|
A Lipóton nem volt zárt osztály? Van, aki másként tudja
"A Lipót végnapjai: halotti tor és horrorfilmek az intézetben" címmel veszi sorra a HVG azokat a nagyon súlyos veszteségeket, amelyek a "Lipótmező", "Sárga Ház" néven ismert országos pszichiátriai intézet, az OPNI bezárásával jártak. A veszteségek közös jellemzője, hogy a 2006 előtti egészségügyi kormányzatok idején szó sem esett a bezárásról, és az OPNI vezetői is elég erős érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek nagyszabású fejlesztési tervek kidolgozásához, uniós források elnyeréséhez. A partnerek kártalanítása, az uniós források visszafizetése jelentős summa lehet - derül ki a HVG összeállításából.
A Lipót bezárásával kapcsolatban a március 9-i népszavazás óta erős sajtókampány indult. Az intézmény esetleges újraindítását a politikai jobboldal szélsőséges, és azzal szövetkező része is zászlajára tűzte. Az Október 23. Bizottság kezdeményezése (egyik vezetőjük Szöőr Anna, akinek nézeteiről sokat elmond a kampány kapcsán a HVG Online számára adott interjúja), mint "civil akció" nemcsak a jobboldali szélsőségek felé nyitott sajtóba jutott be.
A kampány során a Lipót újraindításáért lobbizó pszichiáterek is megszólaltak, köztük olyan is, aki azt állította, a Lipóton már nagyon régóta egyáltalán nem volt zárt osztály és a betegek semmilyen kényszert nem szenvedtek el. A sajtó ezt kritika nélkül át(be)vette.
A HVG itt szemlézett cikkéből sem a veszteségek elemzése keltett a sajtóban figyelmet, hanem az a "kis színes", hogy az OPNI felszámolási biztosa családi gyászában a Lipóton bérelt termet a halotti torhoz.
Az elfogadhatatlan ideológiai hátterű, vagy a bulvár-közelítésekkel szemben a Lipótot hajdani páciensként és a mentálpedagógiai módszert kidolgozó terapeutaként is ismerő Fekete György történelemtanár lépett fel. Szakmai vitát kíván kezdeményezni, hogy a korábbi hibákat ne kövessük el még egyszer.
Levélben fordult az új egészségügyi miniszterhez, Székely Tamáshoz, amelynek egy részlete "A professzor füllent" címmel megjelent lapunk szombati számában az olvasói levelek között.
Fekete György a NOL-hoz eljuttatta levele teljes szövegét: itt olvasható.
Fekete György korábbi cikkei a Lipót-vitában:
A Lipótmezőről - árnyaltabban>>>>
Áruló főpszichiáterek>>>>
Lapunk május 28-i számában olvasható dr. Pintér Emil pszichiáter hozzászólása a témához: "Fekete György kiváló cikkét (A Lipótmezőről - árnyaltabban, május 5.) szeretném kiegészíteni egy orvos szemszögéből, aki 39 évet töltött el Svájcban pszichiáterként, és - nyugdíjasan hazatérve - 10 évet dolgozott a Lipótmezőn mint igazságügyi elmeszakértő."
A levél itt olvasható: A Lipótmezőről - még árnyaltabban>>>>>
"Új többség", "társadalmi megállapodás" - ahogy Orbán érti
Váncsa István Remake című publicisztikájában olvasható (Élet és Irodalom, május 23.):
"Legyen szabad most bevezetnünk a "szörnyű lakosság" terminust, majd szabadjon megkérdeznünk, hogy mégis mi a fenéről lehetne evvel a szörnyű lakossággal megegyezni. Kezdjük újra a téeszesítést? Helyezzük üzembe a rudabányai vasércdúsítót? Legyen az elnöki tanács elnöke Losonczi Pál? Másfelől pedig az is kérdés, hogy vajon miféle társadalmi szerződésről ábrándozhat az a politikus, aki az amúgy is csizmaszárba szorult eszű társadalmat évek óta kádárista maszlagokkal tömi.
