Aki kutatói praxisra vágyik a bölcsészettudományok kebelében, annak tudományos fokozatokra és az intézményi képzési lépcsőkön való előre jutásra kell törekednie. A varázsszavak: TDK (tudományos diákkör), publikáció, PhD (doktori képzés), kutatói ösztöndíj, státusz, független hivatkozás.

A tudományos fokozat megszerzéséhez doktorálni kell, ahhoz, hogy doktoráljon, publikálnia kell, a publikáláshoz előbb kutatnia. A hallgatónak erre két fő lehetősége van. A tudományos diákkörök évi rendes pályázatai (olyan ez, mint egy tehetségkutató verseny) vagy kutatói műhelyek tagsága. A tudományos intézetek kutatói programjait azonban a ritkán hirdetik meg nyilvánosan, sokkal jellemzőbb, hogy a program vezetője olyan hallgatókat hív meg, akikben maga is megbízik: mind tudásukban, mind személyükben. Ha egy diák erre a bizalmi piacra be akar jutni, egyetemi ismeretségekre, tanári segítségére van szüksége. Vagy bele kell folynia a tudományos közéletbe: konferenciák, vitanapok, kerekasztal-beszélgetések világába, és még inkább az őket követő kötetlen programokba. A tudós rendezvények hivatalos része legfeljebb problémafelvetésre, az előadók véleményének kifejtésére elegendő, párbeszédre már nem. Ezért szabályos táncrendje alakul ki a konferenciabüféknek és az előadásokat követő sörözéseknek. A feltűnés titka: hozzá kell szólni az előadások egy résztémájához. Hangsúlyozni, hogy ez a mellékesnek tűnő kérdés sokkal nagyobb jelentőséggel bír. Minél kevesebbet kérdezni, sokkal inkább állítani. Nem túl harciasan, de vitázni az előadó állításaival, rengeteg, csak úgy odavetett adattal. Bensőségesen, ahogyan nagy emberek beszélgetnek kis emberek feje fölött. A nyilvános beszélgetés végével személyesen is az előadó elé keveredni, és valamilyen, messzire vezető témáról megjegyzéseket tenni, majd odaadóan figyelni, amikor kijelöli a további útvonalat. Nem végig, de sokáig maradni a kocsmában, és a konferencia témájába vágó anekdotákat elsütögetni. Nem szabad félni az alkoholtól (de nagyon bírni kell). Majd egy-két héten belül a kiszemelt pártfogó újabb előadásán megjelenni. Mindezt ismételni minden adandó alkalommal. Tíz-tizenöt éven át.

A legnagyobb hiba, amit egy karrierista elkövethet, ha a neki szavazott bizalmat nem hálálja meg egy-két kiváló szöveggel, kutatási eredménnyel. Az ismeretségek halmozása csak a kezdéshez elég: a legkiválóbb csevegők is kiesnek a pixisből, ha nem tudnak felelősen is beszélni.