alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. február
12. vasárnap

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Egy jó városi legenda bármit igazol

A digitális folklór mezsgyéjén

Bizarr tévhit, rémtörténet, hiedelem és babona: nem pusztán a múlt maradványai. XXI. századi, high-techbe oltott létünk köré is számos modern szóbeszéd és rémmese szerveződik. A városi legendák virulensebbek, mint valaha: az előbeszéd mellett ma már az interneten keresztül is támadnak az urbánus fabulák.

Várhegyi Júlia | NOL| 2009. november 2. |10 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

medve1942 | 2009. november 2. | 19:34:34

Örülnék, ha nem moderálnák ki, mert aktuális (hülyeség, illetve urban legend):
Azóta fáradhatatlanul dolgoznak a hisztériakeltésben, már 34 !!!!!! estet
emlegetnek!!! Minden orvos tudja, hogy az éves, "várható" influenza
járványban, százak halnak meg. Erre van külön statisztika, és érdekes, ezt
nem közlik olyan rendszerességgel velünk, mint azt azt a 34 esetet, nyár
óta.

Gyanítják, hogy a hisztériakeltés fontos, hogy elegen rohanjanak és kérjék
az oltást, amibe az immunrendszert gyengítő, ha nem is halálos, de nagyon
káros koktél van.

Hun Atilla :
Több országban már felkészültek arra az esetre, hogy az emberek nem akarják
beoltatni magukat, ebben az esetben érvénybe lép a "készenléti állapot"
vagyis a kényszeríteni fognak mindenkit az oltásra.

Baxter aktívan részt vesz abban a titkos programban, amely a világ
népességét megfelezni, sőt, meg háromnegyedezni akarja, biofegyverekkel.
Baxter egy kisebb egység a működő nagyobb vállalkozásokat összesítő
nemzetközi bűnszervezetnek amit informálisan az "Illuminati"nak, azaz
Illuminátusoknak hívnak.
Bürgermeister neveket is említ:
Barack Obama, a UN's David Nabarro, WHO director Margaret Chan, Janet
Napolitano, bank embereket, David de Rothschild és David Rockefeller,
internacionális bűnöző pénz ember Soros György, továbbá, a WHO, Európai
Unió.
Augusztus 17-én jött (jóval hosszabb), azzal, hogy óvakodjunk a malacmadárinfluenza oltástól...

Csil | 2009. november 2. | 18:09:26

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Szamok Embere | 2009. november 2. | 17:12:46

medve, ha nem vigyázol, és megtudja a pozsonyi, hogy Te olvastad a Ulyssest, még a végén Téged is megéget. James Joyce is a kidobandó szeryők listáján van ugyanis...

Miért kéne fotomontázs legyen a kép? Miért kellett volna pont az a könyv a kezében legyen?

Szamok Embere | 2009. november 2. | 17:05:04

regmelocco, szundaram. Én meg mást olvastam, és a racionális magyarázatokat hajlamosabb vagyok elhinni, mint az összeesküvéselméleteket. Talán azért, mert több közöm van a természetudományokhoz, mint a csillagjósláshoz.

medve1942 | 2009. november 2. | 16:56:48

Egy megjegyzés a képhez: Marilyn Joyce nem könnyű regényének UTOLSÓ RÉSZÉT olvassa, bizonyos eléggé jellegzetes testtartásban. Akik megpróbálkoztak a nevezett könyv olvasásával, meg fogják érteni, hány rétege van a kép humorának - mármint, ha nem fotómontázs.

medve1942 | 2009. november 2. | 16:51:54

A WTC ügynél bármit hall az ember, sose lát utalást arra, hogy négy repülőgép volt (Pentagon és a lezuhant Fehér Ház felé menő is), vagyis az Al Qaida majdnem győzött Amerikán egy kamikaze akcióval. Háborúindító provokációnak kicsit túl merész megoldásnak tűnik...
A kongói madzsari törzs... Miért ne? 1850 körül a kongói vízrendszert vizsgálta Magyar László, ítrásait ki is adta a Magyar Tudományos Akadémia. Ő maga nem jött haza, de feleségül kapta egy helyi főtörzsfőnök ("szultán") leányát, és miért ne szaporodhatott volna utódaiból egy kisebb törzs madzsari néven? (Nota bene: Pirovszky Lajos egykori komoly cserkész és remek földrajztanár az ötvenes években Magyar Lászlóról nevezte el a Sztálin úti általános iskola földrajzi szakkörét, amely akkor a legjobb volt az országban.)

szundaram | 2009. november 2. | 14:26:04

Szamok Embere | 2009. november 2. | 12:54:46

Tényleg érdemes utánanézni, mielőtt valakit lemarinénizünk. Én is építészek és robbantási szakértők nyilatkozataiból olvastam, hogy WTC tornyait úgy tervezték hogy ennél magasbb hőmérsékletet is ki kellett volna bírniuk, valamint, hogy az épületek ledőlésének fizikai szabályszerűségei miatt a két torony egymás mellett történő azonos magábaroskadása rendkívül figyelemreméltóan megtervezett robbanássorozat eredménye lehet. A robbanás külső jeleiből a használt robbanóanyagokat is becsülgették. Épületek általában akkor omlanak így össze, ha irányított eseményről van szó.