Háromoldalúról, mint olvastuk valahol, egyfelől a kormány, másfelől a politikai, harmadrészt pedig a gazdasági élet képviselői. Mármost ha a Fidesz kétharmados többséget szerez, ami nem annyira kizárt, akkor a többi parlamenti párttól bízvást el lehet tekinteni (sőt el is kell, hiszen mégse ülhetnek egy asztalhoz Gyurcsánnyal, akkor már inkább az amstetteni rémmel, ugyebár), vagyis az Orbán vezette magyar politikai élet állapodik az Orbán vezette kormánnyal, és ez lesz a Moncloa-paktum magyar remake-je (más írásmóddal TGM). Amit, persze, a gazdasági élet is parafálni fog, vélhetőleg Széles Gábor személyében, sőt talán a munkavállalói oldal is, melynek ma már - hál' istennek - olyan népszerű és hiteles képviselői vannak, mint Éger István, Gaskó István vagy Jakab István, hogy csak a legkiválóbbakat említsük, akiknek az aláírása a paktum díszére válna, és egyszersmind a dolgozó tömegek odaadó támogatását bizonyítaná.
Hogy a paktum tartalma mi lesz, azt ma még valószínűleg senki se tudja, de jelentősége sincs. Csak az ideológiai-politikai egység számít, amit az új társadalmi szerződés (más írásmóddal TGM) kifejez, és aminek eredményeképp Magyarország hamarosan normális országgá válik.
Annyira, amennyire az volt eddig is."
"Azok közé tartozom, akik a köztársasági elnök jelölési filozófiáját védhetőnek tartják"
"Szabadságpárti vagyok" címmel jelent meg interjú az Indexen Majtényi Lászlóval, az ORTT elnökével.
"Első intézkedéseként eladatta a szolgálati Audit, és megbüntette az Igazság árát az Országos Rádió és Televízió Testület új elnöke. Majtényi László szerint a civil kurátorok rendszere befuccsolt, a pénzosztás jelenlegi gyakorlatán változtatni kell, és jobb lenne, ha a finanszírozással nem lehetne fojtogatni a közszolgálati médiumokat. A médiahatóságnak a sajtószabadság védelmezőjeként is fel kell lépnie, és szükségtelen az internetre is kiterjeszteni az ORTT jogarát" - olvasható a bevezetőben.
Az Index kérdésére: "Hogyan látja most az ombudsman-jelölési hercehurcát az államfő és a parlament között? Ennek ön is áldozatul esett." Majtényi László így válaszol:
"Nagyon szomorú vagyok emiatt. Azok közé tartozom, akik a köztársasági elnök jelölési filozófiáját védhetőnek tartják. A hercehurca azt mutatja, hogy milyen iszonyúan fáradt és korrupt a magyar politikai osztály. Ha valaki ebbe bekerül, kikerülni nem lehet, megélhetési közjogi méltóságaink vannak. A jelölés az elmúlt években a pártok kezében volt, és én nem tartanám rossznak, ha kikerülne onnan, és meritokrata jelölés lenne. A köztársasági elnöknek nincs valós hatalma, ezért az elnöki hatalom kiépítésével kapcsolatos félelmeket alaptalannak tartom. Sokan mondták nekem, hogy én is szenvedő alanya voltam Sólyom jelölési gyakorlatának, de egy másodpercig nem éreztem ezt így, nem vagyok kevesebb attól, hogy a parlament általános hatáskörű ombudsman-jelöltként leszavazott."
MDF-es kilépő: nemcsak Schmuck Andorral és a Tisztelet Társaságával volt baja
"Megélhetési politikus sose voltam" címmel jelent meg interjú Erdmann Gyula nyugalmazott megyei levéltár-igazgatóval, akiről hetekkel ezelőtt a Békés megyei portál közölte: lemondott a Magyar Demokrata Fórum Békés megyei választmányi elnökségéről és kilépett az MDF-ből. "Főként az nem tetszett neki, ahogy a Dávid Ibolya vezette jobbközép párt kokettálni kezdett a Schmuck Andor nevével fémjelzett Tisztelet Társaságával, de jelezte távolságtartását a Fidesszel szemben is. Hogyan tervezi politikai pályáját, mennyire volt következetes ez a lépése, mit gondol a magyar politikai elitről, a honi közállapotokról és alpolgármesteri szerepéről? - ezekre voltunk kíváncsiak. Erdmann arról is beszélt hírportálunknak, hogy MDF-esként számos alkalommal került konfliktusba Domokos Lászlóval, a Fidesz Békés megyei elnökével."
