Bár az európai ranglistán (Health Consumer Powerhouse 2009) Magyarország Svédországot is megelőzi a betegjogok kiterjesztésében, a gyakorlatban nem ilyen jó a helyzet - derül ki a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány megrendelésére készült Tárki-kutatásból. Magyarország az elsők közt foglalta törvénybe a betegjogokat, de polgárai nincsenek tisztában azzal, hogy mi a jussuk betegként, idős- vagy gyermekotthon lakójaként. E tudásnak az ilyen intézményben dolgozók is jócskán híján vannak.

Tízből csak minden negyedik magyar tudja, hogy vannak betegként, illetve szociális ellátásra szorulóként jogai, ám amikor a vizsgálók rákérdeztek, mik ezek, egyet sem tudtak említeni. Akik mégis megneveztek valamit, ötven százalékban az ellátáshoz való jogot említették, és csak tizedük tudta, hogy betegként szabadon dönthet arról, hogy mikor távozik a kórházból, vagy akár vissza is utasíthatja az orvos által javasolt kezelést. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogáról 7 százalék tett említést.

A felnőttek felének nincs vagy alig van ismerete arról, hogy mikor milyen szociális ellátásra jogosult.

Csehák Judit, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány elnöke az elmúlt évek jogalkotási dömpingjével, a szabályok túl bonyolult voltával és gyakori változásával magyarázza az ismerethiányt. A betegjogi törvény megszületése óta elvben az orvos javaslata alapján, a gyógyító partnereként a páciensnek kellene döntenie a kezeléséről. Ám ez illúzió, amíg szereplők közül az egyik nem tudja, hogy mi a szabály, a másik meg nem érti: miért éppen az és úgy történik, ahogyan történik. Öt év múlva megismétlik a vizsgálatot, és Csehák reméli, hogy addigra javítanak a helyzeten.

Az alapítványt 2003-ban a kormány hozta létre. Az Országgyűlés kötelezte a kormányt, hogy a betegek panaszaival ne csak az egészségügyi rendszer, illetve a hatóságok foglalkozzanak, hanem egy civil szervezet is. A betegjogi alapítvány megkapta az addig az ÁNTSZ hivatalához tartozó ötvenkét betegjogi képviselő foglalkoztatásának lehetőségét is. A jogvédőkhöz átlagosan havi 1050 panasz érkezik.

A betegpanaszok 30 százalékának a tájékoztatás minősége vagy hiánya az oka, 20 százaléka az alkalmazott hangnem miatt tiltakozik, és csak harmadsorban fordul elő, hogy az ellátás minőségét vagy a körülményeket kifogásolják. Az elmúlt évben a panaszok száma a várólisták és a bonyolultan megfogalmazott, változó jogszabályok miatt növekedett.

Kapcsolódó cikkek: Betegeket vezettek félre | Az információ is gyógyíthat | Vizsgálat az Elmeorvosi Szakértői Intézetben | Kanadai engedély a kannabiszalapú fájdalomcsillapítónak | Sok gyermeket indokolatlanul nyilvánítanak fogyatékosnak