Egyébiránt a kedvenc témám kimaradt, a lánclevelek, így két linkkel szeretném gyarapítani a cikket. Hogy úgy mondjam: további szíves felhasználásra! LOL

Lánclevelek küldőinek tanfolyama: http://yikes.tolna.net/hoax/

Folyamatos humor: http://index.hu/tech/hoax

regmelocco | 2009. november 2. | 13:21:14

Azt ajánlom, angol nyelven nézzen utána a kormány összeesküvés-elméletében kétkedők konkrét kételyeinek, mielőtt lemarinéniz több százezer jóhiszemű, de kritikus gondolkodású amerikait, ideértve a szemtanú tűzoltókat is... Bárkit leminősíthet egy kommentelő - de a kétkedők tömegében igen sok szakértő és mérnök, tűzoltó és bűnügyis is akad -, attól még nem válaszolta meg a kételyeiket.
Ha az Ön világában egy felhőkarcolóba becsapódi replüőgép felrobbanthat egy tőle különálló épületet, akkor igen furcsa fizikát tanult...
Jómagam amerikai vagyok, és elég sokat olvastam a témáról. Ami a Bush-kormány szavahihetőségét illeti - hol vannak az ígért iraki tömegpusztító fegyverek?

Szamok Embere | 2009. november 2. | 12:54:46

"nyilvánvalóan nem állja ki a legegyszerűbb műszaki és tényfeltáró vizsgálatok próbáit"

Mari néni ex gyomor jobban tudja, mi történik egy felhőkarcolóban, ha néhány perc alatt elégetnek benne több tíz köbméter kerozint, mint a mérnökök, akik éveket dolgoztak azon, hogy megértsék? Merthogy a nyilvánvaló ezt jelenti.

regmelocco | 2009. november 2. | 12:37:46

Értékelhető szempont a városi legenda - jól van itt ismertetve. Viszont a 9/11-es "összeesküvés-elmélet" említése nem tesz jót a cikknek, mivel a hivatalos (nem "elfogadott", hanem hivatalos) verzió, vagyis, hogy az épületek kizárólag az Amerika-ellenes arab terroristák repülőgépe miatt omlottak össze, nyilvánvalóan nem állja ki a legegyszerűbb műszaki és tényfeltáró vizsgálatok próbáit.
Azt, hogy nem igaz a Bush-féle hivatalos verzió, még nem nevezném "összeesküvés-elméletnek", hiszen nem állít semmit, csupán kételkedik, csupán azt, ha valaki tudni véli, hogy a hivatalos verzióval szemben mondjuk szerinte az ufók vagy az izraeliek vagy a finnek vagy akárkik álltak a robbantások mögött - ezt ugyanis éppúgy nem lehet vagy nehéz bizonyítani.
Máskülönben igaza van az írónak, a városi legendárium része - internettel, globalizációval együtt - sok kacsa is, és valódi összeesküvés-elméletek is - ezek között vannak elvadultak, paranoidok is, olyanok is, amelyekben sok igazság lehet, meg olyanok is, amelyek inkább pszichológiai igazságot tükröznek, nem a tényeket. (Emellett napjainkban - hála az Internetnek - annak is jobban tudatára ébredtünk, mennyire próbálják manipulálni a hivatalos álláspontokat is).
Ezt mind érdemes lenne tanulmányozni - természetesen fontos lenne, hogy a szakértő mentes legyen a politikai elfogultságtól (pl. attól, hogy a diszkreditált Bush-kormány hivatalos álláspontját "elfogadott" narrációnak, diskurzusnak tekintse.)
Számomra az ilyenekben - legenda vagy elmélet - a lélektani koherencia az érdekes - pl. ha valaki saját csoportját jónak tételezi, a másikét (ufók arabok stb.) rossznak, és ennyi az egész, akkor hiányzik valamiféle lelki egyensúly a megélésében, a legenda magjában. Ettől még nem tudjuk, hogy egy-egy legenda tényszerűen mit jelent - ehhez számolni kell az új információáradattal, amire felhívja figyelmünket a szerző.
Még egyszer 9/11-re: az, hogy sokan kétkednek a Bush-kormány hivatalos álláspontjában, nyilván nem minősülhet szociológiailag összeesküvés-elméletnek. Amit a Bush-kormány közzétett hivatalos vizsgálat gyanánt, az viszont összeesküvés-elmélet, hiszen ők pozitíve tudni vélik, hogy kizárólag ben Ladin csoportja állt a merénylet mögött. Összeesküvés-elméletük igen gyenge lábakon áll, mivel azt tételezik, hogy a repülőgépek miatt omlott volna le pl. az arrébb álló WTC 7-es épület... továbbá az állítólagos terroristák útlevele megmaradt abban a tűzben, ami állítólag megolvasztotta az épület fémszerkezetét stb.

