Az ökológiailábnyom-indikátor bevezetésével hazánk vállalná, hogy a GDP-vel egyenértékű mutatóként használja az ökológiailábnyom-számítást. Emellett 2010-re minél pontosabban meghatározza az egyes régiók ökológiai lábnyomát, kistérségi szinten pedig 2013-ra teszi meg ugyanezt. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által kezdeményezett, a vállalatok társadalmi felelősségvállalását ösztönző, tegnap bemutatott stratégiai javaslat készítői azt tanácsolják, hogy az ökolábnyom-indikátort az államigazgatás szervezeteire és a vállalatokra is vezessék be. A mutató - bizonyos türelmi idő után - az éves adatszolgáltatási kötelezettség része lenne. Ezzel párhuzamosan az állami és magánszféra egyaránt vállaljon kötelezettséget ökológiai lábnyomának csökkentésére.

A szakértők szerint az előbbihez hasonlóan jelentős követelmény a foglalkoztatás növelése az esélyegyenlőség elveinek érvényesítésével. Ennek része a befogadó munkahelyek arányának növelése, a munkaerőpiacról kiszorultak integrációja, a rugalmas és családbarát foglalkoztatás, valamint egészséges és biztonságos munkahelyek létrehozása.

- A fenntartható fejlődés minden szervezet világképének része kell legyen, amely az emberekről, a bolygóról és a termelésről összetartozó egységként gondolkodik - vallja Kiss Krisztina, az ENSZ Fejlesztési Programjának magyarországi összekötője.

Ez a szemlélet azonban sehol a világon nem válik magától általánossá - az UNDP kezdeményezte stratégiaalkotás éppen ebben kívánja segíteni a kormányok munkáját.

A 2007 januárjában indult program az első regionális akció a vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility - CSR) ösztönzésére. Nyolc ország - hazánkon kívül Litvánia, Törökország, Szlovákia, Macedónia, Lengyelország, Bulgária és Horvátország - vett részt benne, de mi jutottunk legmesszebbre: számos szervezet és több mint száz szakember segítségével részletes stratégiai javaslat készült a kormány számára. A regionális programhoz az UNDP-nek uniós támogatást is sikerült szereznie, s a nyolc ország kormánya is támogatta a kezdeményezést.

A dokumentum a gazdaságfejlesztés, a munkaügy és esélyegyenlőség, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem területén fogalmaz meg ajánlásokat a vállalati felelősségvállalás felgyorsításának lehetőségeiről.

- A CSR hatalmas fejlesztési energiákat szabadít fel a társadalmi-gazdasági élet minden szintjén. A fenntarthatóság valamennyi előre gondolkodó szervezet számára alapvető kérdés: a mindennapi üzleti tevékenységekbe való stratégiai beágyazása nem teher, hanem izgalmas kihívás, részvétel egy olyan folyamatban, amely a világot ma és a jövőben irányítja - ismerteti a projektet Kiss Krisztina.

Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének elnökhelyettese szerint hazánkban a társadalmi környezet nemhogy ösztönözné, éppen ellenkezőleg, sok esetben - adminisztratív és jogi eszközökkel - gátolja az önkéntes vállalati felelősségvállalást. A tudatos fogyasztóknak gondot jelent, hogy nincsenek megfelelő információk a vállalatok működéséről - sem a felelőtlenekről, sem a felelősen gazdálkodókról. Ha lennének, akkor az emberek megválaszthatnák, melyik cégtől vásároljanak és kinek a termékeit hagyják a polcokon. Negatív példaként említi a néhány évvel ezelőtti paprikabotrányt. Gulyás Emese szerint akkor a hatóságok nem a vétkes cégek nevét tették közzé, hanem több százas listát azokról a vállalkozásokról, amelyeknél nem találtak szenynyezett paprikát. Egy vásárló azonban a vétkesek rövidebb listájával sokkal többre ment volna.

Az ajánlás készítői megállapítják: hazánkban a termelők és a vásárlók környezettudatossága egyaránt igen alacsony. A vállalatok nem érzik azt a nyomást, amely zöldtermékek fejlesztésére, gyártására ösztönözné őket. Miért éreznék, amikor az állami szektor sem mutat példát? Sokat javítana a helyzeten a fogyasztóvédelmi szankciók teljes körű nyilvánosságra hozása.

A javaslatot előkészítő szakértői megbeszéléseken többször elhangzott, hogy a hazai nagyvállalatok egy része szívesen alkalmazna hátrányos helyzetű embereket, de a szabályozás kiszámíthatatlan változásai miatt nagyon óvatosak ezen a téren.

- Hazánkban még ritka az olyan vállalat, amely az üzleti érdekeken túl is figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait vagy a társadalmi problémák megoldását - állítja Petrik Ida, a Követ Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért ügyvezető elnökhelyettese. Ugyanakkor a téma egyre több cégnél kezd előtérbe kerülni, amit az is bizonyít, hogy az egyesületnek ma közel száz tagja van, amelyek nem mind zöldmintavállalatok.

- A felelős vállalati működés térnyerése számos szereplő összefogását igényli - állítja Petrik Ida, aki a legszükségesebbnek az ösztönzést és a pozitív példák elismerését tartja, nem tagadva, hogy bizonyos területeken elengedhetlen a szabályozás. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a fogyasztóknak és a kormányzatnak is nagy a felelőssége. A helyzetet előremozdítaná, ha a vállalatok saját bőrükön éreznék a felelősebb működés hasznát - illetve a felelőtlenség kárát. A munkavállalók lojalitása, a helyi közösség megbecsülése például hosszú távon jól kamatozik. A folyamatot segítené, ha a fogyasztói tudatosság növekedne, és a vállalatokkal együtt dolgozó civil szervezetek minél több szervezetet tudnának megszólítani.

Gulyás Emese szerint a kormányzat hozzállásán múlik, mi lesz a stratégia sorsa. Mivel az anyag kidolgozásában több minisztérium számos munkatársa részt vett, az abban foglalt javaslatok nem idegenek a kabinettől.

A cikkben megfogalmazott gondolatok közlését a CIB Bank tartotta fontosnak.