belépés belépés | segítség segítség | hírlevél hírlevél | előfizetés előfizetés | RSS RSS | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2010. augusztus
1. vasárnap
HIRDETÉS
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS

Az igények iskolája

Tudásvető néven új iskolát alapított néhány álláskereső pedagógus Borsod megye északi szegletében. Épületet a szögligeti önkormányzattól kaptak, gyerekeket a térség többi iskolájából – mondjuk így – szereztek. Alapítványuk olyasmit kínált, amivel a környék egyetlen állami iskolája sem vehette fel a versenyt: hátráltató körülményektől mentes órai munkát. Az adott körülmények között ez lényegében egyenértékű a cigánymentes iskola megnevezéssel.

Romhányi Tamás| NOL| 2009. május 24. |65 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

medve1942 | 2009. május 25. | 08:19:35

A magyar arisztokraták főként külföldi arisztokrata családból nősültek, és még Széchenyi Istvánnak is német volt a tényleges anyanyelve. A naplóit haláláig így vezette, akkor is, mikor már jól tudott magyarul. Ki vonná kétségbe magyar voltát?

medve1942 | 2009. május 25. | 08:17:06

Anjou, ne legyél olyan biztos. Egy önálló Romungrisztán a magyar Alföldön boldogan venné fel a NATO-segélyeket, hogy katonai támaszpont lehet. Lárd Koszovo esetét.

Anjou | 2009. május 25. | 08:11:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Anjou | 2009. május 25. | 08:10:25

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Anjou | 2009. május 25. | 08:01:56

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Anjou | 2009. május 25. | 07:59:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Anjou | 2009. május 25. | 07:55:35

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ibi72 | 2009. május 24. | 18:13:57

Szerintem lenne megoldás, valami olyasféle gyerektámogatási rendszert kell bevezetni amit az MDF vetett fel. A szülők kezébe ne kerüljön egyetlen forint se, csak az óvodán és iskolán keresztül a gyerekhez. Szerintem onnantól kezdve jóval kevesebb cigánygyerek születne. Amelyik mégis megszületik a szülők felelőtlenségől kifolyólag és nem kap normális ellátást azt intézetbe kell vinni. Csak így kerülhető el hogy többségbe kerüljön a cigányság, ami a maradék magyar lakosság elmenekülésével járna. Hiú ábránd, hogy belátható időn belül sikerül őket felzárkóztatni. Sokkal korábban előállna az előbb vázolt helyzet. Nincs idő többévtizedes szarakodásokkal kisérletezni, muszáj valahogy megfékezni ezt az esztelen szaporodást. Valahogy most eszembejutott a legutóbbi kiskunlacházi támadás. Az egyik támadónak 16 éves létére már három segélyért született gyereke van.
És az ő tettére mondta Kolompár gyanúsított hogy gyerekcsíny. Hogy lehet egy háromgyerekes apa gyerek? Kell ez nekünk?

jus-- | 2009. május 24. | 18:13:18

Renia | 2009. május 24. | 17:59:09
Könyörgöm, ahhoz, felvegyék a Lauderbe meg kell felelni egy-két feltételnek. Egy alap intelligenciát el kell érni, tanulni, tanulni,tanulni,kimagasló eredményeket elérni -ennek hiányában fizetni a tandíjat- elfogadni ezeket az alapelvárásokat. És van még egy nagyon fontos dolog. Jelentkezni kell. Úgy hiszem ez utóbbi nélkül egészen biztosan nem fog menni.

Renia | 2009. május 24. | 17:59:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ibi72 | 2009. május 24. | 17:36:59

Tudom hogy a hátrányos helyzetűeknek most is jár az ingyen étkezés meg tankönyv az iskolában. Csak egy pár éve jár, mert az MSZP megadta ezt nekik. Hát a Fidesz meg vegye el, és aztán vezesse be hogy minden gyerek ingyen kapja a kaját, könyvet, kirándulást és ennyi. Akinek ennyi segítség kevés az ne szüljön. Az államtól csak egy kis segítséget lehet elvárni a gyerekneveléshez, de a költségek nagyobbik részét a szülőknek kell állni. Szerintem a világon nincs még ilyen ország ahol ennyi támogatást kapnak a cigányok vagy akárki más. Vérlázitó hogy erőn felül finanszírozzuk azoknak az elszaporodását akik miatt 1-3 évtizeden belül ész nélkül fogunk menekülni a saját hazánkból, elképzelhető hogy egyszál pendelyben.

ibi72 | 2009. május 24. | 17:28:18

Szerintem lenne megoldás, valami olyasféle gyerektámogatási rendszert kell bevezetni amit az MDF vetett fel. A szülők kezébe ne kerüljön egyetlen forint se, csak az óvodán és iskolán keresztül a gyerekhez. Szerintem onnantól kezdve jóval kevesebb cigánygyerek születne. Amelyik mégis megszületik a szülők felelőtlenségől kifolyólag és nem kap normális ellátást azt intézetbe kell vinni. Csak így kerülhető el hogy többségbe kerüljön a cigányság, ami a maradék magyar lakosság elmenekülésével járna. Hiú ábránd, hogy belátható időn belül sikerül őket felzárkóztatni. Sokkal korábban előállna az előbb vázolt helyzet. Nincs idő többévtizedes szarakodásokkal kisérletezni, muszáj valahogy megfékezni ezt az esztelen szaporodást. Valahogy most eszembejutott a legutóbbi kiskunlacházi támadás. Az egyik támadónak 16 éves létére már három segélyért született gyereke van.
És az ő tettére mondta Kolompár gyanúsított hogy gyerekcsíny. Hogy lehet egy háromgyerekes apa gyerek? Kell ez nekünk?

