A helyzet azután éleződött ki, hogy az északír rendőrség razziák során bizonyítékokat talált az Ír Köztársasági Hadsereg kémtevékenységére. Az IRA értékes információkhoz jutott Tony Blair és George W. Bush telefonbeszélgetéseinek lehallgatásával és a brit kormány északír politikáját körvonalazó dokumentumok megszerzésével. A felháborodott, az IRA lefegyverzésének elhúzódása miatt különben is frusztrált koronahű pártok közül a radikális DUP kivonta minisztereit az északír kormányból, David Trimble kormányfő, a mérsékelt UUP vezetője pedig megfenyegette Tony Blairt, ha nem biztosítja az IRA feloszlatását, és nem zárja ki a Sinn Feint a végrehajtó hatalomból, lemond tisztségéről. Miután e követelések eleve teljesíthetetlenek, nem maradt más hátra, mint az autonómia jegelése. A korábbi három alkalomtól eltérően azonban most hosszabb ideig maradhat fenn a közvetlen londoni hatalom.

Az északír miniszter hangoztatta, hogy a patthelyzet csak az 1998. áprilisi ún. nagypénteki egyezmény egy részére vonatkozik. Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfő közös közleményt adott ki a sajnálatos fejleményekkel kapcsolatban, reményüket fejezve ki a helyzet mielőbbi megoldására. A két politikus kijelentette, hogy a jövő év májusában esedékes tartományi választás időpontja változatlan. Megfigyelők attól tartanak, hogy ez a szélsőséges erők, a Sinn Fein és a DUP előretörését hozza.