(...) "Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy mit jelent balról kapott pénzből kampányolni és bizonyos százalékát a képviselői helyeknek átengedni."
(...)"egyértelművé tette, hogy ez a nem a Fidesz-MPSZ felé tett lépés, amelynek időnként agresszív politizálásával sem ért egyet."
(...) "Úgy hiszem, korrekt módon képviseltem az MDF érdekeit, olyannyira, hogy belső ügyekkel és vitákkal soha nem léptem a nyilvánosság elé, mindig az illetékes belső fórumok előtt fejtettem ki a véleményemet. Az utóbbi időben egyre sűrűbben tettem, keményen kritizáltam. Soha nem mentem a Magyar Nemzethez vagy a HírTv-hez, noha lett volna fogadókészség rá" - fogalmazott.
További részletek a Hír6-on olvasható interjúban>>>>>
"Jól jött ki" Orbán a beszéde kiszivárogtatásából?
A Népszava politológusokat kérdezett az ügy eddig látható hatásairól:
"Az biztos, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint Orbánnak előnyös, hogy kiszivárgott mindaz, amit szűk körben mondott - jegyezte meg a Népszavának Mráz Ágoston. A Nézőpont Intézet kutatásvezetője hozzátette, hogy az elhangzottak a Fidesz kormányzóképességét bizonyították. Kijelentette, elemzőként arra nem tud válaszolni, vajon véletlen, vagy tudatos volt az, hogy nyilvánosságra került a beszéd, előfordulhatott-e, hogy beépített ember ült a klubban, bár ez utóbbiban nem hisz. A politológus véleménye szerint bármi is történt, Orbánnak sikerült számos olyan előítéletet hatástalanítania, amelyeket az elmúlt években megfogalmaztak vele szemben. Többek között, hogy tőkeellenes, nincs programja, hogy nem határolódik el a szélsőségektől. Mráz kijelentette, ezt nem lehet az őszödi beszédhez hasonlítani, a Fidesz-elnök nem az övéi előtt fejtette ki véleményét, ezért talán arra is számíthatott, hogy mondandója nem marad titokban. Akár le is hallgathatták az összejövetelt, az elmúlt időszakban más esetekben is megfogalmazódott ennek gyanúja.
(...) Ágh Attila elképzelhetetlennek tartja, hogy Orbán a nyilvánosságnak szánta vihart kavaró megjegyzéseit. A politológus lapunk kérdésére úgy vélte, ezúttal bakizott a hosszabb ideje önmagát újra pozícionálni akaró Fidesz-elnök. Orbán mostanában jobbára olyan emberekkel találkozik, akiknek ígérnie kell ahhoz, hogy ismét hinni akarjanak benne, és akiken keresztül üzenni tud. Ezúttal azonban nem ilyesmi történt. Tét nélküli volt az összejövetel, a pártelnök ellazult, túl őszintén beszélt, nem ügyelt a kifejezéseire. Ágh szerint, ha az ellenzéki politikus tudja, mondatai nyilvánosságra kerülnek, nyilván nem "idiótázza" Gyurcsány Ferencet és nem hangoztatja, hogy a kormányfő nyakán ott a kötél, lábán a kő. Megjegyezte, hogy manapság mobillal egy gyerek is képes felvételt készíteni, de ő úgy látja, ami történt, az eredetileg spontán, rosszindulatú akció volt politikai töltet nélkül. Más kérdés, hogy a Fidesz ügyesen kommunikált, és a jelek szerint a bakit a maga javára fordította.
Az őszödi beszéd évfordulóján Fekete Sándornak deja vu érzése van. A politológus úgy véli, nagyon hasonló a mostani helyzet, a két évvel korábbihoz. Néhányan akkor is állították, hogy Gyurcsány Ferenc maga szivárogtatta ki beszédét, de utóbb nyilvánvalóvá vált, hogy ez lehetetlen. Most Orbán és a Fidesz szárnyal, a pártelnök népszerűségének pedig nagyon árt, ami történt. Az emberek ugyanis őt amolyan adakozó királynak gondolták, és most kiderült, hogy nehézségeket ígér. Fekete szerint ez a közvélemény-kutatásokban látható lesz majd."