Potrien őrmester | 2009. május 24. | 16:13:40

Anjou!
...fejtegetéseddel pusztán az a problémám, hogy amennyiben a rengeteg okostóni, aki úgymond végigrágta magát azon, hogy mit is lehetne, illetve arra következtetésre jutottt hogy jószerével semmit nem lehet tenni, mert az diktatorikus, illetve sokba kerül, hadd jelezzem: amennyiben NEM TESZÜNK SEMMIT, akár megfelelő törvénymódosításokkal, és békésen dagonyázunk a fekáliában, már én is polgárháborút vizionálok, mint Spiró György (ha jól emlékszem, ő nyilatkozott ekképp a tévében, de ha tévednék, bocs), de nemcsak ő, hanem a romák egyik jeles képviselője is ezzel fenyegetőzött, ugyancsak a tévében. No már most csak azt kell eldönteniük azoknak a bizonyos okostóniknak, hogy mi a kevésbé drága és mi a humánusabb: egy f@sza kis polgárháború, vagy olyan intézkedések hozatala, amely korántsem nyerné el a cigányság szimpátiáját, de rákényszerítené őket a felelős gondolkodásra, valamint felismernék végre, hogy nekik nemcsak jogaik vannak csőstül, hanem kötelességeik is...

Anjou | 2009. május 24. | 14:25:44

Moderálási alapelvek- komment törölve -

midtownhm | 2009. május 24. | 14:12:36

Tobb roma tanart, igazgatot es akkor a fiataloknak is van mas peldakep. Persze nagy valtozasokat nem szabad hamar varni, de egy-egy ember megvaltoztatott elete masoknak is jobb korulmenyeket fog hozni.

Anjou | 2009. május 24. | 13:44:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Anjou | 2009. május 24. | 13:41:31

Moderálási alapelvek- komment törölve -

magyarorszag21 | 2009. május 24. | 11:26:08

Hát én erre ezt írtam:
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/05/24/szegregacio_1

irriga | 2009. május 24. | 11:25:59

Anjou | 2009. május 24. | 09:39:20

Jó lenne elgondolkodni az iskolák államosításán is.

Anjou | 2009. május 24. | 10:10:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Anjou | 2009. május 24. | 09:44:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Anjou | 2009. május 24. | 09:39:20

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Potrien őrmester | 2009. május 24. | 09:01:23

...tényleg marha nagy szerencséje volt a szögligeti alapítványi iskolának! Ehhez képest a jászladányi alapítványi iskola (amelynek nagyjából azonos volt a célja), hosszas kálváriát járt be...

Renia | 2009. május 24. | 08:37:52

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Renia | 2009. május 24. | 08:18:16

Moderálási alapelvek- komment törölve -

lényeglátó | 2009. május 24. | 07:03:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Lou56 | 2009. május 24. | 01:57:55

Vegre talaltam egy ertelmes cikket amiben a pedagogiai es szociologiai problemakkal targyilagosan foglalkoznak. Az en velemenyem csak annyiban kulombozik a tobbitol, hogy ez a magyar nep problemaja, nem kizarolag a magyar kormanye. Sajnos, az az eszrevetelem, hogy a legtobb kommentalo nem is akar foglalkozni a cigany-problema megoldasaval mert az elozo 400+ ev tapasztalatai meggyozeskent szolgalnak, hogy a problema megoldhatatlan. Viszont ha egy szabad magyar nep ezt a problema megoldasat keptelennek tartja, ez csak a magyar tarsadalom elkorcsosodasahoz fog vezetni a kissebbsegek tovabbi tartos elnepesedesevel.

Így is lehet | 2009. május 24. | 00:56:21

Mindenki rágja a gittet, miközben a helyzet fokozódik, és ki ezért, ki azért esténként félve zárja az ajtaját. Sajnálom, hogy senki sem kíváncsi a megoldást jelentő reménysugárra (ld 18. 34-es hozzászólásom) Ugyanitt Borsodban egy kis falu önkormányzati iskolájában, ahol 50% a cigány gyerek MINDENKI, nemcsak elvégzi az iskolát, hanem tovább is tanul. Szokás szerint itt nem nagyon kíváncsiak erre az ÚJ ÁTFOGÓ, és kidolgozott sikeres programra, de a YALE Egyetemről, már voltak itt, hogy megnézzék, mit vegyenek át és MEG, ebből a hátrányos helyzetűekre kidolgozott programból. Mi csak állandóan helyzet elemzünk , miközben a seb csak fekélyesedik, de a gyógyír nem kell, csak a honfibú. Ez a magyar ugar. Önök nem mesét olvastak, látogassák meg a Hejőkeresztúri iskola honlapját. A gittrágásban ezentúl, már nem zavarok senkit. Még egyszer köszönöm Romhányi úrnak a cikket.

jus-- | 2009. május 23. | 23:43:09

Hivatalos ügyben telefonon beszéltem egy -nem kelet mo-i - kistelepülés gyámügyesével. Kérdésemre, teljes természeteséggel az alábbi választ kaptam:
X-ék cigány család, nagy, kényelmes, jól felszerelt házban laknak, rendezett körülmények közt, jó anyagiakkal rendelkeznek, ha arról van szó, a negyvenes nagymama bármikor el tudja látni a gyermeket, egészséges, életerős asszony, hivatalosan is rendelkeznek állandó jövedelemmel, a nagymama rokkantsági járadékot kap, a fia ápolási díjat, arokkant anyja után, későbbiekben így majd mindketten jogosultak lesznek nyugdíjra is. Itt a faluban semmi kirívót nem tesznek, a fiú keveset van itthon, élettársával járnak valahová, de nagyon jó anyagi körülményeik vannak, ezt bátran mondhatom.
Nem fűzök hozzá semmit.

Ezt egy teljesen más cikkhez írtam, de ide illik.
A településeknek szükségük van a gyerekre.
A települések leszarják, milyen a család, csak legyen gyerek.
A jelen esetben adócsalás és egyebek miatt az államot-ezzel mindnyájunkat - megkárosító család, az anyuka svájci bodzázásából, és az élettárs védelméből kb. havi 20 ezer eurót profitál, persze btto. ebből a szállás, utazás, gumi ktg lejön. Akkor is kijön a majd 5000 ft-os órabér. A gyermeküket nevelőket az állam fizeti, órabére 20, azaz húsz forint.
Miért teszik? mert tehetik. Mert a törvény lehetőséget biztosít. Ha visszakerül hozzájuk a gyerekük, nem fogják a havi kétezret kifizetni pluszban, csak hogy tanultabb legyen a gyerek. Nincs az a felsőfok, amivel ennyit lehtene keresni. És a baj nem bennük van, hanem a támogató törvényekben.

feherlo37 | 2009. május 23. | 23:21:09

A megoldás egyszerű:
1. Nagyobb megbecsülés a tanároknak (esetleg v.ilyen bérpótlék, akik "problémás" osztályban tanítanak);
2. a tanár mellett + 1 fő demonstrátor az órán, aki segít a rendteremtésben;
3. több eszköz a nevelő kezébe;
4. akár rendőri védelem a zaklató szülőkkel szemben.

Ezen kívül:
Több roma pedagógust!

feherlo37 | 2009. május 23. | 23:11:02

Örülök a cikk megjelenéséek, mert végre miden elfogultság nélkül konkrét tényekről lehet beszélgetni. Szerintem a legfontosabb, hogy:
1. Az iskolába a tanulók (lehetőleg ne tetvesen vagy büdösen)megjelenjenek;
2. a felszerelésüket hozzák el, a lecéjüket készítsék el;
3. az órán figyeljenek vagy legalább ne zavarják a figyelni és tanulni vágyó társaikat;
4. az iskola a tanórán kívül is szavatolja a rendet, az erőszakmentességet.

amíg ez nem valósul meg, addig a szülők. (helyesen írja a cikk, hogy a tehetősebb romák is) máshova viszik a gyerekeiket.
A szegregáció nem ok, hanem annak a következménye, hogy a fenti feltételek nagyon sok iskolában nem érvényesülnek.






696969 | 2009. május 23. | 23:06:07

Moderálási alapelvek- komment törölve -

696969 | 2009. május 23. | 23:03:53

Moderálási alapelvek- komment törölve -

b41ci | 2009. május 23. | 22:45:17

A cikkben semmi újdonság nincsen. Ezt a problémát évek óta nagyon sokan tudják. Debreczeni József is írt egy jóval részletesebb elemzést is a cigányiskolák helyzetéről éppen ebben az újságban. Le is hurrogták szintén ebben az újságban. Az is tény, hogy ha az állam nem segít a "white flight" szülőkön, akkor nekik kell segíteniük magukon. Ez a demokratikus politikai berendezkedés (mindegy melyik oldal van hatalmon) egyáltalán nem szolgálja az ország egyes részeinek érdekeit. Végre egy cikk ebben az újságban is, amely a cigánysággal kapcsolatos súlyos gondokat nem rasszizmusként kezeli. Arra nem számítok, hogy valakiket ez tettekre, de legalább nem az undorító propagandát kell olvasnom a "leszakadt rétegek" kiszolgáltatottságáról.

696969 | 2009. május 23. | 21:59:25

Moderálási alapelvek- komment törölve -

immortal | 2009. május 23. | 21:29:45

ibi72 | 2009. május 23. | 19:53:47

Ugye mennyivel másabb látni a Világot úgy, hogy ha magunk is részesei vagyunk az eseményeknek és megéljük-átéljük a mindennapok borzalmait? Akik a kényelmes fotelből nézik az eseményeket fogalmuk sincsen, hogy mi megy itt Borsodban. Hogy már a tanárok is félve mennek be az iskolába tanítani...

tölgyes | 2009. május 23. | 21:15:35

Moderálási alapelvek- komment törölve -

irriga | 2009. május 23. | 20:52:43

A szülőnek lehetőséget kell adni az iskola megválasztására.

Ezt a hülye szegregációs dumát pedig el kell felejteni. Ez csak néhány megélhetési cigánypolitikus kreálmánya.

ibi72 | 2009. május 23. | 19:53:47

Elmenekültek a fehér gyerekek? Szólni kell Ferencnek, ugyan hozza haza két csemetéjét a németországi magániskolából és írassa be pár évre valamelyik szegregált iskolába. Addig is míg ez megoldódna, javaslom a Népszabadság újságíróinak és a hozzájuk hasonló elszánt jogvédőknek hogy költözzenek oda pár évre gyerekeikkel/unokáikkal. Bármilyen hihetetlen, az egyszerű átlagemberek gyerekeinek jövője pont annyira fontos mint a Gyurcsány utódoké vagy a balos újságírók gyerekeié. A legelemibb dolog hogy csak annyi áldozatot várjunk el másoktól amire magunk is hajlandók vagyunk.

thekoko | 2009. május 23. | 19:48:34

Nem nagyon tudok sokat hozzatenni az eddigi kommentekhez. Nagyon tetszett a cikk. Ugy erzem hianypotlo es a jovoben remelem tobb szo lesz errol a problemarol hasonlo hangnemben.

Szep napokat.

Így is lehet | 2009. május 23. | 18:34:58

Egyetértek, a cigánykérdés sorskérdés, Romhányi Tamás kiváló újságíró.
Éppen ezért, szeretném az Ő, és természetesen az itt kommentelők figyelmét felhívni, a szintén Borsodban lévő kis falura Hejőkeresztúrra. Az ottani iskolában (50%roma, 70% hátrányos helyzetű stb),az igazgatónő kidolgozott egy megtanulható, átvehető programot, melynek segítségével MINDEN gyerek elvégzi az iskolát, és MINDEN gyerek tovább tanul, a 60%-uk ÉRETTSÉGIT adó iskolában!!!!
Ez egy megtanulható módszer, hölgy beszámolt róla az MTA-n, és máshol, kitüntetik, de NEM terjesztik a módszert, pedig az úgy kellene, mint egy falat kenyér. Érdemes felmenni az iskola honlapjára. Tudatos, szakszerű, és gyerekszerető munka folyik példaadó oktatási és NEVELÉSI sikerrel. Így is lehet, MIÉRT nem lehet így??? Az igazgató tagja a KUTOSZ-nak www. kuttanar.hu Ebben a tanár szervezetben, még számos "CSODÁS" eredményt, oktatási innovációt létrehozó tanár dolgozik, de a széles közvélemény nem tud róluk, és ami az igazi tragédia, a bizonyítottan exportképes motiváló és hatékony módszereik sem terjednek.( ld Romhányi cikkét a perkupai tanítónőről néhány hete jelent meg a NOL-ban. Koreában kell a módszere, itthon meg...)

miskun | 2009. május 23. | 17:43:54

Romhányi ma M.o. egyik leghitelesebb újságírója.
A cikk egyébként nagyon jól rávilágít a cigánysággal kapcsolatos problémák összetettségére, amelyek mentén haladva lehetne valódi eredményeket elérni a cigányság integrációjával kapcsolatban.
Mert nem elég csak arról papolni, hogy integráltan kell oktatni a roma gyerekeket, ha otthon nincs, aki számon kérje a leckéket, nincs, aki ösztönözze a tanulásra, akkor semmilyen iskola nem fog csodát tenni velük, akár hány milliárdot is feccöl bele az állam.
Nem elég arról papolni, hogy munkát kell adni a munkanélküli képzetlen romáknak. Ha ezek zöme úgy nőtt fel, úgy szocializálódott, hogy soha nem látta szüleit dolgozni (még otthon sem, amihez csak meg kell nézni a cigánytelepek házait, kertjeit), akkor milyen munkamorált lehet elvárni egy ilyen romától?

