A Gyurcsány Ferenc vezette kormány egyik utolsó bejelentése az volt, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében, amerikai példát követve, létrehozza a Közérdekvédelmi Hivatalt. A februárban bejelentett terv szerint az önálló és független intézmény megalapítását társadalmi vita előzné meg, amelynek segítségével határoznák meg a hivatal szerep- és feladatkörét. Az igazságügyi tárca elképzelései szerint egyébként széles vizsgálati jogkör és azonnali intézkedési lehetőség nyílt volna a szervezet számára ahhoz, hogy szigorúan fellépjen a visszaélések, megvesztegetések ellen.

Miközben az intézmény létrehozása már a bejelentés pillanatában ellenérzéseket váltott ki - többek között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a Transparency International magyar tagozata fogalmazta meg akkor aggályait -, információnk szerint Bajnai Gordon kormányfő továbbra sem tett le valamiféle hasonló funkcióval bíró szervezet fölállításáról. A bírálók egy része úgy vélte, hogy a korrupció elleni hatásosabb fellépéshez nem új hivatalra, hanem a meglévők aktívabb működésére, a társadalmi megítélés változására és példás büntetésekre van szükség, nem beszélve a pártfinanszírozás közismert, ám konkrétumokig soha nem jutó módszereinek megszüntetéséről.

Az ombudsman a vizsgálati jogosultság "parttalanságát" vitatta, s azt is kétségbe vonta, hogy érdemi eredménnyel kecsegtet-e újabb panaszfórumok létrehozása. Értesüléseink szerint a szocialista frakció sem lelkesedett túlzottan egy amolyan feljelentőhivatal megalapításáért, amely nem csupán védelemmel, hanem jutalommal is honorálná a bejelentőket. A Bajnai-kormány több verziót dolgozott ki az elképzelés megvalósítására. Foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az államigazgatás bázisán - azaz sem az összlétszámot, sem pedig a pénzt nem növelve - születne meg a szervezet, amelynek tervezett hatásköre is módosulna. Ugyanakkor az új miniszterelnök szintén fontosnak tartaná a közszféra fokozottabb ellenőrzését, elszámoltathatóságát.

Véleménye szerint egy ilyen szervezet alkalmasabb volna arra, hogy az olyan visszásságokat visszaszorítsa, amelyeket eddig - részben erőforrások, részben információ hiányában - az állami szervek nemigen tudtak föltárni.

A "karcsúsított" tervet is elvetette az MSZP-frakció többsége, azzal viszont sokan egyetértettek, hogy a Gazdasági Versenyhivatal profilját kellene bővíteni, hogy ilyen jellegű ügyekkel is foglalkozhasson. A GVH szerintük azért is alkalmas volna erre, mert munkája színvonalas, az utóbbi időben tekintélyt vívott ki magának a gazdasági környezetben. Ez az ötlet azonban szintén hamvába holt, mivel a GVH-ban úgy ítélték meg, hogy a hivatalt nem szabad kitenni egy, az alapfeladattól némileg elütő, s a munkát parttalanná tevő funkciónak. Ez épp a megbecsültséget, a rangot ásná alá.

Egyelőre tehát már sem egy külön hivatal, sem valamelyik ellenőrző szervezethez csatolt bővített hatáskör nem szerepel a tervekben. Arra viszont még lát némi esélyt a kormány, hogy egy külön az ilyen visszásságok, panamák leleplezésére rendelt vezető ügyészt nevezzen ki a parlament, aki kiemelt státuszban, önálló felelősségi területtel foglalkozna a hozzá érkező bejelentésekkel, venné magához a korrupciógyanús ügyleteket - természetesen együttműködve a nyomozó szervekkel.

Az általunk megkérdezett szakértők azonban ennek megvalósítására sem látnak túl sok esélyt - így minden valószínűség szerint őszig aligha történik érdemi lépés az ügyben.

Kapcsolódó cikkek: Lemondott a román belügyi titkosszolgálat vezetője | Korrupció nélkül nem megy | Coloplast: "Nem a tulajdonosokat, az üzemet vizsgáltuk" | Lehet félmilliárddal több? | Bekamerázott egyetemi bonctermek