Magyarország már elkészített egy megállapodástervezetet a projektben részt vevő országok kormányai számára; eddig Ausztria és Románia jelzett vissza az ügyben. Elkezdődött a hazánk által javasolt Nabucco-csúcs előkészítése; ez a jövő év elején létrejöhet, és remélhetőleg részt vesznek majd rajta az érintett közép-ázsiai államok képviselői is. Magyarországnak az az érdeke, hogy öt év múlva azeri, türkmén, iraki és egyiptomi gáz is legyen a vezetékben.

Bayer Mihály Nabucco-nagykövet elmondta, hogy a jelenlegi világméretű pénzügyi válság kihat a Nabuccóra is; legalább fél évet csúszhat a projekt finanszírozási csomagjának összeállítása. Ez a késlekedés azonban még nem veszélyezteti magát a beruházást. Pénzügyi támogatás a kivitelezésben az Európai Uniótól nem várható, az EBRD-től és az Európai Beruházási Banktól viszont igen, és a Világbank is érdeklődést mutat a Nabucco iránt.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke a tanácskozáson úgy fogalmazott, hogy a Nabuccót és a Déli áramlatot nem lehet azonosan kezelni - az uniós projektnek mindenképpen prioritást kell élveznie. Szabó Vilmos (MSZP) hangsúlyozta, hogy a magyar energiabiztonság növelése érdekében mindkét vezetékre szükségünk lenne.

A külügyi bizottság nagykövetjelölteket is meghallgatott. Egyhangúlag támogatta a testület Sági Gábor jelenlegi kenyai nagykövet áthelyezését az újonnan létesülő tbiliszi posztra. Helyét Juhász Sándor foglalja el Nairobiban. Az új moszkvai nagykövet Gilyán György külügyi szakállamtitkár lesz, aki az egyik legtapasztaltabb külgazdasági diplomatának és a keleti piacok kiváló ismerőjének számít. Jelölését az ellenzék a külügyi bizottságban - nem szakmai, hanem politikai okokra hivatkozva - nem támogatta, az európai ügyek bizottságában viszont az ellenzékiek tartózkodtak a szavazástól.