|
Hol vannak a szociografikus riportok? A jelenséget minden oldalról gondosan elemző esszék? A pontos, közérthető ismeretterjesztő cikkek? A sajtó megint elszalad valami mellett, ami majd\' kiböki a szemét. Pedig olyan dologról van (úgy értem: nincs) szó, amelynek társadalmi jelentősége jószerével fölbecsülhetetlen, olyan tárgyról, amely a technikai forradalom újabb vívmányaként napról napra szinte észrevétlenül formálja át korunk emberét, önfeledt szórakozást nyújtva a gazdasági átmenet nehézségein túljutott, elcsigázott magyarnak, bearanyozva koraestéit, éjszakáit.
A magyar társadalommal együtt lélegző olvasó már nyilván kitalálta, hogy a piacokon, zsibvásárokon kapható elemes kis lézeres kulcstartó, miszerint lézerzseblámpa cikkünk csodálatos tárgya.
Elterjedésének robbanásszerűsége, a tárgy kultusza talán csak a nyolcvanas évek eleji, a szocialista hiánygazdálkodásban nagy karriert befutott, többnyire Nyugatról (értsd: Távol-Keletről) csempészett elektronikai cikkekéhez hasonlítható. Hirtelen a gumírozott fémszíjas, számológépes kvarcóra vagy a négygombos, hatzenés jut eszembe, amely annak idején mindent vitt, mint az autós kártyában a Lola-T.
E tárgy beszerzési forrásai is hasonlók a nyolcvanas évek említett kultusztárgyaiéhoz, tehát a feketegazdaságból szivárog fölfele, melegítős piaci árusok lengetik, a bolti ár töredékéért, pláne hogy nincs is bolti ár.
Az eszköz egyébként teljesen rejtélyes, senki sem tudja, mi van benne, három kvarcóraelem biztos, meg talán egy Obi Van Kenobi. Rohadjak bele a neonlila Nike-tornacipőmbe, ha nem a lézertechnika társadalmasodásáról van szó, amely épp itt, a világ talán reményteljesebben fejlődő szegletében hódít tért, messze megelőzve az Egyesült Államokat, Japánt, sőt Szlovákiát is. Joggal feszíthet tehát széjjel a nemzeti büszkeség, szemünk előtt megjelennek a nagy magyar fizikusok piros fénycsíkokból font portréi: Gábor Dénes, Teller Ede, Wigner Jenő, Einstein, Maxwell, Newton, Neumann János, Bartók Béla, Csonka "Porlasztó" János, Rubik Kocka, Béres Csepp, Illés Béla és Gyurcsok József népe, hej!
A szellem kiszabadult a kövidinkás palackból. Mi volt nekünk a lézer évtizedekig? Elzárt, titokzatos és veszedelmes dolog. A szocializmusban csupán egy kis lézerszínház, Csillagok háborúja, szemműtét vagy Omega erejéig juthattunk közel fényességhez. Ma pedig ott van az élet minden területén: apró, kézbe vehető, barátságos. Az emberközeli technológia. Tudomány a hétköznapok szolgálatában.
A lézeres izé fölhasználási területeinek vizsgálata komoly kihívás elé állítja a honi technikatörténészeket. A legközönségesebb: a mozivászon reflektorozása, Bruce Willis arcán a piros pötty vicces és megnyugtató, de nagyobb moziban biztosan összejön több lézeres is, önfeledt vívás a sötétben, igazi társasjáték, ekképpen közösségformáló s - teremtő erő.
Nagyobb lelki fölkészültséget kívánó alkalmazás élő produkciók szereplőinek idegesítése a játékos fénykarddal. Ha a robbanásszerű növekedés valami váratlan esemény folytán nem szakad meg, megérhetjük, hogy botrányba fullad Az ember tragédiája egyik matinéelődása, mert az Úr hangja szerepében tündöklő Sinkovits Imre átugrik a zenekari árkon, hogy a kijáratig pofozzon egy lézerező hidegburkoló-tanulót.
Minthogy az eszközt elsősorban hímneműek használják szexuális segédeszközként, mintegy meghosszabbított falloszként is funkcionál. (Lásd: jobb csajok izgatása a pláza legfölső szintjéről.)
Jelen helyzetben azt a megállapítást sem tartanánk eltúlzottnak, hogy a lézerzseblámpa vékony piros fénye világítja be a magyar polgári jövő horizontját. Sőt akár az uniós csatlakozást is elővehetnénk mint végső érvet.
Uj Péter
|