Szombat este széki táncokat tanítottak

Szabó Bernadett

Merthogy pár perccel korábban épp azt magyarázta a Sebő együttessel fellépő egyik zeneakadémiai növendéknek, hogy bizony akkor váltson, amikor azt a tánclépések megkívánják.

Úgy húszan-harmincan gyűltek össze a Budavári Művelődési Házban, ahol szombat este tartották az első Sebő Junior Klubot. Félreértés ne essék, ez nem azért junior, mert csak fiatalokat várnak, sokkal inkább azért, mert a Zeneakadémia népzene szakos hallgatói is estéről estére beállnak majd zenélni.

Már ha nem táncolni lesz kedvük előbb, mint annak a két fiatal zenésznek, akik, amint megérkeztek, letették hangszereiket egy széken árválkodó ütőgardon (ez volt régen a prímás feleségének a hangszere) mellé, és beálltak a már javában forgolódó párok közé. Szemmel láthatóan nem akkor tanulták meg a széki táncokat, hiszen gyaloglásra is alig alkalmas papucsban hihetetlen ügyességet és gyorsaságot igénylő figurákat adtak elő. Aztán persze szaktársaikkal együtt beálltak muzsikálni is, sőt egy idő után "kiszorították" Sebőéket a színpadról: egy rövid ideig balkáni zenével színesítették a klub programját.

Merthogy a szombat este nemcsak magyar, ezúttal széki táncok tanításából állt. A Sebő együttes több blokkban játszott, a népzene mellett megzenésített verseket is előadtak, sőt levetítettek egy filmet a táncházmozgalom kialakulásáról. Ezt Sebő Ferenc kiegészítette néhány gondolattal. Többek között azt mondta: az általuk elindított táncházmozgalom még ma is egy folyamat, szeretnék, ha a következő generációk is továbbvinnék. Ez azonban nem megy magától, tenniük kell érte - például azzal, hogy fiatal népzenészeket is meghívnak, ősztől havonta jelentkező klubestjeikre.

Amelyeken, bár ezt a fiatal táncolnivágyók talán nem is tudják, nemcsak a csárdást, a lassút vagy a magyar négyest tanulhatják meg, hanem például a társas érintkezés bizonyos formáit is. Csatai László azt mondja: igyekszik úgy tanítani a fiúkat, hogy ugyanúgy, mint egykor, minden lányt megtáncoltassanak, ne árulhasson senki petrezselymet. Ám a dolog visszafelé is kell, hogy működjön: régen, ha egy lány elutasított egy felkérést, majd más valakivel mégis elment táncolni, kilenc hétre kitiltották a táncházból.

Ma persze szóba sem jöhet a kitiltás, mégis érdemes elgondolkodni kicsit ezen a kétirányú működési elven. Segítségével talán könnyebben boldogulnánk a táncház falain kívül is.