AZ MTI LAPSZEMLÉJE
Új Szó: Magyarországon kötelező a hazugság
OTS - lapszemle - Magyar Nemzet
Ki használja Kéri László körét?
A politológus tűzbe teszi a kezét tanítványaiért - Szilvásyék tönkretették az értelmiségi kört Homlokegyenest az ellenkezőjét állítja Kéri László politológus és Szilvásy György titokminiszter a Kéri-körben tartott megbeszélés szövegének kiszivárogtatásáról. Míg Kéri szerint titkosszolgálati eszközökkel, kívülről vették fel a beszélgetést, addig Szilvásy arról nyilatkozott, hogy a kör valamelyik résztvevője rögzítette az elhangzottakat. A Kossuth rádió hétfő déli hírműsorában az újságírók a valóságtól eltérő állítással vezették föl azt a hírt, amelyben tisztázni szerették volna, hogyan is került nyilvánosságra a Kéri-körben folytatott megbeszélés szövege. A rádió Kéri szavait félrevezető módon kommentálta, s ezt a valóságtól eltérő híranyagot tegnap átvette a Népszabadság is. „Nem biztos, hogy titkosszolgálati módszerekkel, de egész biztosan lehallgatták valakik Orbán Viktor előadását április 30-án. Ezt állítja Kéri László, a beszélgetés szervezője” - fogalmaztak a Déli Krónikában a Kérivel készített interjút felkonferálva. A politológus azonban nem ezt mondta, hanem továbbra is kitartott a titkosszolgálati eszközök használata mellett: „Látható a Hírszerző szövege alapján, hogy felvételről dolgoznak, de azt, hogy kell titkosszolgálati eszközöket használni és hogyan kell valakiket a tudtuk nélkül lehallgatni, ehhez én nem értek. (…) Láthatóan ilyen eszközökkel összeszedett információ kering már harmadik napja a magyar média teljes felületén, ehhez semmi közünk.” Kéri kitartott amellett is, hogy nem a tanítványai rögzítették a beszélgetést: „Egymást körbekérdeztük már mindannyian, közülünk senki nem tett ilyet. Ilyenkor egyébként jegyzeteket sem csinálunk, nagyon régen megkértem a hallgatókat, hogy épp a vendég bizalma miatt jegyzeteket se csináljanak. (…) Az azért nagyon figyelemreméltó, hogy április 30-án volt ott Orbán Viktor - ez egy szerda este volt -, másnap, május 1-jén munkaszüneti nap volt. Hét-nyolc ember, annak ellenére, hogy munkaszüneti nap volt, délig megkeresett, érdeklődni, hogy mi volt ott előző nap. Hát el sem tudta mondani egyikünk sem, gondoljunk csak arra, hogy este tizenegyre hazaértünk. (…) Tudták, hogy ott volt Orbán Viktor, és azt is tudták, hogy mit mondott.” Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter a Klubrádióban és a Nap-keltében igyekezett megcáfolni Kérinek - az először lapunkban megjelent - a titkosszolgálati közreműködést feltételező állítását. „Semmiféle lehetőség nincs arra, hogy ilyet a titkosszolgálatok bármelyike megtegyen, képtelenség is a feltételezése” - mondta el a Klubrádiónak hétfőn. A köztévé tegnapi adásában Szilvásy már továbbment, és a titkosszolgálati közreműködés kizárása mellett azt állította, hogy a Kéri-kör egyik részvevője rögzítette a beszélgetést: „Ahhoz, hogy felvétel legyen, nem kell titkosszolgálat. (…) Ahhoz, hogy a beszélgetést egy résztvevő felveszi, semmi köze nincs a titkosszolgálatoknak.” A politológus és a miniszter között a sajtóban kialakult vita láthatóan megosztja a balliberális oldalt. Az ATV hétfői, beszélgetős műsorában „Kéri kirohanásáról” faggatta a nézőket, a tegnapi Népszava és a Népszabadság pedig egyenesen pálcát tört Kéri felett. A Népszava Cáfol a titkosszolgálat című cikkéhez az alábbi kommentárt fűzte. „Nehéz mit mondani Kéri szavairól, mert azok önmagukat minősítik. A politológus először cáfolni próbálta, hogy Orbán beszélt volna például a négyes metró beruházásának leállításáról, de még ugyanabban a közleményben leszögezte: az Index ťmásod- és sokadlagos forrásokból származó állításait cáfolni méltatlannak tartomŤ. Amikor megjelent a Hírszerző tudósítása, Kéri már inszinuált: ťValószínű, hogy a Hírszerző portálon közzétett beszámoló hangfelvételen alapul, márpedig ez