belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
12. vasárnap

Tőzegáfonya-csillagok

(The Cranberries: Stars - Island)

B. Sz.| Népszabadság| 2002. október 24. |nincs komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

HIRDETÉS

A popzenének nem szükségszerűen kell híján lennie az őszinte érzelmeknek és a kifinomult intelligenciának ahhoz, hogy komoly sikert érhessen el" - írta egyik kritikusuk bemutatkozó lemezük kapcsán. Az 1993-as, beszédes nevű Everybody Else is Doing It So Why Can\'t We? (Ha mindenki megteheti, mi miért ne tennénk?) elképesztő nemzetközi visszhangja azonnal a popzenei mély vízbe lökte az ír kvartettet. Dolores O\'Riordan és a három limericki fiú azóta további négy stúdiólemezt tett le az asztalra, a legutóbbit (Wake Up and Smell the Coffee) éppen egy évvel ezelőtt.

Most azonban kiadójuk úgy látta, itt az ideje hátrafelé is nézni, és a zenekar elmúlt tíz évéből összeszemezgetett tizennyolc megbízható, rádióbarát popdalt. Kedvesek, ismertek, fülbemászóak, Újdonságképpen pedig hozzájuk csaptak két eddig még meg nem jelent szerzeményt.

(Brad Mehldau: Largo - Warner)

HIRDETÉS

Ez a floridai születésű, harminckét éves fiatal zongorista az elmúlt tíz év talán legígéretesebb tengerentúli tehetsége. Joshua Redman együttesében tűnt fel a kilencvenes évek elején, 1994-ben pedig - Larry Grenadier bőgőssel és Jorge Rossy dobossal - megalapította saját trióját. A The Art of The Trio sorozatban - mely emlékeim szerint hét fejezetet élt meg - így hármasban, ismert standardeket és saját szerzeményeket előadva szinte mindent bemutattak, amit a kortárs kamaradzsesszről tudni érdemes.

Mehldau azonban most elérkezettnek látta az időt, hogy nyisson: korábbi, alapvetően akusztikus és végtelenül lecsupaszított zenei világába fúvósokat, vonósokat, elektronikát és szintetikus ütemeket engedett be. Az új hangszerek értelemszerűen új társakat is hoztak, kellőképpen megváltoztak az arányok, lényegesen könnyedebb lett a hangzás, közérthetőbb a megszólalás.

(Beck: Sea Change - Geffen)

Az amerikai dalszerző-előadó, Beck esetében sosem mehet biztosra az ember: az elmúlt évtizedben gyakorlatilag sosem adott ki egymás után két ugyanolyan jellegű lemezt. Legutóbb ráadásul 1999-ben jelentkezett új anyaggal (Midnite Vultures), azóta jobbára koncertezett, segédkezett mások lemezein, az idei évben meg jobbára ennek a korongnak a megírásával foglalatoskodott.

A Midnite Vultures igazi bulizene volt, funkos, vadul lüktető, ehhez képest a Sea Change rendkívül lelassult, rezignált, melankolikus. Talán a méltán nagy sikerű 1998-as Mutationshöz rokonítható a leginkább, egyszerű szerkezetű dalok, közvetlen megszólalás, amit csak néha bolygat meg különböző effektekkel a Radioheaddel is dolgozó Nigel Godrich producer.

Az előző rejtvény helyes megfejtése: 1. Everyday 2. Richie Sambora 3. New Jersey.

A Universal Music Hungary ajándékát Ács Károly, Kunmadaras; Kálmán András, Karcag és Kocsi Menyhértné, Nagykáta nyerte.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    nincs komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS