Séta az Andrássy-emléktáblától a Hősök teréig, közben az Opera, a volt Balettintézet, és néhány más, komoly építészeti értékű ház megtekintése, bekukkantás a Liszt Ferenc térre, mindez megszakítva néhány megállónyi földalattizással - röviden így foglalható össze az a program, amelyet a közelmúltban készített el egy turisztikai szakember és egy társadalomtudós. A "párosítás" nem véletlen: a jövő hét végére várhatóan világörökséggé váló sugárút nemcsak építészeti látnivaló, hanem város- és magyar társadalomtörténeti emlék is. Az 1800-as évek végén létrejövő és megerősödő magyar nagypolgárságról éppúgy, mint a főváros kulturális életének alakulásáról ad képet - mondja Jenei Zsolt, a program egyik megalkotója (munkatársa Nagy Bandor szociológus volt).

A mai Andrássy utat az 1800-as évek végére építették ki Podmaniczky Frigyes báró, a Közmunkatanács alelnökének sürgetésére, ahogyan erre több írásában Krúdy Gyula is visszaemlékezett. Az 1870-es években az Opera megépítésével kezdődött az út építése. A magas telekárak miatt zökkenőkkel indultak a beruházások, az építkezések üteme csak a nyolcvanas években gyorsult fel. A sugárút - amely a szakemberek szerint a párizsi Champs-Élysées mintájára épült utak legszebbike - nemcsak az egyes épületek építészeti megoldásai miatt, hanem városépítészeti szempontokból is kiemelkedő értékű - vélekedik Korompay Katalin Ybl-díjas építész. A házak legtöbbje kora eklektikus stílusú, a késő olasz reneszánsz jegyeit hordozza magán. Az épületek zöme viszonylag jó állapotban maradt meg. Az út elején van néhány leromlott állapotban lévő ház, illetve a köröndön kívüli villarészen volt néhány építészeti értéket romboló tetőtér-beépítés.

Az Andrássy út értékét növeli koncepciózus beépítése, az, hogy az Oktogonnal és a Kodály körönddel három, egymástól részben elkülönülő részre tagolták. Hátránya ugyanakkor, hogy a belváros felőli oldala rosszul elhelyezett - vélekedik az építész. Szerinte erre jó megoldás lett volna a Nemzeti Színház megépítése az Erzsébet téren. A Terror Házánál elkészített pengefalat durva és primitív beavatkozásnak tartja Korompay Katalin, aki szerint inkább a sugárút építészeti értékeinek helyreállítására kellene koncentrálni. A pengefal kialakítása azonban nem visszafordíthatatlan folyamat, így nem veszélyezteti a világörökséggé nyilvánítást.

Az út világörökséggé nyilvánítását 2000 őszén kezdeményezte a kerületi önkormányzat. A fővárosban ez lehet a harmadik világörökségi terület, a budai Várat 1986, a Duna-partot 1987 óta tartja számon az UNESCO védett területként (az Andrássy út hivatalosan a Duna-parti világörökség kiterjesztéseként lesz védett terület). A világszervezet bizottsága a jövő héten ülésezik Budapesten, várhatóan ekkor döntenek a terézvárosi sugárút védetté nyilvánításáról.

A gyalogos városnézés az ötletgazdák szerint körülbelül másfél órás program, és jól kiegészíti a már meglévő városnézési lehetőségeket. Ma ugyanis a turisztikai vállalkozások - nemcsak a beutaztató irodák, hanem a városnézést szervező cégek is - általában buszos túrákat, alkalmanként sétahajózást biztosítanak a vendégeknek. A buszos városnézések népszerűségét csökkentheti, hogy a növekvő forgalom miatt városnézés helyett egyre több időt töltenek a turisták a dugókban. Korábban a budai Várban volt úgynevezett várséta, ez azonban néhány éve megszűnt, azóta nincs, pontosabban eddig nem volt érdemi lehetőség gyalogos városnézésre - mondja Jenei Zsolt. Az Andrássy út azért is különösen alkalmas lehet e célra, mert a világörökséggé nyilvánítás jelentősen növeli turisztikai értékét (erre számított is az ezt kezdeményező önkormányzat). A nemzetközi katalógusok és az utazásszervező cégek külön jelezik, hogy az adott úti cél tartalmaz-e világörökségi területeket, s ha igen, melyek azok. Az angolszász országokban több olyan utazási klub van, amely előszeretettel keres fel világörökségbe sorolt célpontokat.

A program alkotói maguk is népszerűsítik elképzeléseiket. Június 29-én - az UNESCO-bizottság budapesti tartózkodása idején - délelőtt tíztől délután négyig ingyenes, nyílt városnézéseken mutatják be a programot.

Az épületek helyreállítását jelentősen elősegítheti az úgynevezett digitális ortofotó-technika. Ezzel az eddig még sehol nem alkalmazott megoldással - amelyet a Nagy Bálint és Társai Építész Iroda Halas István fotográfussal karöltve fejlesztett ki - készült egy képsorozat a Kodály körönd épületeinek homlokzatairól. A technológia lényege, hogy az egyes épületekről számtalan digitális képet készítenek, valamennyit más-más nézőpontból, s ezeket számítógéppel összeillesztve a házak homlokzatának tökéletes, torzításmentes - tervrajzszerűen pontos - képét kapják. Az épületek homlokzatáról elkészült fotók segítségével megszülettek az 1870-es években épült házak felújításának két- és háromdimenziós tervei is