tudtunk nélkül készült, amit felháborítónak és elfogadhatatlannak tartanakŤ. Innen eljutott odáig, hogy a titkosszolgálat hallgatta le a beszélgetést, és ami abból megjelent a baloldali sajtóban, az politikai manipuláció. Csak az a kérdés, hogy ki manipulált. A baloldal, Kéri vagy netán Orbán?” A Népszabadság vezércikkében Tamás Ervin főszerkesztő-helyettes sem kíméli a politológust: „Meg kell nyugtatni a rendezvény házigazdáját, Kéri Lászlót, aki zárt öszszejövetelén már-már titkosszolgálati eszközöket vizionál.” A Krónika híradása és a tegnapi Népszabadság emellett egyöntetűen állítja azt is, hogy Kéri László elmondta nekik: a hét végén nem nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Ezzel szemben a valóság az, hogy a politológus szombaton nyilatkozott lapunknak. Ekkor jelentette ki, hogy kívülről, központilag szervezett titkosszolgálati akció keretében hallgatták le őket. Kéri Lászlót kora délután Gyöngyösön, Farkasmály 22. számú borospincéjénél, a Dudás pincénél találtuk meg, ahol 15-20 emberrel együtt borkóstolót tartottak. A társaságban többek között jelen volt Hiesz György, Gyöngyös MSZP-s polgármestere, Molnár Pál újságíró, a rádió Vasárnapi Újságjának szerkesztője és Esterházy Márton volt válogatott labdarúgó. A politológust egy korábbi tanítványával együtt D. Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes kérdezte a Kéri-kör áprilisi rendezvényéről. Kéri felindultan fogadta a kérdéseket, és a társaság figyelmét is magára vonva fennhangon válaszolt. Leszögezte, hogy az Orbán Viktorral folytatott beszélgetés tartalmáról semmit sem hajlandó elárulni, mert ebben állapodtak meg a zárt kör tagjai, s ehhez a kezdetektől fogva tartották magukat. Vendégük volt már többek között Gyurcsány Ferenc, Boross Péter, Németh Miklós és Navracsics Tibor, ám annak ellenére egyetlen részlet sem szivárgott ki a beszélgetésekből, hogy Kéri jóvoltából hárman is a kör tagjai lehetnek a Miniszterelnöki Hivatal alkalmazottjaiból. Draskovits Tibornak a zárt kör előtt tartott előadásáról pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy ha azt valaki meghallaná, hogyan fogalmazott a kormányfőről, akkor igazán meglepődne. Kéri a szerda esti rendezvény körülményeiről már többet elárult. Ekkor mondta el és hangsúlyozta többször, hogy - a teljes diszkréciót ígérő és tartó tanítványok megbízhatóságán túl - a Hírszerző.hu portálon megjelent cikkből is egyértelműen érzékelte, hogy kívülről, titkosszolgálati módszerekkel rögzítették a beszélgetést. A cikkben ugyanis szó esett arról, hogy Orbán Viktor néhány pohár bort ivott az este alatt. Kéri szerint a cikk szerzője úgy fogalmazott, mintha részt vett volna a beszélgetésen, ám a Fidesz elnöke nem fogyasztott alkoholt, tehát aki ezt írta, az nem lehetett jelen, így hangfelvételt sem készíthetett. Kéri arról is beszámolt, hogy értesülései szerint a rögzített beszélgetésért ötmillió forintot is kínáltak a hírpiacon, és kikérte magának, hogy a sajtó politikai manipulációra használta fel a hangfelvételt. A politológus ezek után hozzájárult ahhoz, hogy az általa elmondottakat közreadjuk a Magyar Nemzetben. Milliókat ajánlottak az Orbán-beszédért? A Zoom internetes portál úgy tudja, már az április 30-i találkozó másnapján elterjedt, hogy a Kéri-féle összejövetelről titokban hangfelvétel készült. A médiapiac izgalomba jött a hírre, akadt hírportál, amely több tízmillió forintot is kész lett volna fizetni a kazettáért. De érdeklődött az elhangzottak iránt a politika is. A huszonegy értelmiségi résztvevő egyikét balról környékezték meg. A Zoom információja szerint ötmillió forintot ajánlottak neki, ha kitálal az Orbán-beszédről. --------------------------------------------------------------------- (OTS-Cégvonal)
A napilap szerint nehéz megjósolni, hogy ennek mi lesz a vége, "de úgy tűnik, a jelenlegi állapot sokkal tovább tarthat annál, mint hinnénk."
