Az EU-n belül jelenleg két elképzelés fut párhuzamosan erről: az egyik Brüsszel igen szigorú, fogyasztóvédelmi szempontokat szem előtt tartó javaslata. A másik a soros szlovén EU-elnökség felvizezett változata, amely a tagállami, ipari és mezőgazdasági érdekeket is figyelembe véve inkább csak annyit tiltana, amennyi feltétlenül szükséges.

Az EU-ban a hatóanyagokat uniós, míg a termékeket tagállami szinten engedélyezik. A növényvédő szerekre vonatkozó szabályozás szigorúbb, mint az EU általános vegyi előírásrendszere, a Reach. A legveszélyesebb hatóanyagokat, köztük a rákkeltő szereket mostantól eleve tiltanák, a következő kategóriát alaposan megszűrnék. Brüsszel felfogásában tükröződik, hogy a dossziét az egészségügyi főigazgatóságon kezelik - miközben a tagállamok az agrártanácsban, az Európai Parlament pedig (amelynek ez ügyben együtt döntési joga van) a környezetvédelmi bizottságban tárgyalja. Bár a veszélyes szerek kiszűrése logikusnak tűnik, szakemberek figyelmeztetnek: ha túlságosan beszűkül a hatóanyag-választék, úgy megnő a kártevők rezisztenciája, a vegyszeres növényvédelem értelmét vesztheti. Ezt az érvelést persze az ipari lobbiérdekek is életben tartják.

A terv másik fő iránya egy zónarendszer kidolgozása, amely ellen Magyarország tiltakozik. Hazánk a nyolctagú közép-európai zónába kerülne, ám az, hogy az övezet Írországtól Romániáig terjedne, kellemetlen helyzetbe hozza. A zónán belül minden tagország kénytelen lenne elismerni minden többi tag engedélyeit is. A gyártó márpedig ott adhatja be az engedélykérelmét, ahol a legjobb esélyt lát az elfogadására, függetlenül attól, hogy az adott terméket akarják-e abban az országban forgalmazni. A zónába tartozna Franciaország, Németország és Lengyelország is - a kérdés ismerői szerint az engedélykérelmek alapvetően náluk futnának be. A hazai agrárdiplomácia máshogy alakítaná ki a zónákat, és a szerek tiltásával is csínján bánna.

Miután a nagyok támogatják a tervet, az EU-tanács hétfőn (első olvasatban) minősített többséggel is elfogadhatja, amennyiben a szlovén elnökség - amelyet a fél év végének közeledtével sürget a döntéskényszer - így veti fel a kérdést. A javaslatot élesen ellenző magyar álláspont inkább akkor értékelődik fel, ha az Európai Bizottság kitart eredeti álláspontja mellett. Ekkor ugyanis a tagállamok csak teljes konszenzussal szavazhatják azt meg. Gráf József agrárminiszter mindenesetre hétfőn külön egyeztet Brüsszelben szlovén kollégájával. Az ideálisnak tartott forgatókönyv szerint a tanács és az EP decemberre juthat megegyezésre, vagyis az új előírások jövőre lépnének életbe.