A magyarok inkább a támogatások összegének növelésétől várnák a gyermekvállalási kedv javulását, mintsem az anyák munkalehetőségének bővítésétől. Egy, a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Szonda Ipsos által most készített felmérés nem igazolta azokat a kormányzati elképzeléseket, miszerint a kismamák visszasegítése a munka, a karrier világába, növelné a gyerekvállalási kedvet. A miniszterelnök felesége csaknem egy hónapja indította meg újra a társadalmi vitát, amikor azt mondta: a gyes kevéssé hatásos, helyette a bölcsődei nevelés fejlesztését tartaná fontosnak. A gyes, illetve a gyed három évig tartó bezártsága nem jó az anyáknak, mert ennyi idő után jóval nehezebben találnak munkát maguknak, miközben a gyerekek ingerszegény környezetben nőnek fel.

A most elkészült felmérés szerint a magyarok döntő többsége inkább a támogatások öszszegét emelné a gyermekvállalás ösztönzésének érdekében. A megkérdezettek több mint 70 százaléka éppen a gyes és a gyed összegének emelésében bízna, a családi adózás bevezetését ugyancsak kétharmad támogatná. A válaszadók valamivel több mint fele a gyed, illetve a gyes időtartamának növelésére voksolna. Ennél kevesebben vannak, akik az anyák munkába segítését tennék hatékonyabbá, viszont mindössze tíz százalék gondolja ezt a leghatásosabb eszköznek, míg a bölcsődei férőhelyek növelésében alig-alig látnak lehetőséget.

A megkérdezettek elsöprő többsége úgy gondolja, hogy az a legjobb, ha az anya a gyerek hároméves koráig otthon marad, igaz, maguknak az érintett kismamáknak a negyede részmunkaidőt szívesebben vállalna az otthon maradás helyett. Valamennyi megkérdezett negyede még óvodáskorban is a gyermek mellett tartaná az anyukákat, hatvan százalék is legfeljebb részmunkaidőt tartana jónak, teljes foglalkoztatást alig több mint tíz százalék. Az iskoláskorú gyerekeknél már csak kilenc százalék szerint kell még a folyamatos otthoni anyai felügyelet.

A szakemberek mindezt másként gondolják. A nemzetközi irodalomra hivatkozva azt mondják: a gyereknek nem tesz jót, ha 3-6 éves koráig otthon marad. Az árt egy gyereknek, ha egyéves kora előtt megy
vissza az anya dolgozni, de hároméves kor után már kifejezetten baj, ha nincs kortárs közösségben. Döntő többségükben azt mutatják a vizsgálatok, hogy a gyerek másfél éves kora után a mama nyugodtan folytathatja a munkát.

A Szonda Ipsos kérdésére viszont a válaszadók többsége azt mondta, az anya addig maradjon otthon a gyerekkel, ameddig csak lehet, a bölcsőde pedig csak végszükség esetén jöhet szóba.

A felmérés alapján az a kívánatos, ha gyermeke hároméves koráig az anya otthon marad, hatéves koráig részmunkaidőben, azután pedig teljes munkaidőben dolgozik. A válaszadók nagy többsége viszont egyetért azzal, hogy törvénynek kellene szavatolnia a kisgyermekes munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatását, nagy az igény a családbarát munkahelyekre is, itt is akár törvényileg kényszerítenék a munkáltatókat, hogy támogassák a gyerekvállalást, például extra szabadsággal. Az államtól is több segítséget várnak, a többség szerint a gyermekvállalás anyagi terheinek enyhítésében az államnak jobban részt kellene vennie, s az ellenérzésekkel együtt mégis a többség támogatja a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítését, illetve az intézmények hoszszabb nyitva tartását.

Európában eközben a munka és a családi élet összeegyeztetése az elfogadott irány. Ennek legjobban a skandináv típusú családtámogatás felel meg. Eszerint a szülés után a magyarnál rövidebb ideig tartó jövedelempótló támogatás jár, majd kiterjedt és jó minőségű intézményrendszer oldja meg a gyerekek napközbeni elhelyezését. Míg 25 évvel ezelőtt azokban az országokban volt magas a születésszám, ahol az anyákat a hoszszú idejű otthon maradásra ösztönözték, mára ott nagyobb a termékenység, ahol a szülés után a lehető leghamarabb viszsza lehet térni a munkába.

Magyarország a nők foglalkoztatottságában rendkívül rosszul áll, a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya nálunk a legkisebb. Az anyák átlagosan négy évig vannak távol a munkától (két gyereknél öt és fél évig), visszatéréskor 10 százalékkal kisebb fizetésre számíthatnak, hiszen leértékelődik a tudásuk. Sokszor pedig esély sincs arra, hogy a munkahelyre visszavételt kikényszerítsék, hiszen ennyi idő alatt a munkahely megszűnik, a munkakör átalakul. A bölcsődei hálózat húsz év alatt a felére zsugorodott, a 300 ezer bölcsődéskorúra 30 ezer férőhely jut. Az óvodáknál sokkal jobb az arány, a korosztály csaknem 90 százaléka bekerül.