Látókörben

Móricz Simon

Bár az esetek nagy részében előre valószínűsíthető, hogy bejelentkezik az APEH egy vagyonosodási vizsgálatra, az érintettek zöme erre a legkevésbé sincs felkészülve. Pedig például, ha valaki a cégének tagi hitelt nyújtott - de legalábbis a könyvelésben ez szerepel, és az erről szóló papírt az adóhatóság be is kérte -, akkor már nemigen lehet meglepődni, ha a postás egyszer csak a vagyonosodási vizsgálatról szóló értesítőt hozza - mondja Kocsis Zoltán. A Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza szerint, ha valaki tagi hitelről visz be papírokat az APEH-ba, akkor nem árt már ezen a ponton elkezdeni készülődni a vagyonosodási vizsgálatra, de legalábbis öszszeszedni a különböző jövedelemforrásokat igazoló papírokat. Persze, a felkészülés korábban is kezdődhet - teszi hozzá. Ügyelni kell rá például, hogy az adott cégbe bekerült összegnek meglegyen a legális jövedelmi forrása, akár a cég tulajdonosa, akár más adja kölcsön az összeget.

S hogy mennyire fontos az, hogy az adózó mellett szakértő ügyvéd, adótanácsadó vagy könyvvizsgáló is legyen? Erről eltér a hivatal és a vagyonosodási vizsgálat bizniszen méltán jól kereső szakértői szakma véleménye. Az APEH szerint akinek valóban legális és adózott jövedelemből van a háza, ezt maga is tudja igazolni, akinek meg nem, azon a szakértő sem biztos, hogy sokat segít. Kocsis szerint azonban már az eljárás elején sem szabadna szakértő képviselő nélkül bemenni a hivatalba és nyilatkozatot tenni, mivel gyakran összevissza, egymásnak ellentmondó állításokat tesznek a behívott vagyonosok. S persze ott nagy valószínűséggel van is keresnivalója az APEH-nak, ahol valójában nem létező külföldi rokontól kapott kölcsönre, ajándékra hivatkoznak vagy épp arra, hogy évekig elásva, a kertben tartották a család millióit - mint ahogy ilyen vagy ehhez hasonló érvelés nem is olyan ritkán elhangzik.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szintén úgy látja, másként bánnak az emberrel az APEH-ban is, ha egy szakértő ügyvéddel vagy könyvelővel ülnek szemben. De hozzáteszi: ez nem az adóhivatal sajátja, hanem általános emberi dolog, ami az élet számos területén megfigyelhető. Ezzel együtt ő azt tanácsolja, az eljárás elején az öt megelőző évről kitöltendő nyilatkozatot csak jogfenntartó nyilatkozattal szabad aláírni - ezzel nem azt mondja az ember, hogy a fenti jövedelmek és vásárlások voltak kizárólag, hanem azt, hogy azokra emlékszik.

Változtatni ugyanis lehet a nyilatkozat tartalmán, gyakorlatilag bármikor az eljárás során, de mivel az APEH mérlegeli a körülményeket, az adózó állításainak hitelessége fontos. A módosítás jogfenntartó nyilatkozattal pedig nem sérti olyan mértékben a hitelesség, mint egyébként.

Jó lenne az önellenőrzés

A legjobb megoldásnak persze a legtöbb szakértő - egyetértve az APEH ajánlásával - a megelőzést, az önellenőrzést tartja. Aki esélyesnek érzi magát egy ilyen vizsgálatra, annak érdemes összeírni, mije van és mennyi ehhez képest a bevallott jövedelme, és ha forráshiányos (nincs elég jövedelme vagy bevétele papíron), akkor a legjobb megoldás az önellenőrzés - erősíti meg Vámosi-Nagy Zsolt ügyvéd. A Botta és Vámosi-Nagy Ügyvédi Iroda szakértője azért hozzáteszi: kevesen élnek az önrevízióval, már csak azért is, mert az eltitkolt jövedelem rendszerint egy cégből származik, amelynek a könyvelését ilyenkor ugyancsak módosítani kellene. Önellenőrzéssel egyébként egészen addig lehet élni, amíg az APEH át nem adja a vagyonosodási vizsgálatról szóló megbízólevelet. Utána erre nincs lehetőség.