Csak ajánlani tudok egy másik cikket ezzel a témával kapcsolatban a www.miskolckoktel.hu oldalon a 2008 márciusi számban Integráció? címmel.

jus-- | 2009. május 23. | 17:07:57

Judga | 2009. május 23. | 16:38:10
Ebben az iskolában megvalósult a teljes esélyegyenlőség. Három évig volt betöltetlen hely, szó nem volt arról, bárkit is elutasítottak volna, aki jelentkezett.Vagy inkább úgy mondanám, akinek igénye volt rá, maximális esélyt kapott. Amit te hiányolsz, az nem az esélyegyenlőség hiánya, hanem az igények hiánya.

Judga | 2009. május 23. | 16:38:10

Az első reakcióm a volt iskolaigazgató felelősségét kereste abban, hogy akadályozott a tanítás. A cikk végére érve látom, mennyivel bonyolultabb a helyzet. Ezekben a falvakban nincs valódi döntési lehetőség jelenleg abban, hogy az iskola szegregált-e vagy sem.
Meg kellene találni azokat a komplex - oktatási, nevelési, családtámogatási, kultúrális - segítő módszereket, ami a helyzetet az esélyegyenlőség felé elmozdítja. Az oktatási normatívák változtatása is szükségesnek látszik.
Nagyon tetszik a cikk alapossága és tárgyszerűsége, a hozzászólások minőségéből is látszik.

_Vi_To_ | 2009. május 23. | 16:20:51

Nem teljesen értek egyet: attól nem viszik törvényszerűen más iskolába a gyereket a fehér szülők, hogy több a cigány az osztályban. Az még önmagában nem jelent minőségbeli romlást. Jómagam is vegyes etnikumú osztályban tanultam, mégsem dobáltuk gemkapoccsal a tanárt.

Másrészt: mit old meg, ha kényszeresen területi alapon szervezik az oktatást? Az hol oldja meg a szegregációt? A cél az kellene, hogy legyen, hogy minden gyerek - legyen barna vagy fehér - a teljesítménye alapján mérettessen meg. Elitiskolákra pedig továbbra is igény és szükség van.

Herzen | 2009. május 23. | 15:50:08

Nagyszerű cikk, gratulálok!
Végre értelmes diskurzus az ország sorskérdéseiről!
Merthogy a "cigánykérdés" - bár lehet, hogy ez rossz szó, de Isten látja lelkem, bennem nincs megvetés a cigányokkal szemben, csak érzékelem ezt a mély, szociokulturális eredetű problémát - Magyarország egyik sorskérdése, ami évről évre feszítőbb lesz.
Még száz és száz ilyen cikk kellene, hogy értelmesen, rasszizmustól mentesen átlássuk a ezt a kérdéskört!

csőrike | 2009. május 23. | 15:14:25

Az álszentség abban áll, hogy minél nagyobb egy település, annál jobbak a lehetőségek a spontán szegregációra, mert sok iskola van. Tájékoztasson valaki arról, hogy a felkapott budapesti elit iskolákban és gimnáziumokban hány kulturálisan deprivált roma tanul... Sőt, mi több: a felső középosztály és az elit számára már a magyar középosztály kölke is büdös, nyugat-európai és észak-amerikai középiskolákban, egyetemeken taníttatják a sajátjukat. Most bukott ki az pölö, hogy maga Fletó is Münchenben taníttatja az éppen aktuális házasságából származó gyermekeit, Boldvai volt pártpénztáros meg Svájcban taníttat. Ezek után persze lehet álszent pofával fáklyás toleranciafelvonulásokon szónokolni az integráció mellett abban a boldog tudatban, hogy az enyimé Svájcban tanu. Gyomorforgató.

medve1942 | 2009. május 23. | 15:02:10

Szó sincs itt évtízezredes elmaradásokról. Évtizedekről mindössze. A cigányok paktikus dolgokban való intelligenciája többnyire semmivel sem fejletlenebb, mint a nem-cigányoké. Ha módos cigánygyereket felvesznek ezekbe az iskolákba, semmi baj. A fel-feljutók példája vonzani fogja a többieket is. Persze lassan. A gond alapvetően az, hogy "a társadalomba való beilleszkedés" mint példa nem túlságosan vonzó. Készüljön a kis roma, mondjuk, pedagógusnak? Ne ne. Inkább a vastagaranyláncos életút vonzó. Amikor az illető a politikust, rendőrt és ügyvédet is "megveszi kilóra".

teniszke | 2009. május 23. | 14:39:54

Még annyit : a pénzt nem az érintőtáblákra, hanem a követelmények érvényesítésére gondoltam fordítani, mint ezen suli példája is bizonyítja...

teniszke | 2009. május 23. | 14:37:27

A dolog abszolúte normális és érthető, s hálistennek végre egy szerző a NSZ-ban, aki ezt nem rasszizmusként kezeli - mert nem is az. Egyszerűen ha a szülő a legjobbat akarja a gyerekének, akkor motiválja őt kiskorától az élet követelményeinek való megfelelésre (persze, mindig az adott kornak megfelelően) és biztosítja számára ehhez a lehetőségeket. Ha akár csak az osztály egy kis része is nem partner ebben (ami mindig a szülő hibája ebben a korban!!)és ezzel visszahúzná a törekvőket, még szép, hogy keres más lehetőségeket. Ez a "kell az is, hogy összeszokjon a nehézsorsúakkal, ezért kell közös osztályba járniuk" szöveg hamis blabla. Kis részben azért, mert ha felnő és kvalifikált lesz, úgyis a maga közegében fog élni. Nagyobbrészben azért álságos a szöveg, mert az életben a boldoguláshoz igenis már gyermekkortól készülni kell, s ha nem felelsz meg, a kutya nem lesz kíváncsi arra, hogy azért nem, mert nem akarták, vagy nem engedték, hogy "kiválasztott" helyen tanuló legyél. Az oktatásügy és a szociálpolitika feladata az lenne, hogy a többi borsodi iskolát is felhozza megközelítőleg az ilyen iskolák szintjére, de ez kötelező jogszabályokkal nem megy, érteni is kellene hozzá, meg pénzt kellene áldozni rá...

Joannesz | 2009. május 23. | 13:47:11

Nyugdíjas, teljesen igazad van. A magyarok korántsem tökéletesek. A különbség annyi, hogy az általunk összeszedett lemaradás a fejlettebb nyugati társadalmakhoz képest korszakonként változóan és eltérő okokból kifolyólag néhány évtizedes, esetleg évszázados, de legalább bizonyos történelmi távlaton belül mozog, ahol még talán van remény arra, hogy egyszer ledolgozzuk, arról nem is beszélve, hogy mi jól-rosszul, de legalább próbálkozunk. A cigányok viszont mondhatni archaikus "társadalmi" viszonyok között élnek napjainkig. A kőkorszakból hiába akarunk átemelni valakiket a 21. századba, ha amazok még addig sem jutottak el, hogy rájöjjenek, mit nem értenek. Van pár szavuk a civilizációból, amiket sokszor hallottak: nácik, rasszisták, integráció, szociális támogatás stb... Meggyőzdésem, a 95%-uk azt sem tudja, ezek pontosan mit jelentenek, csak szajkózzák őket. Ugyanígy lehet nekik digitális táblákat, meg számítógép-termeket is mutogatni, meg a felsőoktatásról beszélni, pusztába kiáltott szó az egész. Valódi cigány értelmiség meg nem létezik, aki hathatna rájuk.

Sz. J. | 2009. május 23. | 13:18:02

Joannesznek teljesen igaza van! Azzal a kiegészítéssel, hogy a lemaradás több SZÁZ éves!
Akiket börtönnel vagy Magyar Gárdával vagy segély megvonással való fenyegetéssel sem lehet a sorsuk jobbra fordítására bírni, azokkal mit lehet kezdeni?

immortal | 2009. május 23. | 13:02:33

Ja még annyit, hogy egy csajhoz mentünk a haverommal és mikor Szendrőn keresztül mentünk át idegesen rám szólt, hogy lassítsak, nehogy elüssünk egy váratlanul elénkrohanó gyereket mert akkor örökre "ittmaradunk". Kb. 20-30 km/h-val mentem fékkészenlétben...No comment...

nyugdíjas | 2009. május 23. | 13:02:17

Most olvasom Joanneszt!Azért, ha felzárkóztatásról beszélünk, a színtiszta magyaroknak is van mit behozni:hass, alkoss, gyarapíts és a haza fényre derül: azaz polgárosodást!

nyugdíjas | 2009. május 23. | 12:59:21

Hát igen! Szegény Antall papa és gyülekezete úgy égette fel az orosz piacot, mintha a Nyugattól bármit is várhattunk volna cserébe.

Joannesz | 2009. május 23. | 12:59:12

A cigányok túlnyomó többségét nem lehet felzárkóztatni. A lemaradásuk évtízezredes. Kidobott pénz az utolsó fillérig, amit rájuk költünk. Lehet itt akármilyen integrált oktatásról beszélni, normális szülő a normális gyerekét, ha akár csak minimális esélye van arra, hogy pénzügyileg finanszírozni tudja a távolabbi iskolát, úgyis kiveszi az olyan osztályból, ahol a cigányok száma elér egy bizonyos létszámot. (Nálam ez mondjuk egy 25-30 fős osztály esetében 3 fő felett következne be.) Csak azokat sajnálom, akiknek nincs erre lehetőségük rossz anyagi helyzetük miatt. Ez a cikk meg valóban tárgyilagos, egyik irányba sem részrehajló, meg is lepődtem rajta, ritkán látni ilyet.

immortal | 2009. május 23. | 12:45:34

http://forum.boon.hu/showthread.php?t=2378&page=5

zstoth75 | 2009. május 23. | 12:33:58

1989-ben ugyanitt szegény, de működő települések voltak és szinte mindenki dolgozott. Nem tudom, hogy lehet majd ezeket a lassan már generációk óta munkanélküli, ezért törvényszerűen lezüllő szerencsétleneket felemelni, vagy akarja-e valaki ezt még egyáltalán. Mivel a kapitalizmus mai szakaszában szinte mindenhol több munkahelyet számol fel, mint amennyit teremt, s a szocialista alternatíva híveinek száma csekély, a helyzet lényegében reménytelen. Ezeken a belső perifériákon pedig félelmetes a perspektívák hiánya. Az itteni helyzet a szerencsésebb vidékek közeljövője.

kibekkelő | 2009. május 23. | 12:03:29

Amikor az oroszok már a spájzban vannak, akkor már nem lehet nem tudomást venni róluk.
Remek és elfogulatlan cikk. Sajnos a legtöbbször a szociológusok közül vagy azokat szólaltatják meg "akik nemzetféltők" vagy az idealista-nemzetközi konferenciákra utazókat.
Sajnos a tények makacs dolgok.

csiki21 | 2009. május 23. | 11:49:35

Meglep hogy a Nol közölni mer egy ilyen írást.Respect!

HIRDETÉS
Szögligeten új élettel t...
Szögligeten új élettel telt meg az egyszer már bezárt iskola
Népszabadság - Kovács Bence

– Elmondom, hogy néz ki mifelénk az integrált oktatás: egy átlagos osztályban van tizennyolc roma gyerek, és öt, esetleg  hat olyan, aki nem az. A huszonháromból mondjuk húsz gyerek nem csinál házi feladatot, nem készül, sokszor a felszerelését sem hozza. Az óra negyvenöt percéből harmincöt üres időtöltés, többnyire fegyelmezéssel telik. Maga nem vinné el a gyermekét egy ilyen osztályból az első adandó alkalommal? Eddig nem volt hová. Most van – ad helyzetértékelést egy nemrég nyugdíjazott iskolavezető.

Piaci iskola. Az előzmények: a szendrői általános iskolában 2006 tavaszán lejárt Papp Ilona addigi igazgató mandátuma. A választáson a tantestület többsége új vezetőre szavazott. Papp Ilona akkor elköszönt, vele távozott Tátrainé Bajusz Edit igazgató-helyettes és négy tanártársuk is. Néhány szülő közreműködésével és az igazgató asszony férjének vezetésével létrehozták a szendrői Ménesvölgyi Tudásvető Alapítványt „a tehetséges gyermekek egyéni fejlődésének támogatására”. Eleinte csak egy délutáni tanodát terveztek, de csakhamar nem várt lehetőség hullott az ölükbe.

Tizenhat kilométerrel távolabb, Szögligeten ott állt egy mindennel felszerelt falusi iskola – üresen. A szögligeti iskolát két évvel korábban zárták be, miután egyszerűen elfogytak belőle a gyerekek. Az épület úgy volt lelakatolva, ahogy az utolsó napon hagyták: benne az összes pad és tábla, még a számegyenesek és a híres írók arcképei is ott lógtak a falakon. A falu önkormányzata nagyvonalú ajánlatot tett: térítésmentesen felajánlotta az épületet a Tudásvető Alapítványnak. A termeket társadalmi munkában átfestették, a felszerelést leporolták. Őszre minden készen állt a gyerekek fogadására. Az alapítvány fölvett még néhány fiatal tanárt, szerződtetett gondnokot és takarítót, majd várták a beiratkozó diákokat.

HIRDETÉS

Azt hihetnénk, egy új iskola  indítása az uniós előírások korában időigényes, bürokratikus eljárás – de a papírmunka gyorsan zajlott. A szükséges engedélyekre hetek alatt rákerült az összes pecsét. Az a kérdés, honnan lesz elég tanuló egy 184 férőhellyel engedélyezett új intézmény benépesítéséhez az eljáró hatóságokban nem vetődött fel. Azt persze tudni lehetett, hogy a gyerekek szükségszerűen más településekről és más iskolákból érkeznek majd. Azt, hogy pontosan honnan és miért, nagyvonalúan nyitva hagyták.

A környék polgármesterei gyakran idéznek egy kijelentést, melyet az iskolaalapítók egyikének tulajdonítanak. Így hangzott: Majd megmutatjuk, hogyan kell itt piaci alapon működő iskolát csinálni”…

A gettók világa

A szociológus megjegyzése. Borsod megyében különösen súlyos következményekkel járt az évtizedeken át tartó elvándorlás, a kisebb falvakból eltűntek a fiatal értelmiségiek, majd a tehetősebb mezőgazdasági vállalkozók gyermekei is – mondja Havas Gábor szociológus.  A szegények maradtak helyben. A helyiek mellé új szegények költöztek, így a marginális csoportok kerültek többségbe. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a betelepülők romák-e, vagy sem. A változásokat társadalmi értelemben gettósodásnak nevezhetjük. Borsod megye 359 településéből mintegy százhúsz jutott erre a sorsra. Az általános iskolai tanulók közel harmada nem a lakóhelye szerinti körzeti iskolába jár.


Digitális tábla a bódvaszilasi körzeti iskolában. A szülők egy részének másra van igénye
Népszabadság - Kovács Bence
Egy vizsgálat azt állapította meg, minél magasabb az anya iskolai végzettsége, annál nagyobb arányban választ másik iskolát a környéken található intézmény helyett. Az alapfokú végzettségű édesanyák csupán tíz százaléka viszi el a körzeti iskolából a gyermekét, a diplomás anyák közül viszont csaknem hatvan százalék dönt egy távolabbi intézmény mellett.

Számos településen ott is elkülönítik egymástól a gyermekeket, ahol lenne más lehetőség is. De miért fontos, hogy együtt legyenek az eltérő környezetből érkezett gyermekek? Mert az iskolában szerzett tudásnak csupán felét kapják a tanároktól, a másik felét egymástól sajátítják el. De mire tudnák egymást tanítani az egy helyről érkező, homogén közösséget alkotó gyerekek?

A választás szempontjai. A szögligeti alapítványi iskola úgy került be a köztudatba, hogy nem reklámozták. Nem hirdették falragaszokon, nem adtak fel közleményt helyi kiadványokban, nem toboroztak gyermekeket. Mégis, mindenki róluk beszélt. Egy polgármester szerint annál nagyobb reklámot elképzelni sem lehet, minthogy helybéli mértékadó személyek, köztük polgármesterek, sőt önkormányzati iskolában tanító pedagógusok elsők között íratták oda saját gyermeküket.

–  Az alapítványi iskolában magas az oktatás színvonala, ezt szülőként mondom – szögezi le Krajnyák Dénes, a 260 lelkes Tornaszentandrás polgármestere. – Nyolcadikos nagylányom maradt a bódvaszilasi körzeti iskolában, de a kisebbik gyermeket átírattam Szögligetre. A régi iskolában osztályelső volt, az új helyen csak a középmezőnybe tartozik, sokszor késő estig tanul, hogy tartsa a lépést. De épp ez a lényeg, hogy a gyerekek ne maradjanak le. Digitális tábla már a bódvaszilasi iskolában van, de hiába, ha a tanár háta mögött gémkapoccsal dobálják az érintőképernyőt. Szögligeten nincs ilyen, de a gyerekek figyelnek és tanulnak az órán. Az iskola választás nem etnikai kérdés, nem kirekesztés, hanem egyfajta szülői igény.

Szín polgármesteri hivatalában az ajtókon a megyei napilap egy fénymásolatban sokszorosított cikke lóg, a címe: börtön iskolai hiányzásért. Több példányban is kitették, hogy biztosan szemet szúrjon.

– A feleségem tanít a színi iskolában, nem egyszer esténként otthon nyeli a könnyeit, hogy milyen megjegyzéseket kap a diákoktól – mondja egy férfi. – Ha valamelyikre rászól, délután az épület előtt várja a család, körbefogják, kiabálnak, sértegetik. Az egyik, komolyabb atrocitás után azt mondta, betelt a pohár, elege van. Akkor megkérdeztem, és mit fogsz csinálni, hová mész? Aludj rá egyet, mert itt nincs második esély.

Reklám nélkül is kelendő

Az új szögligeti iskolában 2006 őszén 63 tanulóval kezdődött az első tanév. A második tanévben már 113 gyermek járt ide, a 2008-2009-es tanévet százhetvenen kezdték.

Az igazgató-helyettes szerint a gyermekük fejlődését szem előtt tartó szülők választják a szögligeti iskolát. Tátrainé Bajusz Edit azt mondja, a szendrői iskolában szerzett tapasztalatai után meglepve látta, hogy a helyből érkezett gyermekek egyszerűen csak a falhoz támasztják a kerékpárjukat, majd egész nap ügyet sem vetnek rá. Meg sem fordul a fejükben, hogy illetéktelenek hozzányúlhatnak.

Papp Ilona igazgató szerint sem ő, sem munkatársai nem biztattak egyetlen szülőt sem az iskolaváltásra. Többek között azért sem, mert az alapítványi iskolában tandíjat kell fizetni, az állami normatíva ugyanis nem fedezi a költségeket. Igaz, csupán gyermekenként havi kétezer forintot kérnek, ami első hallásra jelképesnek tűnik. Az igazgató asszony szerint az őket választó szülők ugyan dolgoznak, de a korlátokat jelzi, hogy a diákok több mint fele ingyen tankönyvre jogosult. (Egy szülő arról számol be, hogy a havi kétezer forinton felül félévente van alapítványi bál, melyre az ötezer forintos belépőt akkor is illik megvenni, ha az ember nem tud elmenni.)

A gyerekek délután fél négyig tartózkodnak az iskolában, tanítás után rengeteg helybe hozott szabadidős elfoglaltság választható, lehet zenélni, táncolni, birkózni. A buszok a faluközpontból indulnak. A gyermekek tizenkilenc településre utaznak haza, a három irányba induló buszon két-két pedagógus kíséri őket. Az iskola diákjai Hídvégardóban, Tornaszentjakabon, Tornaszentandráson, Bódvaszilason, Becskeházán, Tornakápolnán, Komjátiban, Trizsben, Színben, Színpetriben, Aggteleken, Jósvafőrőn, Szőlősardóban, Perkupán, Szalonnán, Martonyiban, Meszesen, Szendrőnl és persze Szögligeten laknak. A legtávolabbról érkezők naponta több mint negyven kilométert tesznek meg, az átszállással utazók naponta több mint másfél órát töltenek buszozással. (Azt hittem, Gréti lányom délutánonként itt ül majd a szoknyámon és együtt tanulunk, ezzel szemben reggel fél hét után feltesszük a buszra és legközelebb délután negyed ötkor látom – mondja a hidvégardói Béres Gyuláné. – Egy alig hétéves gyermeknek ez nem kevés megterhelés.)


Matusz Tamás polgármester az ötvenmilliós költséggel felújított hídvégardói iskola üresen maradt főépületében
Népszabadság - Kovács Bence
Az első évben csupán három nyolcadikos diák járt Szögligetre, de mindegyiket abba a középiskolába vették fel, amit első helyen jelöltek meg a jelentkezési lapon. A bejárat előtti dicsőségfalon máris szép kollekció látható a tanulók által gyűjtött relikviákból, tanulmányi versenyeken elért helyezések, első díjak, elismerő oklevelek töltik ki a falat. 

Megkérdezzük, ját-e roma származású tanuló az iskolába. Persze, hogy jár – mondja Papp Ilona.  Évfolyamonként ketten-hárman is lehetnek. Semmiben sem különböznek a többiektől.

Aki marad, lemarad

Fehér menekülés. Amerikai példa nyomán a szakirodalom White flight-nak (fehér menekülésnek) nevezi azt a jelenséget, amikor a többséghez tartozó szülők döntenek úgy, hogy másik iskolába viszik át a gyermeküket. Messing Vera, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa szerint sajnálatos módon az iskola minőségét hazánkban is nagyon gyakran a cigány gyermekek aránya alapján ítélik meg. Mivel Magyarországon a legutóbbi időkig, a kompetenciamérés bevezetéséig, nem voltak  olyan, bárki számára elérhető statisztikák, vagy indexek, amelyek egy adott iskolában az oktatás minőségét, vagy a hozzáadott pedagógiai értéket mérték volna, a szülők hallomásra, pletykára, szubjektív tapasztalatokra támaszkodva döntöttek.

Ma már kutatásokkal alátámasztott tény, hogy ha a roma tanulók aránya elér egy bizonyos százalékot, a nem roma szülők elkezdik máshová íratni a gyermeküket, de sokszor így döntenek a módosabb romák is. Az elvándorlását kiváltó arány régiónként eltéréseket mutat, más a tolerált küszöb ott, ahol egyébként is több roma él. A white flight néven említett jelenség azonban egyre erősödik, ennek köszönhetően – az elmúlt hat év integrációs törekvéseinek ellenére – ma legalább annyi szegregált iskola  van az országban, mint tíz évvel ezelőtt. (Mohácsi Viktória az SZDSZ Európa Parlamenti képviselője egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, álláspontja szerint 400 szegregált iskola működik Magyarországon.)

A szegregált iskolákból előbb-utóbb rosszul működő iskolák lesznek. Ez részben a hátrányos helyzetű gyermekek magas arányának köszönhető. Az évről évre végzett nemzetközi felmérések megállapításai szerint a magyar iskolarendszer felerősíti az otthonról hozott hátrányokat. A középosztályból és a szegény családokból érkező gyermekek teljesítménye és kompetenciái között az iskola végén nagyobb a különbség, mint a kezdetén volt. Azokban az osztályokban, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek többségbe kerülnek, a tanárok sem szeretnek tanítani. Hiszen itt halmozódnak a szegénységből, a szülők alacsony végzettségéből, a tartós munkanélküliségből és a pespektívák hiányából adódó hatások. Az ilyen iskolában a tanárok sokszor nem is tudnak mit kezdeni a helyzettel, megoldhatatlannak tűnő feladatokkal szembesülnek. Ritka az ilyen körülményekre szakmailag felkészült pedagógus, ráadásul a túlterhelést a fenntartó sem anyagilag, sem az óraszám csökkentésével nem kompenzálja.  A nagy számú problémás gyermekkel kapcsolatos tehetetlenség egyik szélsőséges példája volt, amikor a tanár a Magyar Gárdával fenyegetőzve próbált rendet tartani az osztályban, miután már kifogyott az egyéb ötletekből.