Eva Arnold fotója: Marilyn Monroe James Joyce Ulyssesét olvassa (1952)

- Nincsen tematikai és lokális kötöttség, tulajdonképpen bármiből válhat városi legenda - mutat rá Marinov Iván szociológus végzettségű újságíró, az Urbanlegends.hu online magazin szerkesztője. A mendemondák mindig arról szólnak, ami az embereket éppen érdekli, legyen ez egy természeti vagy történelmi csapás, egészségünket fenyegető veszély vagy egyszerűen egy olyan banális történet, hogy felrobban-e a Mentos cukorka a gyomrunkban, ha kólát iszunk rá (4:32-től.)

Sokan minden érdekes vagy meghökkentő történetet a városi legendák közé sorolnak: a történelmi anekdotákat, utcai mítoszokat, rémsztorikat, tanmeséket, vicceket ugyanúgy, mint a mostanában nagyon divatos kamufigyelmeztetéseket, átveréseket. A szakértő szerint azonban formailag és a háttérben álló szándék szerint is érdemes különbséget tenni. - A városi legendák olyan beszámolók, amelyek komplex történetek formájába öntik félelmeinket, vagy amelyeken keresztül igazolni látjuk a világról alkotott képünket - magyarázza Marinov Iván. - A szóbeszédtől és a pletykától az különbözteti meg, hogy jól kifejlett cselekményszála van, tartós és mindig aktuális. A városi legendát a mesélő igaz sztoriként tálalja, igazát pedig azzal próbálja alátámasztani, hogy a történetet egy megbízható ismerősétől hallotta. Az információlánc végén így többnyire mindig az ismerős ismerőse áll, ám bizonytalan a sztori eredete, s többszörös torzítással, de tényként terjesztve keringenek a történetek. Ez persze nem jelenti minden esetben azt, hogy a városi legendát a mesélők vagy a hallgatók szó szerint igaznak fogadják el - egyszerű szórakoztatás vagy a középpontba kerülés is lehet a legendamesélő célja. Ezzel szemben az átverés (hoax) egy igazként feltüntetett, előre kitervelt hazugság. Ilyen volt például Waldo, a WTC „utolsó turistája", akiről hamar kiderült, hogy csak a fotómanipulációnak köszönhetően szerepelt egyszerre a 2001. 09. 11-ei terrortámadás egyik repülőgépével közös fényképen. Ez utóbbi csoportba tartoznak a médiahackek és kamuközlemények is, amelyeknél a média és a tömegtájékoztatási eszközök szándékolt megtévesztéséről beszélünk. A legtöbb esetben ki sem derül, hogy beugratták a médiát, de vannak olyan átverések is, ahol a szerzők egy idő után felfedik magukat. Ez történt kongói újsütetű „rokonaink", a madzsari népcsoport leleplezésénél is. A hack és hoax típusú átveréseknél mindig megtalálható a tudatos kísérlet a megtévesztésre - márpedig a városi legendáknál ez nagyon ritka.

A városi legenda nem kultúrmisszió és nem is fricska a média felé: egyszerűen a folklór része. Egyszerre világértelmezés és szelep a kollektív tudatalattin, segítségével társadalmi tabuk és érzelmi feszültséget okozó szorongások törnek a felszínre. - A városi legendák félelmeinket, eltitkolt vágyainkat jelenítik meg - mondja a szakértő -, s jóval többet elárulnak rólunk, a mesélőről, mint amennyit láttatni szeretnénk magunkból. Az egyik fő eredetelmélet szerint ugyanis keletkezésük annak köszönhető, hogy olyan információkat közölhetünk általuk, amelyek nem férnek bele az elfogadott diskurzusba. Példa erre a WTC elleni merénylet körül kialakult rengeteg összeesküvés-elmélet; ezek sokszor ki nem mondott Amerika-ellenességről árulkodnak.

