Mik ezek a játékok, és hol van a pénz bennük? Egy újabb átverés, vagy valóban lehet "játszva" pénzt keresni a neten? Hogyan működik ez a játékforma hazánkban?

A több száz vagy akár több ezer játékost megmozgató online szerepjátékok világszerte nagyon népszerűek, annak ellenére, hogy komoly előfizetési díjat kell fizetni az egyes játékokban való szereplés jogáért. A World of Warcraft, az EVE és más hasonló szerepjátékok egy-egy történetbe helyezik a játékosokat.

A hazai felhasználók számáról még nem készült egzakt felmérés. Az évente megrendezett World Cyber Games (A világ kiberjátékosainak versenye) hazai szervezőinek egyike, Hadházi Dániel szerint körülbelül 50000-en játszanak hazánkban online szerepjátékokkal. Többségük ingyenesekkel, de közel 20 000 ember játszik fizetőssel. Az ingyenes MMO-k a 12-16 évesek korosztályában népszerűbbek, míg a fizetős játékosok java része a 18-30-as korosztályból kerül ki.

Sok játék nem igényel különleges számítógépet. Az előfizetési díj viszont hazánkban gondot jelent sok játékos számára. Sokan még mindig a "minek fizessek havonta egy játékért" mentalitással rendelkeznek, pedig a pénzükért cserébe minőségi szolgáltatást kapnak - fejti ki Hadházi.

Ezen a piacon mindenki próbál valamit újítani, esetleg új üzleti modellel vagy új ötletekkel. Nem túl irreális összegért lehet például "jól működő" lényeket, bérjátékosok által kifejlesztett karaktereket vásárolni. A virtuális emberkereskedelem, bár tiltott, mégis jól menő üzlet, sőt!

Fekete Zsombor videojáték-szakértő, a Level Up (www.levelup.hu) szerkesztő-producere a virtuális játékterek tanulmányozása során arra a meghökkentő következtetésre jutott, hogy a magyarországi gazdaságban nehezen helyet találó roma népességnek is munkalehetőséget lehetne biztosítani az online szerepjátékokban való "bérjátékkal". Szerinte állami szerepvállalással géphez juthatnának, vagy közösségi pontokon léphetnének be a virtuális világba a játékra "betanított' romák, és a fejlesztőkkel kialakított együttműködési kereten belül "termelnének" odaát, az online térben. A nyelvtudás hiánya zavaró lehet, hisz a játékok nyelve legtöbbször az angol. Erre Fekete szerint az lenne a megoldás, hogy "kell készíteni egy magyar nyelvű leírást, aztán a többit megtanulják egymástól. Nem kivitelezhetetlen! A játékosok 40 százaléka amúgy is a játékokból tanult meg nyelveket!"

Az internettel ellátott roma háztartások aránya 2006-ban kb. a mérési hiba körül, 3 százalékon állt. Derűlátásra adhat okot, hogy a romák körében a fejlesztések nagyobb fogadókészségre számíthatnak, tehát nyitottabbak, befogadóbbak a korszerű ismeretek iránt - olvasható a BME-ITTK kutatásában, amit a World Internet Project adatai alapján végeztek, 2006-ban.

Zsolt Péter szociológus véleménye összecseng Fekete Zsombor ötletével. Zsolt szerint "minél inkább megyünk lefelé a társadalmi rétegeknél, a fiataloknál, annál inkább találkozunk a teljes tudatlansággal. Még a tömegkulturális ismeretek is hiányoznak, se tévé, se bulvár, semmi. Viszont ami van ezerrel, az az SMS,
e-mailezés, chatelés, közösségépítés. Az finomodik, rohamosan fejlődik, s talán leginkább épp az alsó osztályoknál. Hogy akár itt jelenjen meg egy új, kifinomultabb képesség.

Manó vagy katona