Az Őrségben élő és dolgozó szakemberek nem mondtak le a tervről, és 1996-ban aláírásgyűjtésbe kezdtek. Az íveket közel háromezren írták alá, köztük pártok, közintézmények, tudományos és kutatóintézetek és civil szervezetek képviselői mellett magánszemélyek is. De számottevő változás nem történt. 1998-ban viszont Vas megye környezetvédelmi programja ismét javaslatot tett az Őrség nemzeti parkká alakítására, egy évvel később pedig a környezetvédelmi alap hatmillió forintos céltámogatásából (KAC) elkezdődött a táj természeti kincseinek felmérése. A kutatást a Nyugat-magyarországi Egyetem vezette. A több mint 40 szakember bevonásával elkészült 800 oldalas, tízkötetes publikáció szerint az Őrség minden szempontból megérett arra, hogy nemzeti park legyen.

A táj gondnokai

-Nem volt könnyű megküzdeni a hivatalos vezetéssel, de ugyanilyen nehéz dolgunk volt a helyiekkel is - emlékezik vissza a kezdetekre. - Az itt élők nem tudták, hogy mivel jár a nemzeti parkká alakulás, féltek a rezervátumléttől, holott éppen az itt gazdálkodók a táj gondnokai. Ezek a területek emberi beavatkozás révén jöttek létre ezer évvel ezelőtt, és továbbra is ez a természeti értékek megmaradásának biztosítéka.

A szakember az új nemzeti parknak az Őrség-Rábavidék Nemzeti Park nevet javasolja, mert a két terület növényföldrajzilag, etnikailag és településszerkezete alapján is különbözik. Természeti értékek szempontjából az Őrség és a Rába-vidék egyedülálló értéket képvisel az egész Alpokalján. 350 méteres tengerszintmagasságban sehol nincs ilyen gazdag terület mikológiai, ökológiai és zoológiai szempontból. A szakonyfalui erdőtömb aljnövényzete például egyedülálló Európában.

A szakmai kutatások eredményei ma már nem hagynak kétséget afelől, hogy a térség valóban megfelel a nemzeti parki státus kritériumainak. A késlekedés okának is nagyjából ugyanazt tartják a szakemberek.

-Amikor elküldtük az illetékeseknek az aláírásgyűjtés eredményét, egy évig nem kaptunk választ - mondja Zagyva Tibor. - A vezetés egyértelmű célja az volt, hogy ne változzon semmi. Valószínűleg személyes ellentétek állhattak a háttérben.

Az Őrségi Nemzeti Park megbízott igazgatója, Markovits Tibor hasonlóképpen vélekedik a dologról:

-A maga teljességében nem ismerem a történetet, de úgy tudom, hogy abban az időben a politikai szerepvállalók és az előkészítők nemigen találtak közös hangot. A Bajánsenye, Kerkáskápolna, Kercaszomor környékén kezdődött meliorációs programba annak idején 100 milliót ruháztak be, és az ipari fejlesztéssel nemigen fért össze a természetvédelem. A melioráció elkészült, és ahogy van, tönkre is ment. A terület ugyanis alkalmatlan arra, amit elképzeltek itt. Pár éve aztán újra felcsillant a remény, és a sajtóból is ismert rezervátumviták után végül döntés született.

A döntést tehát meghozták: a 44 hektáros, 44 települést magában foglaló terület nemzeti park lett. Magában foglalja az Őrségen kívül a Vendvidéket, a vasi Hegyhát egy részét, a szentgyörgyvölgyi tájvédelmi körzetet és a Zala megyei csödei erdőt.

Az indulatok továbbra sem csitulnak. Nemrég újabb aláírásgyűjtés indult, ezúttal a megbízott igazgató, Markovits Tibor ellen. Az Őrségi Nemzeti Parkért Kezdeményezés tagjai szerint ugyanis a Fertő- Hanság Nemzeti Park eddigi hivatalnoka alkalmatlan a poszt betöltése.

-Amikor 1996-ban útjára indítottuk a kezdeményezést, hogy nemzeti parkká válhasson az Őrség, az ő részéről kaptuk a leghevesebb támadásokat, még a sajtó útján is - mondja Kiszely Károly, a kezdeményezés egyik vezetője. - Markovits akkori véleménye szerint ugyanis a terület nem alkalmas erre a címre, és a "nyugat-európai nyúlvány", "nem minden ízében magyar", "csak egy zug" kifejezéseket használva érvelt. Ezért úgy véljük, nincs joga igazgatni ezt a nemzeti parkot.

Ő is aláírta

-Egyetlen civil szervezet négy-öt fős stábja kezdte el ezt a kampányt. Én jelenleg megbízott igazgató vagyok, és a minisztérium által kiírandó pályázaton indulhat bárki, akár az ő jelöltjük is. Az engem ért támadások alaptalanok. Dokumentumaim vannak arról, hogy az Őrség nemzeti parkká alakítása évtizedekre nyúlik vissza. Az aláírási akciót pár éve indították, s valóban széles kört érintett. Magánszemélyként én is aláírtam. Persze akkor a Fertő-Hanság Nemzeti Park vezető tisztviselője voltam, így nyilván másként nyomott a latban az aláírásom.