S hogy ez miért éri meg? Mivel az önellenőrzési pótlék még mindig jóval szerényebb szankció (az elmaradt adó a jegybanki alapkamattal növekszik), mint egy ellenőrzéskor az elmaradt adó 50 százalékát kitevő adóbírság és a késedelmi pótlék.

S bár a hasznosságát a szakértők is eltérően ítélik meg, elvileg van megoldás akkor is, ha valós kölcsönből lett a ház, az autó vagy bármi más. A kölcsönről közjegyző előtt jognyilatkozatot lehet tenni. Ehhez persze kell az, hogy a kölcsönadó fél hajlandó legyen erre, vagyis ne tartson egy esetlegeses APEH vizsgálattól. Az ugyanakkor kérdéses, hogy ezt elfogadja-e a hatóság - teszi hozzá Kocsis Zoltán. Vámosi-Nagy Zsolt szerint bár sokan mennek ezért közjegyzőhöz, nem igazán számít, hogy a nyilatkozatot az APEH előtt vagy közjegyző előtt teszik az érintettek, a lényeg minden esetben az, hogy legyen a pénzmozgásnak banki nyoma (legalább egy pénzfelvételről szóló bizonylat) vagy egyéb olyan okirat (például ingatlan-adásvételi szerződés), ami a kölcsön forrását igazolja.

A gyakorlatban persze sokszor nem kölcsönkapott pénz az, amit egy ilyen eljárásban annak tüntetnek fel. Ennek oka részben az, hogy az ajándékozás illetékköteles, már 150 ezer forintos értéktől. Illetékmentesen a takarékbetét és az átutalt pénz adható, vagyis a készpénz nem. Az pedig nyilván az adózó becsületességén múlik, hogy a valós ajándékpénzt, ha egyébként van is banki okirat, illetékköteles ajándékként vagy kölcsönként tünteti fel. Akármilyen megoldást is választ az adózó, azzal mindenképpen számolni kell, hogy a kölcsönadóként megjelölt rokont, ismerőst is meghallgatja az APEH. (Ez rosszabb esetben az ismerősnél, rokonnál is vagyonosodási vizsgálatot eredményezhet).

Ezzel együtt attól mindenkit eltanácsolnak a szakértők, hogy utólag kölcsönszerződéseket gyártson. Nem éri meg kockáztatni az okirat-hamisítással, mivel, ha nincs banki igazolás, nemigen fogadja el a bizonyítást az APEH.

Kiskapu bankszámlákkal

A nyilatkozattal együtt érdemes szépen összekészíteni és csatolni a céges, hagyatéki, ajándékozási papírokat, a birtokolt ingatlanok és gépjárművek dokumentumait. S hogy mi a helyzet a sokszor emlegetett luxusutakkal? Az attól is függ, hogy használta-e valaki utazása során a bankkártyáját. Ha igen, nem érdemes kihagynia az adózónak a saját maga számára készített vagyonmérlegből. Előfordult ugyanis: valaki a több százezres utazásával kapcsolatban azon bukott le, hogy ugyan egész nyaralás alatt készpénzt költött, a hazaút előtt a reptéren kártyával fizette ki az ásványvizét. Márpedig bajos hihető és "gazdaságos" magyarázatot találni egy flakon Kubában vásárolt ásványvízre. Jobb híján ilyenkor az APEH megnézi, mennyiből is lehet oda kijutni és hazajönni és megkéri az illetőt, azt is magyarázza el, erre miből futotta?

Ezzel együtt a legtöbb esetben a KSH létminimum adataiból indul ki az APEH az életviteli kiadások becslésénél, részletes közüzemi számlákat, egyéb számlákat jellemzően nem kérnek be. Vagyis a nagyobb luxusutakra is leginkább csak a bankszámla alapján bukkanhatnak rá. A bankszámlakivonatot azonban előszeretettel használják a revizorok. Rá is kérdeznek az eljárást indító nyilatkozatban. A tapasztalat szerint, ha ekkor nem jelöli meg az adózó a számlaszámát, akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől kikéri azt az APEH, ám ha megjelöl legalább egyet, akkor jellemzően nem kutakodik tovább a hatóság a felügyeletnél. Tehát kiskaput itt is lehet találni.