Noha a magyarországi politikai helyzet évek óta inkább a "politikai abszurd kategóriában kezelendő", még mindig tud meglepetésekkel szolgálni. A meglepetést nem a váratlan történések okozzák, "inkább azon képedünk el, hogy a politikában nincs olyan helyzet, amikor nem lehet mélyebbre süllyedni" - fogalmaz a lap.
A koalíció felbomlása után a kisebbségi szocialista kormány első dolga volt, hogy "visszacsinálja az egészségügyi reform gúnynéven futó valamit", amit néhány hónappal ezelőtti elfogadásakor Gyurcsány Ferenc és pártja még mélyreható reformként és hatalmas sikerként ünnepelt". Persze mindez messze volt a reformtól, "de a Fidesz kreálta tömeghisztéria hatására ez is elfogadhatatlannak bizonyult. Azóta az is kiderült, hogy bár ellenzékből Orbán Viktor nemzetárulásnak titulál minden reformkísérletet és racionalizációs intézkedést, a színfalak mögött a Fidesznek is más tervei vannak az egyre reálisabbnak látszó előrehozott választások utáni időszakra" - utal Orbán zártkörű rendezvényről kiszivárgott előrevetítéseire a lap, s arra, hogy így kiderült: a Fidesz "hivatalos retorikájának homlokegyenest ellentmondva, kormányra kerülése esetén az első két évben megszorító intézkedéseket vezetne be, leállítaná a nagy állami beruházásokat és befagyasztaná a nyugdíjakat".
Persze, ott, ahol a helyzet olyan, mint Magyarországon, az ilyen intézkedéseket csak üdvözölni lehet. A gond azonban az, hogy "ilyesmiről arrafelé nyíltan nem lehet beszélni, csak zártkörű rendezvényen". Ha pedig az információk kiszivárognak, mint Őszödön történt, akkor baj van. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy "az MSZP és a Fidesz mintha szerepet cserélt volna". A "reformimázsnak" most képtelen módon hátat fordító MSZP "megfeledkezve az őszödi blamázsról", bújtatott reformtervei miatt bírálja a Fideszt. A Fidesz pedig cáfol, "abban bízva, hogy nem készült hangfelvételt az ominózus beszédről" - írta a szlovákiai magyar napilap. (MTI)
A kisebbségi ombudsman vizsgálatot indított a monoki segélyezés ügyében
Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot indított a monoki segélyezési gyakorlat ügyében - írta az Észak-Magyarország.
A kisebbségi ombudsman a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megjelenő napilapnak nyilatkozva azt mondta: amennyiben valóban azt tartalmazza a monoki önkormányzat rendelete, hogy nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az önkormányzattól az a szülő, akinek a gyereke az iskola felszólítása ellenére sem látogatja az oktatási intézményt, akkor az alkotmányba ütköző.