A személyét ellenzők azt is megfogalmazzák vádként Markovits ellen, hogy annyira volt csak fontos számára az Őrség jövője, amennyire azt 120 kilométerről irányítani lehetett.

Egymásra hatni

-Az ország teljes területének védelmét és igazgatási feladatait kilenc nemzeti park látja el, tehát két-három megyényi területet irányít egy központ - érvel. - Így van ez a Bükkben és a Hortobágyon is. Való igaz, hogy hatósági munkánk felét az Őrség adta, de amint módunk nyílt rá, Őriszentpéteren irodát nyitottunk. A natúrpark program keretében pedig megépült a Siskaszeren egy oktatási feladatokat is ellátó objektum. A jövőben Vas megye és Győr-Moson-Sopron megye munkája várhatóan kettéválik.

U. Nagy Gábor építész egy évtizede él az Őrségben, az itten munkásságára kapott tavaly Ybl-díjat. Az Őrség-Vendvidék építészeti értékeinek feltárása, megőrzése, aktualizálása a célja. Véleménye szerint súlyos eróziók történtek az elmúlt években a környezet és építészet terén, pedig kevés olyan táj van Európában, amely ennyire sajátságos és koherens lenne.

-A Fertő-Hanság Nemzeti Park megszüntette a főépítészi státust, pedig ennek a 44 településnek a védelméhez még egy szakember is kevés lenne - mondja U. Nagy Gábor. - A környezetgazdálkodás, a tájgazdálkodás az építészetben is megjelenik. Nélkülözhetetlen a korszerű és a szakszerű rendezési terv, a folyamatos társadalmi kapcsolatok sem mellőzhetők. A Pityerszer épületei ökonomikusak, és gyönyörűek, de úgy gondolom, hogy a mai kor emberének nem megfelelőek. Ha egy nemzeti park azt szeretné, hogy itt maradjanak az emberek és gazdálkodjanak, akkor tudomásul kell venni: ma már mások a kívánalmak, igények.

A jelenleg folyó aláírásgyűjtésről U. Nagy Gábor úgy véli: egy társadalom életében úgy lehet egyensúlyt teremteni, ha a civil közösségek, a magánszemélyek és a hivatalos szervek ilyen diskurzusokkal, ellenvéleményekkel, akciókkal próbálnak meg egymásra hatni és helyes irányba terelni a dolgokat. Szerinte az Őrségi Nemzeti Park ügyében is helyénvaló ez.

A jövő terveivel kapcsolatban persze a nehézségek ellenére is sokaknak vannak pozitív elképzelései.

-A baj az, hogy mivel itt nincs állatállomány, megkezdődött a rétek erdősülése. Több tízezer állat pótlása nem egyszerű feladat, évekbe telik majd. - mondja Markovits Tibor - Vissza kell csábítani a gazdálkodókat is. Olyan célokat kell kitűzni eléjük, hogy érdemes legyen itt élniük. Egy mintagazdaság kialakítását is tervezzük, hogy lássák az emberek, mit és hogyan lehet csinálni az Őrségben az uniós csatlakozás küszöbén. Fontos a vendégfogadás fejlesztése is. Reményeink szerint egy-két éven belül olyan erdei iskolákat is ki tudunk alakítani, amelyek a természeti nevelés bázisai lehetnek.

A viták tovább folynak, de abban mindenki egyetért: az Őrségben a tét most már nem a múlt, hanem a jövő.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt pénteken Őriszentpéteren felavatta az Őrségi Nemzeti Parkot. Beszédében a miniszterelnök hangoztatta: az Őrségben ma még kevés a munkalehetőség, sokan vannak az itteni falvakban, akik nem érzik biztonságban a jövőjüket, a nemzeti park azonban a mindenkori kormányok számára kötelezettségeket jelent a terület különleges fejlesztésére, például arra, hogy az országos mértéket meghaladóan támogassák az állattenyésztést, a legeltetést, az ősi kézműves mesterségek megőrzését. A kormányfő hozzáfűzte: az Őrségi Nemzeti Park különleges lehetőséget is kínál, hiszen a szomszédos Szlovéniában az Őrséghez hasonlóan érintetlen a természeti környezet, ezért ha Szlovénia is csatlakozik az Európai Unióhoz, egy, a határokon átívelő természetvédelmi terület jöhet létre, amely kiváló turisztikai lehetőségeket kínálhat az EU polgárai számára. Szombathelyen egyébként az esemény alkalmábal az Őrség értékeit bemutató kiállítás nyílt a Savaria Múzeumban.