Gond egyébként akkor szokott lenni, ha a bank nyilvántartásában nincs szöveges utalás az egyes tranzakcióknál, csak valamilyen kóddal jelölik azt. Az adózó ugyanis nem biztos, hogy emlékszik, hogy honnan is érkezett például négy évvel ezelőtt egy-kétmillió forint a számlára.

Faragható szankciók

A szakmabeliek azt mondják, hogy a nyilatkozattétel és az egyeztetések során a hibák nagy része kiküszöbölhető és elkerülhetőek a revizorok mára rutinszerűvé vált keresztkérdései, ha megfelelő jogi képviselőt bíz meg az ember. Kocsis Zoltán szerint az, hogy van-e képviselő, meglátszik a végül fizetendő összegen, s minél később kerül a képbe az ügyvéd vagy adótanácsadó, a büntetés annál kisebb hányadát lehet lefaragni, ha lehet egyáltalán. A közgazdász úgy véli, ha még az ellenőrzés jegyzőkönyve nincs kész, úgy 50 százalékos a mozgástér, ha már megírták a határozatot, akkor csak 30, az ezt követő hivatali és bírósági fellebbezési lehetőségeket pedig legfeljebb 15 százalékot lehet nyerni. Azt mondja, a legtöbb általa ismert esetben sikerült faragni a hivatal számaiból. S ha ez milliókat jelent, akkor már megéri a százezres nagyságrendre rúgó szakértői díjak kifizetése.

Az eljárások gyakorlatilag több mint egy évig is eltarthatnak, az nagyon ritka, hogy valakinek az ügyével egy-két hónapon belül végeznének. Eredetileg 90 napot ad a törvény a revizoroknak egy adóellenőrzés lebonyolítására, ez meghoszszabbítható összesen 90 nappal, és, ha ennek kapcsán valaki mást is meg kell nézni (például kölcsönt adó nagynénit), akkor az ő vizsgálatának az idejével kitolódik a határidő. Kocsis szerint nagyon fontos, hogy ez idő alatt minden jogi lehetőséget kihasználjon az adózó - márpedig nincs kevés ezekből. Új észrevételt az eljárás szinte minden szakaszában lehet tenni, és lehet szóbeli egyeztetést kérni a vizsgálatot végző revizor osztályvezetőnél, a főosztályvezetőnél, az igazgatóhelyettesnél és az igazgatónál. S bármilyen furcsa, azt is érdemes megnézni, nincs-e számítási hiba a határozatban, vagy esetleg nincs-e valamilyen az adózó részére pozitívumot eredményező tény, körülmény, amit nem vett figyelembe a hatóság.

A közgazdász felhívja a figyelmet, az úgynevezett vagyonmentésben nem szabad gondolkozni. Ez annyit tesz, hogy a vagyonosodási vizsgálat megkezdése után az adózó más nevére íratja, eladja a vagyontárgyait, ingatlanát, hogy ne legyen végrehajtható a majdani szankció. Ez azonban bűncselekmény, és meg is támadhatóak az erről szóló szerződések. (Természetesen, ha egy valós és bizonyítható kölcsönkapott összeget fizet vissza az adózó, az nem lehet bűncselekmény). Ráadásul az APEH egyre gyakrabban él vagyonbiztosítási eljárással. Az erről szóló papírt a határozattal együtt szokták kivinni az adózóhoz.

Az eljárás legvégén pedig arról érdemes alkudozni az APEH-hal, hogy a büntetési tételekből, a mulasztási bírságból, a késedelmi kamatból, az adóbírságból elengedjenek valamennyit, de legalább egy ütemezett fizetést érdemes kiharcolni. Igaz, az elmaradt adó felére rúgó bírságot a legtöbb esetben teljes egészében kifizettetik, mivel szándékos jövedelemeltitkolásról van szó.