Akik helyben maradtak. A szögligeti iskola megnyitása óta a körzetben két általános iskola veszítette el önállóságát. Tagiskolává váltak, mára csupán két-három, javarészt roma gyermekek alkotta osztály maradt a kiürült épületekben.

Az egy helyi pedagógusról elnevezett perkupai Stépán Ilona Általános Iskolában 2006-ban 113 tanuló volt. 2007-ben 54. Miután a szülők egy része átíratta gyermekét a szögligeti alapítványi iskolába, a perkupai intézményben már túl kevés gyermek maradt, elkerülhetetlen volt, hogy egy nagyobb intézményhez csatlakozzanak. Ezzel megszűnt a helyi felső tagozat. Akit szülei nem írattak át Szögligetre, annak a Szendrőbe, a körzeti iskolába kell ingáznia.

Molnár Zoltán perkupai polgármester szerint a Szögligeten tanító pedagógusok pont ugyanolyan szakemberek, mint amilyeneket a többi településen találni. A különbség a tanulók összetételében van. Szögligetre alig jár roma gyermek.

– Nem a gyerekek, a szülők különböztetik meg egymást – véli Molnár Zoltán. – Szögligeten búra alá kerülnek a gyerekek. Nem fociznak, nem diszkóznak együtt a helyi romákkal, nem tanulják meg az együttélés szabályait. Ebből később lesz majd hátrányuk, hiszen csak itt élnek majd az iskola után is.

Még nagyobb a kontraszt a hidvégardói Arany János Iskolánál, melynek új nyelvi laborját, modern számítógéptermét 2006-ban adták át. A beruházás 50 millió forintba került, a  pénzt pályázaton nyerte az önkormányzat. A következő évben viszont már nem volt meg a törvény által előírt minimális 15 fős osztálylétszám. A gyerekek egy részét az alapítványi iskolába íratták, másokat a bódvaszilasi körzeti általános iskola vett át. A 2008-2009-es tanévben Hidvégardón – a térség talán legmodernebb iskolájában - már csupán két osztály indult. Abból is az egyik a huszonnégy gyermekből álló összevont, második-harmadik-negyedik osztály. (Agyrém, mondja egy nevének elhallgatását kérő pedagógus, hogy a huszonegyedik században három évfolyamot tanítanak összevonta. A második osztályban 320 óra anyanyelvi oktatás lenne előírva, ezt ossza el hárommal, mert közben és elsősökkel és harmadikosokkal is foglalkozni kell).

– A viszonyok kuszaságára jellemző – eleveníti fel Matusz Tamás polgármester – hogy augusztus végén még nem lehetett tudni, hány helyi gyermek marad a szeptemberi iskolakezdésre.


Beiratkozás a perkupai iskolába. Egy év alatt a gyermekek felének búcsút mondott az intézmény
Népszabadság - Kovács Bence
Cigánygyerekek ajándékba

Némi kompromisszum árán azonban a hidvégardói és a perkupai iskola is megmenekülhetett volna, legalábbis így látja a határmenti Tornanádaska polgármestere.

– 2007 nyarán tizenöt-tizenöt tanulót ajánlottam fel a hidvégardói és a perkupai iskolák megmentésére – lapoz emlékei között Takács Tibor – Azt mondtam, garantálom, hogy a szülők oda íratják be a gyereket, és később sem viszik el őket. Normális, megbízható családokat adok, csodát persze ne várjatok, mert nálunk az összes gyerek cigány.

Tekintsünk most el attól, hogy a tornanádaskai polgármester hogyan biztosított volna harminc gyermeket idegen települések iskoláinak (rábeszélte volna a családokat, négy évtizedes pedagógiai pályafutása alatt az összes szülőt, sőt nagyszülőt is tanította korábban), a lényeg, hogy az ajánlatot visszautasították, a települések között pedig egy időre elmérgesedett a viszony. A 626 lelkes Tornanádaskát jól érzékelhető megkülönböztetéssel kezeli nem egy környékbeli polgármester. A lakosság 95 százaléka roma. Állása csak az önkormányzat által közcélú munkára behívottaknak van, az is csupán néhány hónapra szól. A szülők iskolázottsága nem túlzottan magas.

Takács Tibor emlékei szerint a gombaszedés vagy a som érése idején a cigánycsaládok gyermekei hetekre eltűntek az iskolából, a helyi pedagógusok korábban tanfelügyelőnek nevezték őket, mert olyan kiszámíthatatlanul jelentek meg, mint az ellenőrzésre érkező felügyelők. Jellemző, hogy a művelődési házban indított mázoló tanfolyamra huszonöt olyan fiatal felnőttet írattak be, akik nem fejezték be az általános iskola negyedik osztályát. A kosárfonónak tanulók között olyan is akadt, aki csupán a második osztályig jutott.

A bódvaszilasi körzeti iskolába 312 gyermek jár. Romák, nem romák, hátrányos helyzetűek és nem azok együtt, igaz, az arányok messze esnek attól, amit az integrált oktatási rendszer megalkotói ideálisnak tartanak.

– Az iskola tanulói sikeresen szerepelnek a megyei tanulmányi versenyeken, komoly eredményeket érnek el a labdarúgó bajnokságokban – mondja Kosik Istvánné igazgató – dicsőségfalra való oklevelekkel ez az iskola is büszkélkedhet.

Az érem másik oldala, hogy a pedagógusoknak olykor figyelmeztetni kell egyik-másik családot az alapvető higiéniai előírásokra, mivel a gyermek tetvekkel jön az iskolába.

Az alacsonyabb évfolyamokban azonban egyre magasabb a roma gyermekek aránya, néhány év múlva várhatóan még magasabb lesz. A jószerivel csak romák lakta Tornanádaskán például sokan már tizenévesen önálló családot alapítanak, a harmincas éveit taposó generáció tagjai között már nagyszülőket is találni. Volt olyan fiatal anya, aki ugyanabban az évben kétszer is (januárban és decemberben) szült. Évente húsz-harminc tornanádaskai gyermek jön világra. A védőnői körzetet alkotó hét településből a másik hat együttesen nem éri el ezt a számot.

A cikk a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet Oknyomozó programjának támogatásával készült.

Címkék: cigány, iskola
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra
HIRDETÉS

HIRDETÉS
.