A különféle gyermekgondozási támogatásban részesülők több mint kétharmada állt munkaviszonyban a szülés előtt, ám kevesebb mint negyven százalékukat várja vissza a korábbi munkáltatója - derül ki Frey Mária szociológus tanulmányából, amelyben a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi felmérésének adatait elemzi. A munka hovatovább ismét a férfiak kiváltsága lesz. A magyar asszonyokat az elmúlt években a politikusok és a konzervatív elveket valló társadalomtudósok egy része szívesen visszaküldte volna a családi tűzhely mellé. Ráadásul a munkanélküliség is kezelhetőbbnek tűnt így. A nők egy része otthon maradt: fő állású anyaként, családi mindenesként. A bölcsődék felét bezárták, az óvodai férőhelyek számát drasztikusan csökkentették. A kormányváltás és még inkább a közelgő EU-csatlakozás azonban újra fordíthat a szél irányán. A jóléti társadalmakban ugyanis éppen nem a nők otthontartása a cél, hanem a foglalkoztatásuk. S ami nem kevésbé lényeges: ilyen címen nyerhető pénz az uniótól.

A nők munkaerőpiacról való kiszorítása hosszú távon megoldatlan problémák sorát okozza. A háztartásban dolgozó asszonyok ugyanis idős korukra - a szükséges szolgálati idő hiánya miatt - nyugdíjellátás nélkül maradhatnak. Sokuknak azonban az odáig vezető út is meglehetősen bizonytalan, hiszen egyetlen anyagi támaszuk a férjük. Sok érv szól tehát a gyed-gyes-gyet (főállású anyaság) utáni visszatérés mellett. Ennek nehézségei viszont a gyermekvállalástól is elriaszthatják a nőket. Különösen igaz ez a diplomásokra. (A statisztikák szerint egyre emelkedik a gyermektelenséget tudatosan vállaló párok száma.)

Tavaly háromszázezer anya, a munkavállaló korú nők csaknem tíz százaléka vett igénybe valamilyen gyermekgondozási támogatást. A biztosítási jogviszonyt feltételező gyermekgondozási díjra (gyed) csupán minden ötödik volt jogosult közülük. A korábbi jövedelem hetven százalékát biztosító támogatás elsősorban a magasabb beosztásban lévő nők számára jelentett választási lehetőséget. A kismamák többsége azonban csak az alanyi jogon járó gyermekgondozási segélyre (gyes) jogosult, illetve a fizetése olyan alacsony volt a terhességet megelőző időszakban, hogy az abból számított gyed sem volna több, mint a gyes. A gyes összege egyébként megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal, ami az idén 21800 forint. Ugyanennyit kapnak a főállású anyák is, ha már gyesre nem jogosultak, de legalább három gyermeket nevelnek, és a legkisebb még nem múlt el nyolcéves - tájékoztatta lapunkat Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium osztályvezetője.

Általában a gyermek hároméves korában kerül válaszút elé a kismama: visszatér-e dolgozni, vagy otthon marad. Ez utóbbit egyre kevesebben vállalják önként. A korábbi munkahelyre azonban a kismamák alig több mint egyharmadát várják valóban vissza. A fogadókészség pedig korántsem jelent foglalkoztatást. A munka törvénykönyvében biztosított egy hónapos védettség a gyakorlatban nem sokat ér. A visszavett anyukák jó részének már az első napon világossá teszik, hogy rájuk már nincs szükség, vagy ha van, akkor nem ott és nem abban a munkakörben, mint ahonnan elmentek. Vagy ha mégis, akkor a több műszak, a bölcsődei, óvodai férőhelyek hiánya, netán az utazás megoldatlansága akadályozza meg a kismamát a munka világába való visszatérésben. Nem sokat lendítettek a dolgokon a munkaügyi központok által hirdetett ingyenes átképzési lehetőségek sem, mint ahogy kevesen élnek az első, illetve másoddiploma ingyenes megszerzésének lehetőségével is. Ennek oka részben az információhiány. Nagy gondot jelent továbbá a gyermek elhelyezése. A megkérdezettek négyötöde erre hivatkozva maradt távol az intézményes oktatástól. A bölcsődeiférőhely-vadászat valóban nagy kitartást igényel. Ma kevesebb mint 25 ezer gyereket tudnak fogadni az intézmények szerte az országban. Érdekes módon az állástalan anyukák számára sem tűnik vonzó feladatnak más gyerekek gondozása. A felmérés tanúsága szerint alig 17 százalékuk vállalna ilyen munkát. (A jövő év jelentős javulást hozhat a bölcsődei ellátottság területén, hiszen a tízezer lakosnál nagyobb települések önkormányzatait 2004. januári hatállyal törvény kötelezi ilyen intézmény üzemeltetésére.)

A nők munkaerőpiacra való visszajuttatását célozza az a Phare-program is, amely tavaly indult el a Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi főigazgatóságának szervezésében. A program célja éppen a gyeden-gyesen lévő, illetve a 45 év feletti nők visszasegítése a munkába. A program keretében tavaly pályázatot írtak ki olyan cégekből, önkormányzatból, oktatási szervezetből, illetve munkaügyi központból álló konzorciumok számára, amelyek az adott térségben előbb képzést nyújtanának, majd foglalkoztatnák is az erre vállalkozó asszonyokat. A pályázatra 43 cégcsoport jelentkezett, közülük a napokban választják ki a mintaprojektek megvalósítóit. A nyertesek között 870 millió forintot osztanak majd szét - tájékoztatta lapunkat dr. Lévai Katalin főigazgató.

A nők munkaerő-piaci esélyeinek növelésére egyébként több program is kezdődött az elmúlt években, ám ezek rendre elbuktak a munkáltatók érdektelenségén. Különösen nagy igény lenne a távmunkára, illetve a részmunkaidős foglalkoztatásra. Ennek aránya nálunk még az öt százalékot sem éri el, míg Nyugat-Európában meghaladja a 17 százalékot. A munkaadók többsége azonban a magas járulékkötelezettségek miatt eddig elzárkózott a négyórás foglalkoztatástól. A Munkaügyi Minisztériumban most készülő törvénytervezet éppen ezért jelentősen könnyíteni kíván a munkaadók terhein. A szakemberek azt remélik, hogy ez segít a - főként a kisgyermekes anyáknak, illetve a 45 év feletti nőknek kedvező - részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztésében. A minisztérium még ebben a fél évben a parlament elé terjeszti a törvénytervezetet.