S hogy minél kisebb legyen az az összeg, amiről majd esetleg alkudozni kell, előre is fel lehet készülni egy ilyen vizsgálatra. Kocsis szerint ma már nem ritka, hogy olyanok keresik meg az irodát, akiknél még nem jelent meg az APEH, de számíthatnak rá. A közgazdász szerint érdemes egy fél évet rászánni a papírok begyűjtögetésére, mivel a hagyatéki, céges, banki és egyéb dokumentumokat jellemzően munkaidőben lehet beszerezni. Különösen figyelni kell arra, hogy az egyes tranzakciók banki nyoma, bizonylata meglegyen - az pedig pénzintézettől függ, hogy évekkel ezelőtti iratokat mennyi idő alatt adják elő. Mindenesetre, aki most kap vagy ad kölcsönt, ajándékot, az mindenképp bankban utalja a pénzt, és érdemes ezt a megjegyzés rovatban is feltüntetni.

A vagyonos adózói kör hozzáállásában egyébként is érzékelhető némi változás - mondja Vámosi-Nagy Zsolt. Szerinte az, aki nem akar csalni, a vizsgálatok hatására megemelte a cégéből legálisan kivett fizetését, és/vagy osztalékágon vesz ki adózottan több pénzt. Pénzüket leginkább azok menekítik külföldre, akik sok esetben adócsalás, esetleg más, nem legális tevékenység révén gazdagodtak meg.

Az APEH kérdései*

1. Vizsgált időszakot megelőző megtakarítások: milyen formában, mivel igazolható?

2. A vizsgált időszakban volt-e főállású munkaviszonya, hol, milyen bére, tudja-e igazolni?

3. A vizsgált időszakban végzett-e önálló tevékenységet, bejelentette-e ezt, mennyi az ebből származott jövedelme?

4. A vizsgált időszakban volt-e cégtulajdona, ehhez hogyan jutott hozzá, mennyiért, nyújtott-e tagi kölcsönt, mekkorát, visszakapta-e már?

5. A vizsgált időszakban alapított-e gazdasági társaságot?

6. A vizsgált időszakban milyen ingatlantulajdona volt/van? Miként, mennyiért szerezte, adta el?

7. A vizsgált időszakban építkezett-e saját maga vagy más részére, ha igen, ennek részletei (telekvásárlás, építkezés kezdete, vége, jellege, engedélykérelmek időpontja, kivitelező, költségek, ha házilagos volt a kivitelezés, ki segített, összes költség), az építkezés számlái, dokumentumai, építőanyag-beszerzés, ingatlan becsült értéke.

8. A vizsgált időszakban volt-e ingó értékesítésből, osztalékból, életjáradékból, öröklési szerződésből, kamatból, árfolyamnyereségből, ingatlan bérbeadásából, nyereményből bevétel?

9. A vizsgált időszakban kapott kölcsön, hitel, ennek összege, visszafizette-e már?

10. A vizsgált időszakban részesült-e örökségben, ajándékban, kártérítésben?

11. A vizsgált időszakban egyéb bevétel?

12. A vizsgált időszakban külföldről származó jövedelmek?

13. A vizsgált időszakban gépjárművásárlás, típusa, nyilvántartási száma, ára, esetleges értékesítése?

14. A vizsgált időszakban nyújtott-e magánszemélynek, társaságnak kölcsönt, mennyit, kinek, viszszakapta-e már?

15. A vizsgált időszakban rendelkezett-e belföldi vagy külföldi pénzintézetnél vezetett számlával?

16. A vizsgált időszakban jelentősebb kiadások (külföldi utazás, értékesebb tartós fogyasztási cikk, műtárgya)?

17. A vizsgált időszakban kereső és eltartott személyek száma a háztartásban, összes nettó jövedelem?

18. A megélhetésre fordított összeg (fenntartási költségek, ruházkodás, személyes, napi életvitel)?

Forrás: GKI Gazdaságkutató, Versenyképességi Kerekasztal

* Ezzel a kérdőívvel indul a vizsgálat, ehhez egy teljességi nyilatkozatot is kérnek, amit a jogászok szerint az adózó nem köteles aláírni, sőt jogfenntartó nyilatkozatot ajánlanak.