Számos rejtélyre és megkérdőjelezett eseményre kínálhatnak alternatívákat a városi legendák: Marilyn Monroe halála, a Kennedy-gyilkosság, a Holdra szállás. Mindemellett az utcamesék nem csak eszközt nyújtanak a minket elbizonytalanító események feldolgozására, hanem a társadalmi hálózat kiépítését, fenntartását is szolgálják. - Létezik olyan elmélet is, amely szerint a szóbeszédeket a közösség létrehozásának szükséglete hívja életre, s ezek a kapcsolatépítést és az információáramlást szolgálják. A mesélők sztorizásaiknak köszönhetően felkapott társasági személyek lesznek, azaz kapcsolati tőkét építenek, a hallgatók pedig olyan, máshonnan be nem szerezhető információk birtokába jutnak, melyek egyrészt felhívják a figyelmüket bizonyos - valós vagy hamis - veszélyekre, másrészt továbbadhatók, ugyanúgy és ugyanazokkal az előnyökkel, ahogyan kapták.

A városi legenda az egyik legerősebb szociális kötőanyag, egy-egy urbánus szóbeszéd településnyi embert ránt össze. Bő egy évszázada a Lánchíd kőoroszlánjainak hiányzó nyelve a szájhagyomány szerint - tévesen - a szobrok készítőjét, Marschalkó Jánost kergette öngyilkosságba, az egyik népszerű underground mítosz, a metrómegállók közötti versenyfutás pedig már a filmvászonról is visszaköszönt.

A digitális forradalom az urbánus legendák egy egészen új korszakát hozta el. Az elektronikus keringésbe csatlakozva nem csak a történetek mutációs lehetősége és az információtorzulás mértéke nőtt, de terjedési sebességük is csaknem felmérhetetlenné vált.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

- Általánosságban elmondható, hogy a globalizáció, valamint a gyorsabb és szabadabb kommunikációs csatornák, digitális valóságrögzítő és manipuláló eszközök megjelenésével felgyorsult a legendák terjedési sebessége - magyarázza a szakértő. Ma már néhány kattintással lehet saját újságunk (nevezzük azt blognak, twitternek, weblapnak vagy YouTube-csatornának), ahol arról írhatunk, beszélhetünk, amiről akarunk. Sőt, egy-két éve már erre sincs szükség: a különböző közösségi oldalak (Facebook, iWiW) is egyre okosabb publikációs felületeket nyújtanak felhasználóiknak. E csatornákon kedvünkre „kitombolhatjuk" magunkat és megtalálhatjuk közönségünket. Ha ezt ráadásul az egész világot összekötő angol nyelven tesszük, még nagyobb az esélye, hogy gondolataink körbefussák a világot. Ehhez jön hozzá az, hogy míg régen a legendák szájhagyomány útján terjedtek, s aztán a hallgatóság vagy elhitte, vagy nem, ma már meg is tudjuk jeleníteni történeteinket. Képeket készíthetünk akár mobiltelefonunkkal is, s ezeket aztán könnyen elérhető szoftverekkel játszi könnyedséggel manipulálhatjuk.

Marinov Iván gyerekkora óta szereti onnan nézni a történeteket, hogy mi a célja vele a mesélőnek. Öt éves szisztematikus gyűjtőmunkája során építette fel a mára közel félezer történetből álló Urbanlegends.hu adatbázist. Úgy látja, hogy az összegyűjtött típustörténetek segítségével - behelyettesítésekkel, kis cserékkel - olyan legendák, átverések is megfejthetők, amelyek az oldalon egyébként nem találhatók meg. A naponta ránk zúduló információtömegben ez, mondhatni, létszükséglet. - Meg kell tanulnunk olvasni a sorok között. Az első mindig a források ellenőrzése, majd ezt követi a szöveg értelmezése. Ki mondta, kire hivatkozva, a hír egyes állításai mennyire vehetők komolyan és mennyire vannak alátámasztva, van-e, lehet-e az üzenetnek valamilyen hátsó szándéka. Kulcskérdés, hogy felmerül-e bennünk a gyanú. Hajlamosak vagyunk a legvadabb történeteket is elfogadni, ha azokban megjelenik egy-két számunkra is ellenőrizhető, önmagában igaz elem, pedig ezek sokszor nincsenek is összefüggésben egymással, illetve a történet fő mondanivalójával. Legtöbbször elég csupán néhány kulcsszót bepötyögni a böngészőbe, és láthatjuk: valaki már foglalkozott a történetünkkel és felgöngyölítette, értelmezte azt helyettünk. Persze még ekkor is fennmarad egy kérdés: melyik magyarázat áll közelebb hozzánk, kinek akarunk hinni?