Sok településnek van honlapja, de a szükséges információk nélkül

Egy törvénnyel több, amit képtelenség betartani - ezt mondta lapunknak egy polgármester az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek arról a rendelkezéséről, amely szerint július 1-jétől az önkormányzatok működésével kapcsolatos adatok sorát kell közzétenni a világhálón. Akadt olyan településvezető is, aki munkatársunktól hallott először róla, hogy milyen újabb feladatot "sóztak a nyakába". Visszakérdezett: pénzt honnan szedjen hozzá?

A 2005-ben elfogadott törvény szerint minden közfeladatot ellátó szervezet számára kötelező, hogy a működésével kapcsolatos legfontosabb információkat hozzáférhetővé tegye. Ezt elsőként a központi igazgatásban és az országos hatáskörű szerveknél, majd a nagyobb városok számára is előírták, a jövő hónaptól viszont ez valamennyi településre érvényes.

A közzétételi lista terjedelmes, harminc-negyven pontból áll. A nyilvánosságra hozandó adatok közt van a név, a cím, az elérhetőség, a szervezeti felépítés, a vezetők neve, beosztása, telefonszáma. Tételesen be kell mutatni az adott intézmények feladatait és a hatáskörükbe tartozó ügyek elintézésének módját. Elérhetővé kell tenni a rendeleteket, tájékoztatást kell adni a hivatal létszámáról, az összesített személyi juttatásokról, a beszerzésekről, a támogatásokról, a pályázatokról.

Az ÁSZ az üvegzsebtörvény kihirdetése óta ellenőrzi, hogy az önkormányzatok miként teljesítik közzétételi kötelezettségüket. A tapasztalatok kezdetben riasztók voltak - közölte kérdésünkre Sepsey Tamás főigazgató-helyettes. Az információszabadságról szóló törvény hatálybalépése után a helyzet javult. A számvevők a közelmúltban minden ötvenezernél népesebb települést ellenőriztek, és megállapították, hogy a gazdálkodással kapcsolatos adatokat, például az ötmillió feletti szerződéseket és a támogatásokat kivétel nélkül közzéteszik. Legfeljebb az a gond, hogy az információt a honlapjukon "eldugják".

A kistelepüléseken más a helyzet. Törvényt ugyanis
könnyű hozni - hangsúlyozta érdeklődésünkre Fajcsik József a Nógrád megyei Mohora polgármestere -, csak mondják meg, hogyan hajtsuk végre. Az ezerlelkes falu az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek biztosított támogatásból tud talpon maradni, így nekik nincs egyetlen fillérjük sem arra, hogy a honlapra költsenek.

A jogszabályoknak megfelelő portál most a Somogy megyei Göllén sem lesz. Tóbiás Ernőné körjegyző kijelentette: régóta mondják, hogy ehhez a feladathoz támogatást is kellene adni, ám hiába. Fontosabb ügynek tekinti, hogy tavaly be kellett zárni az iskolát, mert nincs pénzük. A faluban nincs széles sávú internet, így azt sem tudja, kinek csinálnának új honlapot.

- Nekem sincs internetem, mert azt mondta a szolgáltató, hogy hiányoznak a műszaki feltételek, akkor meg miről beszélünk? - ez a Nógrád megyei Galgaguta településvezetőjének véleménye. Orgoványi László elmondta: harmincmillióból működtetik a falut, és ebből neki még félmilliója sincs települési honlapra. Örül, ha az óvodában nem zárják el a gázt.

Az önkormányzatoknak nem lenne kötelező feltétlenül saját honlapot készíteni, van más megoldás is. A hírközlési tárca háttérintézménye, a Neumann Kht. az összes közfeladatot ellátó szerv adatait gyűjti, és elég lenne, ha a helyhatóságok a közzétételi listát oda eljuttatnák. A kht. mind a 3200 települést megkereste, és felajánlotta ingyenes szolgáltatásait, ám kevés sikerrel. A megkeresettek csak kevesebb, mint fele regisztrált náluk, és köztük alig néhány olyan önkormányzat van, amely a közzétételre a központi honlapot kívánja igénybe venni. Tapasztalataink szerint erről a lehetőségről kevesen tudnak, ahol pedig igen, ott azt hangoztatták: a néhány fős hivatalban nincs emberük az efféle adatszolgáltatásra.