányzott - legalábbis ezt állítják számítások alapján kutatók. A visegrádi országok közül Magyarországon dohányoznak a legtöbben, a lakosság 36 százaléka tartozik ide. Különösen az alacsony iskolai végzettségűek lesznek könnyen a nikotin rabjai, míg a felsőfokú végzettségűek esetében már jóval kisebb az arány. Úgy tűnik, a legnagyobb gond a leszokással van: Lengyelországban és Csehországban ugyanis korábban ugyanannyian dohányoztak, mint nálunk, ám ott jóval többen tették le a cigarettát - derül ki a Tárki és az Image Factory most készült felméréséből. A magyarok ráadásul nemcsak a dohányosok számában, hanem a dohányzás intenzitásában is vezetnek a visegrádi országok lakosai körében. Magyarországon a legtöbb a rendszeres dohányos, de az erős dohányosok terén is vezetünk, a cigarettázók 29 százaléka több mint egy doboz cigarettát szív el egy nap, azaz minden tizedik magyar állampolgár erős dohányosnak számít. Talán éppen ezért az emberek többsége szigorítana a dohányzási szabályokon, igaz, már lényegesen kevesebben bíznak abban, hogy a tiltás eredményes lehet.

A négy visegrádi ország közül Lengyelországban és Szlovákiában jóval többen vannak a dohányosok elleni szigorúbb intézkedés hívei, mint Magyarországon vagy Csehországban. A legnagyobb támogatottsága a tömegközlekedésen való dohányzástilalomnak van, míg legkevésbé az utcákon, a köztereken korlátoznák a dohányosokat. Az éttermekben sokkal többen pártolják a füstmentességet, különösen a magyarok: öt megkérdezettből négy ezt betiltaná, míg a kávézókban, a bárokban engedékenyebbek lennének az emberek. Ugyanakkor minden harmadik magyar, valamint tízből négy lengyel és szlovák megtiltaná a dohányzást az utcán és a közterületeken, azaz száműzné a dohányzókat saját otthonukba. A közlekedési eszközökön a magyarok 86 százaléka tiltaná meg a dohányzást. Ugyanakkor nálunk már sokkal kevesebben tiltanák be a dohányzást a munkahelyen, a buszpályaudvaron, a vasútállomáson és a repülőtereken, hiszen itt is mi magyarok támogatjuk messze legkevésbé a tiltást.

Ugyanakkor mi vagyunk a legpesszimistábbak abban, hogy a szigorúbb tiltás majd segít a leszoktatásban is. A válaszadók sokkal valószínűbbnek tartják, hogy a tiltás csak az alkalmi dohányosok kedvét veszi el. A megkérdezettek körülbelül háromnegyede úgy látja: a tilalom bevezetése után a dohányosok majd az utcára "menekülnek", és az éttermek, bárok előtt fognak füstölni. Ugyanakkor minden harmadik magyar szerint egy-két éven belül nem lehet majd rágyújtani a vendéglátó-ipari helyiségekben Magyarországon.