- A várat feltehetően azért építtette a terület akkori tulajdonosa, a Tolcsva nemzetség, mert abban az időben minden magára valamit is adó uraságnak volt egy-két erődítménye. A földesúri hatalom látványos szimbóluma, a birtok központja volt - meséli Feld István. A tanszékvezető szerint az erődítményt legfeljebb néhány katona őrizte, és esetleg birtokpapírokat, dokumentumokat és a vagyon egy részét őrizhették benne. Veszély esetén pedig volt hová menekülni. A Tolcsva nemzetség tagjai valószínűleg a közeli Tolcsván lakhattak egy egyelőre még ismeretlen udvarházban. A vár valószínűleg egy évszázadig működött, majd tulajdonosai egyszerűen magára hagyták, és az idő pusztította el végül. Az ásatásokat a ME támogatásával és pályázati pénzből végezték eddig - alkalmanként tíz napig, két hétig - a régészek és a hallgatók. A helyiek úgy vélik, a Pusztavár esetében kevés pénzből is nagy eredményt lehet elérni. Mindezt arra alapozza, hogy most - a komlóskai tanösvény részeként - is sokan látogatják a romokat.

A pusztavárral párhuzamosan egy másik ásatás is folyik Komlóska környékén. A darnói kolostor helyét 1977-ig csak feltételezték. Abban az időben végezték el az első feltárást az erdőben megbúvó apátság helyén. Jósvainé Dankó Katalin, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatója már akkor is részt vett a programban. Aztán hosszú ideig nem történt semmi. Az utóbbi esztendőkben azonban, az igazgató irányításával újra megkezdték a föld alatt megbúvó romok feltárását. Ekkor körvonalazódtak a francia premontrei rend által alapított épület falai, előkerültek csontvázak, cserépdarabok, valamint több Mátyás-korabeli pénz is. A kolostor különlegessége, hogy a premontreiek eddig tapasztalt szokásaitól eltérően nem településen, hanem az erdőben, minden lakott területtől távol létesítették. Feld István szerint ennek oka valamiféle fogadalom lehetett. - Előfordulhatott, hogy valahol itt a földesúr leesett a lováról, megsérült, és megfogadta: ha felépül, itt egy kolostort emeltet - mondja befejezésül a régész.