Amennyiben jogsértő az önkormányzati határozat, akkor a közigazgatási hivatalhoz fordul, hogy kezdeményezzék a rendelet megszüntetését - nyilatkozta Kállai Ernő, aki szerint sok mindenben megérett a szociális törvény a változtatásra. Amíg a segély összege megközelíti a minimálbérét, addig nem ösztönöz arra, hogy a segélyezett munkát keressen, ugyanakkor a „büntetés jellegű” ingyenes közmunkaprogram sem szerencsés. Munkára ösztönző, munkahelyteremtő rendszert kellene kialakítani - írta az Észak-Magyarország.(MTI)
Gazdasági társasággá alakulhat az OEP
Ismét napirendre kerülhet az a szocialista elképzelés, miszerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) állami tulajdonú zrt. formájában működjön - írta a szerdai Napi Gazdaság.
Az újságnak nyilatkozva Vojnik Mária egészségügyi szakállamtitkár leszögezte: csak ötpárti egyeztetést követően terjesztik be az új koncepciót a parlamentnek. A politikus a lapnak elmondta, hogy az egyeztetések során volt olyan javaslat, amely szerint az OEP száz százalékban állami tulajdonú, zártkörű részvénytársaságként lássa el feladatát.
Székely Tamás egészségügyi miniszter a lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy olyan javaslatot szeretnének letenni az asztalra június végére, amelyet a szakma és a szakpolitika is támogat.(MTI)
Bérkiegészítés a közszférában
Egyösszegű bérkiegészítést kapnak a köztisztviselők és a közalkalmazottak, így teljesülhet a tavalyi bérmegállapodás - értesült a szerdai Világgazdaság.
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén a szociális partnerek és a kormány képviselői egyetértettek abban, hogy a vártnál magasabb inflációs szint miatt ki kell egészíteni a közszférában dolgozók keresetét. A decemberi bérmegállapodásban ugyanis rögzítették, hogy ezen a területen átlagban meg kell őrizni a keresetek reálértékét - írta a lap.
A Világgazdaság értesülései szerint a kompenzáció első részeként 15 ezer forintot kapnának a közszférában dolgozók júliusban. A második részhez decemberben jutnának hozzá.
A napilap által idézet KSH adatok azt mutatják, hogy 2007-ben 749 ezer közalkalmazott dolgozott a költségvetési intézményekben.(MTI)
Életveszélyessé vált a kilátó a Kányavári-szigeten
Életveszélyessé vált a Kis-Balaton Kányavári-szigetén a legnagyobb, 15 méter magas kilátó, ezért azt rövidesen lebontják - írta szerdai számában a Zalai Hírlap.
A faszerkezetű kilátót csaknem 25 évvel ezelőtt állították fel, de a karbantartás hiánya és az időjárás viszontagságai miatt tönkrementek a tartóoszlopok - olvasható a cikkben.
A kirándulók biztonsága miatt a lépcsőket már leszerelték és a kilátó környékén elhelyezett táblákkal figyelmeztetik látogatókat a veszélyre.
Laki István, az üzemmérnökség vezetője a lapnak elmondta, hogy a lebontásra váró kilátó helyére új faszerkezetű építményt terveznek, de az ehhez szükséges források hiánya miatt a megépítésére csak a következő évben kerülhet sor.
A Kis-Balaton környéki fejlesztésekről közölte, hogy rövidesen webkamerákat helyeznek el a Kis-Balaton legfrekventáltabb pontjain, hogy az érdeklődök ezen keresztül is megfigyelhessék a táj állat- és növényvilágát.
A tervek szerint szeptember végére elkészül az elektromos komp, amelynek segítségével a mozgáskorlátozottak is eljuthatnak a szigetre, a Regionális Operatív Program keretében pedig a Kányavári-szigetig szeretnék folytatni a múlt héten átadott, Zalavár és Balatonhídvég közötti kerékpárutat. (MTI)
A Volánok a gázolaj drágulása miatt kompenzációra várnak
Az üzemanyagárak folyamatos emelkedése miatt nehéz helyzetbe kerültek a személyszállítást ellátó közlekedési vállalatok, a Volán-társaságok állami kompenzációban bíznak - írta szerdai számában a Magyar Hírlap.
Az üzemanyagárak emelkedése ellenére a Volán-cégek rövid távon nem terveznek jegyáremelést, inkább abban bíznak, hogy veszteségeik egy részét az állam kompenzálja - írta a napilap.
A legnagyobb autóbuszos cégnél, a Volánbusznál az újsággal azt közölték, hogy mivel a társaságnak nincs ármegállapító hatásköre, az üzemanyag árának emelkedéséből adódó többletköltséget közvetlenül nem érvényesítheti a menetdíjakban.
A Magyar Hírlap információi szerint arra lehet számítani, hogy a közlekedési társaságok ilyenfajta hiányát veszteségkiegyenlítés címén az állam kompenzálja.
Az idén a legjobban működő autóbuszos cég is százmillió forint hiányt tervez, de lesz olyan is, amelynek a költségei egymilliárd forinttal lépik túl a bevételeket - mutatott rá a napilap.(MTI)
Tíz százalék alatti lehet a gázáremelés
A Népszava szerdai információi szerint legfeljebb 8-9 százalékkal növekszik júliustól a lakossági földgáz ára. A Napi Gazdaság is úgy tudja, hogy mintegy tíz százalékos emelésről dönthet a kormány szerdai ülésén.
A Népszava információi szerint amíg a lakossági földgáz ára 8-9 százalékkal növekedhet júliustól, addig az ipari felhasználók tarifái ennél egy-két százalékkal alacsonyabb mértékben emelkednek. Változik a hálózati díjak szerkezete is, ez azonban a háztartásokat nem érinti közvetlenül - írta a lap.
A napilap szerint az új árrendet a hét végén hirdeti ki az energetikai tárca, harminc nappal az életbe léptetése előtt.
A Napi Gazdaság szerint az emelésről szóló döntést a kormány már szerdai ülésén meghozhatja, emellett a parlament előtt lévő gáztörvényről is tárgyalhatnak a miniszterek.
A gazdasági lap rámutatott, hogy a Magyar Energia Hivatal szerint 12,5 százalékos lakossági és 8 százalékos ipari felhasználói emelésre lenne szükség. A hivatal előterjesztését azonban már az áprilisi gázáremelésnél sem fogadta el a kormány, így vélhetően most is kisebb növelésről határoz majd a kabinet. A lakossági fogyasztók esetében így is közel lesz a tíz százalékhoz a drágulás - tette hozzá a Napi Gazdaság.(MTI)
Csökkenhet a távhőáfa
A Magyar Nemzet szerdai száma szerint az MSZP és a Fidesz is egyetért a távfűtés áfájának húszról öt százalékra csökkentésével.
A lap információi szerint megkaphatja a parlamenti többséget az áfa-csökkentésről szóló javaslat, amelyről kedden tárgyalt az MSZP frakciója.
Az újság szerint Szanyi Tibor, a szocialisták távfűtési munkabizottságának elnöke korábban kiemelte, hogy ha a parlament elé kerül javaslata, akkor azt nagy valószínűséggel sikerül megszavazniuk, mivel a nagyobbik ellenzéki párt is támogatja azt.
Tállai András, a Fidesz adóügyi szakpolitikusa a lapnak nyilatkozva elmondta: mindenképpen csökkenteni kell a távhő áfáját, ezt a Fidesz is támogatja.
A Magyar Nemzet rámutatott, hogy a csökkentés országosan 1,6 millió, Budapesten hatszázezer embernek jelentene könnyítést.(MTI)
Jól járt a Perfekt és a Meditcom
Gyurcsány Ferenc egykori üzleti érdekeltsége 170 millió forintos, Kóka János volt cége mintegy nyolcmillió forintos támogatást kapott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől - írta szerdai számában a Magyar Nemzet.
A Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság - amely 2002-ig volt a miniszterelnök tulajdonában - 177,9 millió forintos uniós támogatást nyert április végén az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A Perfekt a pénzért egy integrált szakképző központ létrehozását vállalta, és az igényelt összeg száz százalékát megkapta - írta a Magyar Nemzet.
Szintén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől kapott 7,9 milliós támogatást informatikai fejlesztésre Kóka János SZDSZ-elnök korábbi cége, a Meditcom Kft. - tette hozzá a lap. (MTI)
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
Jobmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
