Az ötletgazda Pálinkás József (középen), az Akadémia elnöke

Népszabadság - Szabó Bernadett

A világ élvonalába tartozó kutatók jönnek vissza Magyarországra Ausztráliából, Amerikából, Kanadából, Németországból azért, hogy nemzetközileg is versenyképes csoportokat alapítsanak akadémiai kutatóintézetekben. Az ötletgazda Pálinkás József akadémiai elnök által kínált támogatási modell évente 240 millió forintot ad. A január végén meghirdetett pályázatra huszonnyolc jelentkezés futott be, ennek kétharmada érdemes volt a támogatásra - nyertes azonban legfeljebb hat program lehetett. Pálinkás József szerint "nem csupán az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújításának záloga egy ilyen nemes versengés, hanem kitörési pont ez a program hazánk versenyképességének növelése szempontjából is."

Nyertes lett Szabadics János biológus - jelenleg az Egyesült Államokban dolgozik -, aki a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben alakít csoportot. A csapat az agy hippokampusz nevű részének működését szeretné jobban megismerni. Tardos Gábor matematikus - jelenleg Kanadában professzor - a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben alakítja meg kriptográfiai kutatócsoportját. Tardosék a digitális információk titkosságát, eredetiségét biztosító technikákat tanulmányozzák. Kiss L. László fizikus Ausztráliából érkezik az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetébe azzal a céllal, hogy exobolygókat kutasson, bolygórendszereket fedezzen fel távoli csillagok körül. A 32 évesen már a Nature-ben publikáló Papp Balázst nem kell hazacsábítani, hiszen jelenlegi munkahelye az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont. A fiatal kutató egy új tudományterület, a rendszerbiológia hazai meghonosításán fáradozik.

Buday László orvos a kilencvenes években volt hosszabb ideig külföldön, azóta azonban itthon dolgozik - a Semmelweis Egyetem orvosi vegytani intézetének professzora. "Az egyetemet ott hagyom és főállásban az SZBK Enzimológiai Intézetében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatócsoportot hozok létre" - nyilatkozta lapunknak a kutató. Buday Lászlónak egyébként nem ismeretlen az enzimológiai intézet, hiszen tavaly októbertől félállásban a kutatóhely tudományos igazgatóhelyettese. A kutató számára ez a program két területen jelent előrelépést: főállásban kutathat, illetve olyan műszereket szerezhet be, amelyeket más forrásokból nem tudna. A hatodik nyertes a bielefeldi egyetem matematikus profeszszora Marcus Kracht, akire sem a hazacsábítás, sem az itthon tartás nem érvényes. Ő a Nyelvtudományi Intézetben az emberi párbeszéd mélyebb aspektusait elemzi majd kollégáival. "Nem hittem, hogy nyerek, mert sok tehetséges magyar kutató van szerte a világban" - mondta lapunknak Kracht, akinek a felesége magyar, Domokon Johanna író, irodalomkutató. Kracht szerint a Bielefeld és Budapest közötti időmegosztás a jövő kérdése.

"A mi célunk az, hogy a nyertes kiválóságok iskolát teremtsenek, neveljék ki a kutatói utánpótlást, s azt remélem, hogy az ötéves támogatási periódus végén az MTA állandó kutatócsoportjaként folytathatják majd a munkát" - mondta Pálinkás József. A kezdeményezés mögé állt néhány hazai cég is: több millió forinttal támogatta a nyerteseket a Richter Gedeon, a TriGránit, az Aquincum Institute of Technology, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége.

Kapcsolódó cikkek: Megvan a hiányzó evolúciós láncszem | Nevel vagy közvetít | A bomlás virágai | Lézerek a harctéren | Intelligens védőoltások és a Titán